3. Társas kapcsolatok

 1. Kulcsingerek

 A csecsemő teljes mértékben anyjára-utalt. Az anyai gyámolító magatartást és a gyermeket szükség esetén védő anyai agressziót a csecsemő látványának, hangjainak és illatának kulcsingerei is támogatják.

 Látási tn. vizuális inger az ún. babafroma. A csecsemő feje nagy - a testhossz 1/4-e. Végtagjai rövidek (kurta és görbe láb), testrészei kerekdedek. Fejét magas homlok, nagy szem, pisze orr és pufók arc jellemzi. A zsírpárnákkal merevített arc a szopást segíti, a pisze orr pedig nem akadályozza azt. A rajzfilmek és játék babák készítői tudatosan alkalmazzák ezt az ismeretet, pl. Bambi, Donald-kacsa, nyuszika, maci.

 Hallási tn. akusztikus inger: Az újszülött magas, ”csipogó” panasz- és örömhangjai. A hang azért magas, mert hangszalagjainak hossza mindössze 6 mm.

 Szaglási mn. kémiai inger: A kísérletek tanúsága szerint az anya képes felismerni (kiválasztani) gyermekét az illatáról.

 2. Anya-világ

 Az újszülött az ős-bizalom világában él: az ismeretlen inger hatására karját kitárja (karolóreflex), az odanyújtott ujjat erősen megszorítja (fogóreflex), és minden fölé hajló arcra - szintén öröklötten - mosolyog. Az arcfelismerés öröklött voltát ábrákkal bizonyítottak. Minél inkább hasonlít egy ábra az emberi arcra, a csecsemő annál többet nézi.

 A csecsemő fél éves koráig ún. anya-világban él: környezete, amelyről tud: az édesanyja. Jól érzékeli a másodlagos jelzőrendszert, mely anyja lelkiállapotát tükrözi. Anyjának minden rezdülése hat rá, pl. hanghordozás, arcjáték, izmainak  ellazult v. feszített állapota.

 Ekkor vésődik bele életre szólóan az agykéreg memóriájába (nyúlványok és kapcsolatok) az anyai szeretet tudata. Ez a kapcsolat minden későbbi személyes kötődés ősmintája lesz (vö. anyanyelv, anyaföld, anyaszentegyház.) E kötődést biztosítja az anya

 bőrének tapintása, simogatása, melege

 a megkapaszkodás lehetősége

 szívdobogása

 lágy hangja, ringatása, mosolya, az anyatej íze biztosítja.

 A gyakorta simogatott csecsemő gyorsabban nő. A harmadik világ számos országában az anya egész nap hátán hordja gyermekét.

 Ettől érez biztonságot és bizalmat környezete iránt, és kezdetben ez minden további tevékenység öröm-oka is: hiszen az anya örül puszta létének, minden mozdulatának. A világ az anya által és kezdetben az anyáért lesz érdekessé.

 A másfél hónapos csecsemő már tudatosan visszamosolyog az édesanyjára.

 Az anyához való örömteli testi-érzelmi kötődés bevésődése lesz a későbbi szexuális és szülői gyámolító viselkedés alapja. Kiemelkedő jelentőségű a testkontaktus örömének megtapasztalása. Azok a nőstény majmok, melyek anya nélkül nőttek fel, képtelenek voltak a normál párosodásra. A párosodást kerülték, a közeledő hím elől menekültek v. jobb esetben mozdulatlanul, elernyedve elterültek a földön. Ha kölykük született, azokkal közönyösek vagy agresszívek voltak: eltaszították v. földhöz verték őket.  Rossz anyák lettek.

 Az anya nélkül élő csecsemők kezdetben nyűgösek, majd sokáig nyüszítenek (nem sírnak).  Ezután érzelmileg kiüresednek (azaz nem telnek meg), érdektelenné tn. apatikussá válnak, arckifejezésük közönyt mutat. A későbbi közeledést elutasítják vagy túlzottan mohón, telhetetlenül követeleik.  Gyakrabban lesznek agresszívek - felnőttként pedig bűnözők.  Növekedésük visszamarad (v. lefogynak), nehezen tanulnak meg járni és beszélni (4 évesen 1/4-ük nem tud) és csecsemőkorukban gyakrabban halnak meg.

 Féléves anyahiány már maradandó lelki károsodást okoz. A gyerekek fejlődése a hosszú kórházi kezelés "magányában" visszaesik - ez az ún. hospitalizmus jelensége. Tágabb értelemben az anyahiányt értik alatta.

 Féléves korban megjelenik az arcfelismerés – ettől kezdve idegen jelenlétében éberebbé válik. Eddig minden arcra mosolygott, ettől kezdve az idegen jelenlétében éberebbé, feszültebbé válik.  Közismert a  "nyolchónaposok idegenkedése". Az idegentől megijed: arcát eltakarja v. csúszva-mászva menekül.

 A csecsemők az idegen felnőttektől félnek, "kortársaiktól" azonban nem.  A találkozások során kíváncsian letapogatják egymás árcát (szemét, orrát, száját) majd mókás arckifejezésekkel teremtenek kapcsolatot.

 Jellegzetes az éppen érdekesnek tartott játékért folytatott összecsapás (konfliktus), mivel a magántulajdon fogalmát a csecsemő nem ismeri. Ha akadályba ütközik, agresszíven küzd: üt, rúg - esetleg harap is. A csecsemőket a szülőknek kell szétválasztaniuk majd egyszerű szavakkal igazságot kell tenniük.

 2. Kisdedkor, 1 - 3 év

 1. Testi fejlődés

 Másfél éves korra eltűnnek a kutacsok - "benő a feje lágya". A csecsemő még ugyanúgy használja mindkét kezét, de ekkorra kialakul a jobbkezesség (ritkán a balkezesség). Kétéves korra szobatiszta lesz (1-3 év). Az ember viszonylag nehezen tanulja ezt meg, mivel őseink vándoroltak. Ekkorra a kisded már futkos. A hároméves már tökéletesen uralja az ún. "nagymotorikát": ugrál és egyensúlyozva végigmegy a homokozó peremén. A kor végére alvásigénye fél napra (12 óra) csökken. A polifázisos alvást felváltja az éjszakai és koradélutáni kétszakaszos alvás. A második szakasz a bölcsődében és óvodában csendes pihenő néven ismeretes.

 2. Értelmi fejlődés

 A gyermeknek egyedülálló képessége van arra, hogy a hallott szövegből "kihalássza a nyelvtant". Szókincse rohamosan gyarapszik (1 éves - 5, 1.5 éves - 10, 2 éves - 50, 2.5 éves – 400), három évesen már nyolcszáz szót ismer.

 Beszéde kétéves kortól folyamatos, három évesen pedig gyermeki módon de tökéletesen kifejezi magát. Értelmes világot épít fel önmagában - irtózik az értelmetlen szavaktól.  Ha egy hangalak számára értelmetlen, kiigazítja (pszichopata - "pici hópata", Dacia - "bácsija", földrajz - "földre rajzolnak").

 3. Társas kapcsolatok

 1. Helyettesítő tárgy

 Miután a gyermek eléggé "feltankolt az anyai szeretetből", kifelé fordul. Azonban az anyán-kívüli világ is csak az anya által - és kezdetben az anyáért - lesz érdekessé. Ha egy felfedezőúton talál pl. egy kockát, ajándékként anyjához viszi, és örömmel nyugtázza a megerősítő mosolyt. Kezdetben azért még ”az anyja szoknyájába kapaszkodik” a veszélyesnek ítélt helyzetben (pl. idegenek). Az anyától való leválást az ún. helyettesítő tárgy segíti, pl. kendőcske, baba, maci. Ezt hurcolja magával és érzelmeit reá vetíti.

 2. Dackorszak

 A második év során én-tudatát szerepcserés párjátékok segítségével elmélyíti. Társával felváltva játékot adogat, labdát gurigáz. A harmadik év után már eléggé erős az öntudata és biztonságérzete ahhoz, hogy elkezdje önállósítani magát. Ekkor kezdi használni az "én egyedül", "de", "tegyél le" szavakat. Énjének, akaratának bűvöletében lehetetlen dolgokat is megkíván, vágyai kielégíthetetlenek. A szülők azonban rá kell hogy döbbentsék énjének határaira. A szabályok ellen színpadias hisztirohammal válaszol. Közben agresszíven viselkedik és földhöz veri magát.

 3. Kisgyermekkor, 3-6. év

 1. Értelmi fejlődés

 A "miért-korszakban" a kisgyermek teljes erővel beleveti magát a szavak útján történő ismeretszerzésbe. Tudásvágya kielégíthetetlen - folyton kérdez. Leggyakrabban a "mi ez" és "miért" szavakkal.  Az anya alig győzi - nehéz pl. egy hároméves gyereknek elmagyarázni, "mitől megy a villamos?".

 2. Lelki fejlődés

 A kisgyermeknek mágikus világképe van. Megelevenítő tn. animista gondolkodása mindennek életet tulajdonít. Pl. a tűz örömében lobog, a ceruzának pedig fájhat, ha faragják. A kisgyermek rádöbben kicsinységére és az ebből fakadó szorongását kivetíti. Ágya alatt kígyók rejtőzhetnek, a szomszéd szobában boszorkány lehet. A lépcsőház homályos zugában van egy lyuk, mellette törmelék, benne rozsdás fémdarab. A gyerek nagyívben kikerüli - elvarázsolt lények tanyája lehet.

 3. Társas kapcsolatok

 1. Tekintély elvű szabálykövetés

 A kisgyermek nem látja át a szabályok értelmét. Erkölcsi életének mércéje a mindenhatónak tekintett és szeretett szülők (és általában a felnőttek) iránti engedelmesség. Megtudja, hogy hazudni, lopni csúnya dolog. Ez kezdetben csak a felnőttekre érvényes és úgy véli, gyermektársainak még hazudhat. Mikor engedelmes, a szabályokat szó szerint követi. A kisgyermek nevelésében a szabályhiány (anarchia) és a túl sok szabály (gátló-parancs) egyaránt káros lehet.

 2. Hasonlósági mágia

 A kisgyermek igyekszik felkapaszkodni a felnőttek érdekes és félelmetes világába (kétéves kortól).  Felveszi apja kalapját, szemüvegét és körbehurcolja aktatáskáját. Belebújik anyja kabátjába v. nővére magas sarkú cipőjébe és a tükör előtt illegeti magát a ruhájukban. Nagy "lazán" zsebre vágja a kezét, mint a bátyja.  A fiú "cigarettázik", a lány "kifesti a szemét". Cselekedeteit az érdeklődés és a hasonlósági mágia vezérli (ha felveszem a ruháját, olyan leszek mint Ő).

 3. Ödipusz-komplexus

 Az ötéves kisgyermek megsejti a nemiség titkát. Felismeri és megszemléli a nemek testi különbségeit: +/- ”fütyülő”. Nemi működéseket próbálgat, pl. fiú és lány összeérinti a nyelvét. Merevedés is felléphet.

 A gyermek kérdezősködik - és leskelődik szülei után.  Felismeri nemi hovatartozását - és az azonos nemű szülő helyébe kíván lépni. Féltékeny lesz. Zavarja, ha apja előtte simogatja meg az anyját. "Te leszel a feleségem", mondja a fiú.  És közben arra gondol, hogy "bárcsak apu leesne a lépcsőn".  "Apuval akarok aludni", mondja a lány. Anyja elutazott: "bárcsak ne jönne vissza".  Ezeket a gondolatokat bűntudat kíséri.  Normális esetben a gyerek hamar kinövi képtelen vágyait és társai felé fordul. Ödipusz-komplexusát leküzdi.

 (3) Alkalmi munkavállalás

 Az óvodás felnőtt utánzó játékot jásztik. A mintaválasztás belülről-kifelé halad. Elsőként szüleit utánozza. Papa veszi a kalapját és dolgozni megy. Mama bevásárol és főz. Aztán együtt sétálnak. Másodjára az "érdekes" foglalkozások szerepeibe éli bele magát. ”Tüzoltó leszel, s katona! Vadakat terelő juhász!” Boltos, sofőr, masiniszta, kalauz, orvos lesz. Belenéz a "baba" torkába, "meghallgatja a hátát". A kisfiú felkéredzkedik a pap szószékére.

 Önfegyelme növekedtével a kor végére képes lesz négy órán át megüli a padban és csak akkor szólni, ha engedélyt kap rá. Képes lesz negyed órán át egy dologra figyelni. Iskolaéretté válik.

 4. Önzetlenség

 Látja hogy édesanyjának örömet szerez ha jó és engedelmes - ezért igyekszik így tenni. Átitatják az otthoni magatartásminták, pl. képessé válik az önzetlen tn. alturista cselekedetekre, pl. megosztja csokiját.  Ilyet az (éhes) csimpánzkölyök sosem tesz.

 4. Kölyökkor, 6-12 év

 1. Testi fejlődés

 Az iskolaérettség minimum 20 kg-os testtömeget is feltételez és általában minimum 120 centiméteres magassággal jár.

 Hatéves korban megkezdődik a serdülőkorig (12 év) tartó fogváltás: a tejfogakat felváltják a maradó fogak. A fogak torlódása, kuszasága esetén fogszabályzásra van szükség.

 2. Értelmi fejlődés

 Az iskolaérettség feltétele a negyed órás összpontosítás (osztatlan figyelem) egy adott feladatra. Az alsó tagozat végére - tízéves korra - ez az idősáv húsz percre nő.

 A kisiskolásnál megjelennek az önkritika alapjai. Sokszor egészen tárgyilagosan állapítja meg, hogy "ez sikerült" v. "nem sikerült". Ez írásában, rajzaiban is érvényesül - sokat javítgat, radíroz. Időnként ugyanannyi időt tölt az írással mint annak javítgatásával - ez az ún. "radír-korszak".

 A kor végére rutinná válnak az alapvető iskolai alapkészségek: írás, olvasás, számolás. Ezek hiánya diszgráfia, diszlexia, diszkalkulia néven ismeretes.

 3. Lelki fejlődés

 1. Nyolcévesek szorongása

 A nyolcéves kölyök néha valóságos filozófus: elmélázik a végtelen és a halál fogalmain. Beköszönt a "nyolcévesek szorongása".

 2. Kölyökromantika

 A kor vége felé falja a könyveket. Kedves számára Robinson, aki képes az ismeretlenben saját világot teremteni. Később romantikus regényeket olvas, melyben a jellemek szélsőségesek: hősök v. gonoszok, Egri csillagok, Winnetou. Ez a "romantikus korszak".

 3. Belátásos szabálykövetés

 Megjelennek a szabálykövető játékok. A fiúk gombfociznak, a lányok ugróiskolát játszanak.  A szabályokat megértik és kölcsönösen ellenőrzik. A kölyök erkölcsi élete leválik a felnőttekéről - a szabályok bensővé válnak.  Megérti őket, belátja értelmüket, bensőleg azonosul velük.

 4. Társas kapcsolatok

 1. Barát

 Az anya és család után következő kapcsolat a barát. A kölyökkor végén ő lesz a legfontosabb. Sokat beszélgetnek, együtt kóborolnak.

 Megesett, hogy egy nagy család egy ünnepi alkalommal egy családi fénykép készítéséhez kezdett felsorakozni. Az egyik kölyökkorban lévő családtagnak azonban jelen volt a barátja. A szervező megkérte a barátot, hogy álljon ki a fényképezkedő csoportból. A családtag kölyök erre rávágja: ”Akkor én sem leszek a képen!”.

 2. Átpártolás

 Hét év nyolc éves kor között (az általános iskola második osztályában) megy végbe az ún. átpártolás. Ennek során a kölyök nagyobb sorsközösséget kezd érezni korosztályos társaival, mint a felnőttek világával.

 Pl. hat évesen úgy véli, hazudni rosszabb a felnőtteknek, mint a gyerekeknek. Kilenc évesen viszont már a gyerekek pártjára áll, mivel átérzi kiszolgáltatottabb helyzetüket.