5. Serdülőkor, 12-16 év; mn. kamaszkor, tn. pubertás

 1. Testi fejlődés

 1. Növekedés

 A növekedés gyors – az évi tíz centimétert is elérheti. A kor elején a lányok magasságban és tömegben is megelőzik a fiúkat (tánciskola-probléma), de ezt a végén a fiúk behozzák.

 A serdülő a saját testét gyakran nehezen fogadja el. Jellegzetes kérdése a tükör előtt: "Tényleg ilyen orral kell élnem?"

 2. Kültakaró

 A bőr faggyúmirigyeinek működése fokozódik: a bőr zsíros, az arcon mitesszeres-pattanásos lesz.

 A fiú számára eljön az idő, mikor már "… legénytoll pehelyzik állán." /AJ: Toldi/. Ekkortól helyes, ha borotválkozni kezd.

 3. Mozgás

 A csontok (főként a végtagoké) gyors hossznövekedésével a mészsók berakódása nem tart lépést - ezért még nem elég szilárdak. A serdülőnek ügyelnie kell a helyes testtartásra, és nem szabad magát egyoldalúan terhelnie, mert az pl. gerincferdüléshez vezethet. A hirtelen megnyúlást az új testvázlat kialakítása és a mozgásszabályzás némi késéssel követi - a serdülő kajla, mozgása darabos, esetlen.

 4. Légzés

 A pajzsporc megnő, a hangszalagok megnyúlnak. A fiúknál 3 cm, lányoknál 2 cm hosszú lesz. A fiúk hangja látványosan mélyül. A hangszálmozgató izmok beidegzése még ügyetlen, ezért a hang mutál.

 5. Nemi fejlődés

 A hipotalamusz serkentő hormonjának hatására az agyalapi mirigy tüszőserkentő hormont termel, mely az ivarmirigyekre hat. Ennek hatására fiúknál megindul a hímivarsejt termelés, amit az éjszakai (REM-fázishoz kötődő) spontán magömlés tn. pollúció jelez. Lányoknál megjön az első havivérzés. Ennek feltétele az 50 kg-os tömeg, normális fennmaradásának pedig a 10%-os zsírtartalom.

 A herék tesztoszteron, a petefészkek ösztrogén és progeszteron hormont kezdenek termelni, melyek hatására kifejlődnek a másodlagos nemi jellegek.

 A kölyökkor barátsága után megjelenik a második egység sürgető keresése. Az ún. diák- vagy kamaszszerelem során élesen elválnak az álmok, testi vágyak (színésznő, tanárnő) és a valóság lehetőségei.

 A szökőár szerűen rátörő nemi vágy és az aktuális beteljesülés lehetetlensége közötti feszültséget önkielégítéssel vezetheti le. Az emiatt érzett bűntudat gyengítheti vallásos hitét – ha katolikus: az áldozástól elmarad. Kiutat jelent a rendszeresség, sport, jó lelki vezető.

 2. Értelmi fejlődés

 ”Kialakul a problémamegoldó gondolkodás. A serdülő a jelenségek lényegét kívánja megérteni.” /BIII-535./

 Az alvásigény napi 9 órára csökken.

 3. Lelki fejlődés

 A serdülő minden lényeges dolgot megkérdőjelez, mérlegre tesz és megpróbál megingatni. A családi, iskolai, egyházi életmintákat túlzó kritikával illeti. Meglátja az álságos, felszínes dolgokat à gyakran csalódik à lázad. Túl sokat vár – de önmagától is.

 Ez a lázadó, odaadó és már-már kétségbeesett igazságkeresés fontos. Saját gyökeret kell mélyesztenie az igazságba. Valójában a serdülő a felnőttektől kapott "köntöst" lefejti à egy időre mezítelenné válik à majd a fonalból a ruhát saját magára illően újraszövi.

 A serdülő szerepeket próbál. Érzelmileg végletek között vergődik, zaklatott, kiszámíthatatlan. Olyan mint a "főnixmadár" – mely a tűzbe repül, és hamvaiból születik újjá. Olyan, mint a "hordó, melyben forr a must". A serdülőnek meg kell találnia a választ az élet nagy kérdéseire, melyre életét alapozza, és amely válasz lesz arra: “De milyen érdek harcosa voltam? / De milyen ügynek a szolgája voltam?” /KÁ/

 A felnőtt minták kritikátlan vagy túl gyors elfogadása a megalkuvó és mereven szabálykövető személyiség melegágya. Ezt a jelenséget nevezik ”korai zárás”-nak.

 E korban megfogalmazza, hogy ”jobb adni, mint kapni” - önfeláldozása időnként nem ismer határokat. Sokat álmodozik. Imaélete hullámzó. Keresi a lelki élményeket, pl. ifjúsági találkozók, ”csápolós mise”, virrasztás.

 4. Társas kapcsolatok

 1. Szülők

 A kor folyamán végbemegy a szülőkről - elsősorban az anyáról - való érzelmi leválás. Ennek első jele, hogy ”már nem mond el mindent” - titkolózni kezd. Röviddel ezután beköszönt az ”engedj el” időszak. Mivel a serdülő világnézete kialakulatlan: kiszolgáltatott. Könnyen "bedől" (kábítószer, nemiség). Ellenőrzésre szorul, az időleges tiltások szükségesek lehetnek. A szülőknek és tanároknak "állni kell a sarat" és ”tartani kell a gyeplőt”. Biztos pontot kell nyújtaniuk. A szülőknek feladatuk, hogy képviseljék és megvédjék (ne engedjék kockáztatni) az értékeket, amelyben hisznek. Gyermeküket kötelességük megvédeniük a kicsúszástól: a rossz döntésének életre szóló hatásától. Ilyen lehet a nem kívánt gyermek nemzése, kábítószerezés, stb. Fontos, hogy a korlátozás ne legyen túlzó. Fokozatosan át kell adni az irányítást. Ennek elmaradása felesleges generációs feszültségekhez vezet.

 2. Közösség

 Családon-kívüli kapcsolatai válnak meghatározóvá. Spontán bandába verődik, vagy csapatba lép. A serdülő-csapatokban gyakori a jelvény, igazolvány, titkosírás, rejtekhely. Retteg a kiközösítéstől.  Küzd az elfogadásáért, kétségbeesetten követi a csoportnormát (igazodik). Egyéniségét, életét nagyban befolyásolja a választott - vagy "kéznél lévő" - példakép.

 3. Önértékelés

 A serdülőnek önmaga számára felmutatható teljesítményekre, nyilvános elismerésre, tapsviharra van szüksége (oklevél, érem, teljesítménytúra), hogy öntudatában megerősödjék.

 5. Válság

 Generációs feszültségek, kicsúszás, korai zárás.

 6. Ifjúkor, 16-20 év, tn. adoleszcencia

 1. Testi fejlődés

 1. Méret és arány

 Az ifjúkor végére a fej a testhossznak már csak 1/8-a. A hosszú csöves csontok porcgyűrűje elcsontosodik - a magasság növekedés befejeződik. Az ember eléri legnagyobb magasságát és aktív (nem zsír) testtömegét (férfi 80 kg, 180 cm, nő 65 kg 165 cm).

 Kibújik az utolsó négy ún. bölcsességfog (3. nagyőrlők, p. 18-24 éves korban).

 2. Csúcsformában

 Az ifjúkor végére eléri fizikai teljesítőképességének teljességét -- a férfi csúcsformába jut, a nő teljes pompájában tündököl.

 2. Értelmi fejlődés

 1. Világnézet

 Korábbi ismereteit szintetizálja a tézis-antitézis-szintézis soron. A jó szülő, egyház és iskola értékeket közvetít, melyeket az ember kölyökkorig akadálytalanul elfogad és átvesz. A serdülőkorban mindezt megkérdőjelezi, lerombolja, megingatja – az ifújkorban pedig újjáépíti. Kialakítja egyéni és egységes világnézetét – és jó esetben törekszik aszerint élni.

 2. Csúcsformában

 Intelligenciája a kor végére a csúcsra jut (és a következő tíz évben alig változik).

 Problémamegoldásban ekkor a leggyorsabb. Alvásigénye napi 8 órára csökken.

 3. Lelki élet

 1. Stabil én

 Az ifjú önismerete reálissá válik. Testét elfogadja. Rájön arra is, hogy ”több bennem a jó mint a rossz”. Létrejött a ”stabil én”.

 2. Család

 Szüleitől ebben a korban van a legtávolabb. Akár minden érzelmet megtagadhat tőlük. Szívesen hallgatja azonban a nagyszülők történeteit és tanul belőlük. Felfedezi távolabbi őseit is, van hogy családfát szerkeszt.

 4. Társas kapcsolatok

 1. Beavatás

 Napjainkban a jogosítvány megszerzése, az érettségi vizsga és a diplomaosztás beavatási szertatásnak felel meg.

 2. Hivatás

 Az ifjú szeretné magát belekiáltani a Világba: "Mikor én még legény voltam, a kapuba kiállottam".  Nagy tetteket vihet végbe (pl. teljesítménytúra, ifjúsági munka, szabadságharc). A hivatásra való felkészülés során fogékony az újdonságokra (számítógép, nyelvek), könnyen tanul. A munkaerőpiacon ez az előnye az idősebb korosztállyal szemben (mely viszont tapasztaltabb és beágyazottabb).

 3. Társkereső

 A normális ifjú igyekszik ismerkedni: jó esetben sokféle korosztályos társaságba jár (bálok). Keresi az egyenrangú társat, erős benne az intimitásra való igény. Párkapcsolatai során társát mélyen megismeri. A kor végén életre szóló döntéseket hoz. A "kedvem tartja" és a "számíthatsz rám" között tart az ifjúkor.

 5. Válság

 1. Házatlan házasság

 A tanulmányok befejezése messze a naptári ifjúkor utánra tolódik (Phd, külföld, halasztás). A tanulás és munka határai még a felnőttkor elején is elmosódnak. Ennek következtében a gazdasági önállóság később érhető el, és ez megnehezíti a házassággal kapcsolatos döntést.

 Régen a nagycsalád néhány napi kaláka-munkával felépítette az ifjú házát – házat kapott amikor házasodott. Manapság a házasság akadályává válhat, ha az ifjú párnak nem lenne hová mennie, mivel nincs pénzük albérletre / saját lakásra. A végső döntést azért is halogatják, mert a ”házatlan házasság” nehéz.

 2. Mama-hotel

 Az infantilizáló (gyermekiessé tevő) szülői héttér oda vezet, hogy a szüleivel élő ifjú még az arányosan rá eső házi munkát sem végzi el. Belekényelmesedik az életbe és indokolatlanul hosszan marad a ”mama-hotel” lakója (vö. agglegény). Gyakran eltunyul, elhízik.

 3. Kapunyitási pánik

 Ha az ifjú párnak van otthona, de nem házasodnak meg: ”összebútoroznak”: tartós kötelezettség nélküli élettársi viszonyt teremtenek. Ily módon az elemi erejű szexuális ösztönzés kiesik az elkötelezettség felé sodró tényezők közül: beteljesül az, ami hiányával lenne hivatott segíteni a döntést. A felelőtlen nemi kapcsolat rendszerint együtt jár a hormonális úton ható fogamzásgátlók szedésével, melynek távlati hatása a nőben nem ismert (májbetegség, elhízás, meddőség). A nagy döntések elől való kitáncolás oka a ”kapunyitási pánik”.

 A döntésképtelen (naptári) felnőttkor tn. posztadolencia jellegzetes pótcselekvése az élvhajhászat görögül hedonizmus (érték = gyönyör).

 7. Felnőttkor, 20-55 év

 1. Testi állapot

 (1) A felnőtt állapota: "plató, enyhe lejtéssel". A felépítő és lebontó folyamatok viszonylagos egyensúlyba kerülnek. Mivel már kevesebb táplálék is elég lenne, gazdag országokban általános a mérsékelt hízás. A fizikai teljesítőképesség általában kissé gyengül, de egyes területeken azonban még a sporteredmények is javulhatnak (hosszútávfutás, vívás).

 Az alvásigény ekkor a legkisebb: átlagosan napi hét óra.

 Nőknél a szülés után előfordul a teljesítő képesség javulása. A férfiak kopaszodnak.

 2. Értelmi képességek

 A ”nyers”, probléma megoldó intelligencia 30 éves kor után kissé csökkenni kezd.

 A felnőtt azonban ”beledolgozza” magát a hivatásába, beágyazódik a munkatársi közösségbe és ezekből tapasztalatokat szerez – ami teljesítményét kiegyenlíti.

 3. Lelki élet

 Vallásának közösségi alkalmain rendszeresen részt vesz. Normálisan küzd saját gyengeségeivel és elfogadja a másokét. Imaélete egyszerűsödik, "beáll".

 4. Társas kapcsolatok

 A felnőtt ember hosszú távú elkötelezettségeinek megfelelően képességeit nap mint nap ”aprópénz”-re váltja. Gyereket nevel, dolgozik, gondozza az időseket à ezért vesz az élet boltjában Pista bácsi "három kenyeret".

 Pista bácsi a péknél mindig három kenyeret vásárolt. A kíváncsi eladó egyszer megkérdezte tőle, hogy kinek viszi azt a sok kenyeret.

”Hát az úgy van, hogy az egyik kenyeret magunknak veszem. A másikat kölcsönadjuk. A harmadikkal pedig adósságot törlesztünk” - hangzott a válasz.

 ”Hogyhogy?” - kérdezte csodálkozva az eladó.

 ”Hát úgy, hogy az egyik kenyeret a feleségem és én fogyasztjuk el. Ez a miénk. A másik kenyeret gyerekeinknek adjuk. Ez a kölcsönadás. A harmadik kenyeret öreg szüleink kapják. Ezzel velük szembeni adósságunkat törlesztjük. Hát ennyi az egész!” - válaszolta mosolyogva Pista bácsi.

 (2) A normális felnőtt olyan, mint egy őserdei toronyfa, amely számos növénynek, állatnak ad élőhelyet. Megbízható, kiegyensúlyozott, terhelhető. Anyagilag (pénz) és érzelmileg bele lehet kapaszkodni, lehet rá támaszkodni. Lelkileg megérett.

 (3) A legtöbb felnőtt sokoldalú társas kapcsolatokat ápol. Aktív részese a nagycsaládnak, az egyházi és munkahelyi közösségnek.

 5. Válságok

 1. Munkanélküliség

 A férfiakra jellemző, hogy ha ereje teljében munkanélkülivé válik, önbizalma megrendül és önpusztításba menekülhet (pl. alkohol, Dorog 13 kocsmája a rendszerváltás után). A meglévő céltalan energia pótcselekvésekben keres kiutat

 2. Kapuzárási pánik

 E válság főként férfiaknál jelentkezik. ”Kérem vigyázzanak, az ajtók záródnak”. A felnőttkor végén az ember úgy érzi, nem tudta valóra váltani álmait: szinte "nem is élt".  Megesik hogy a férfi a közelgő öregség elől felelőtlen párkapcsolatba menekül. A kor végén az ember szembenéz a halállal.

 3. Szülés utáni búskomorság

 A szoptató nő világa szinte teljesen gyermekére zárul. Korábbi egyenrangú (fenőtt) emberi kapcsolatai férje kivételével szinte teljesen megszakadnak – kísért a szülés utáni búskomorság (depresszió). A csecsemő biológiai folyamatait férjének meséli el.

 4. Mártír szerep

 Egy szép, nagy család vagy az idős szülők gondozása esetén megesik, hogy a nő világa egészen a családra szűkül. Önmagát kívül-belül elhanyagolja. Feláldozza magát a család oltárán – de savanyú képpel. Közben mártír szerepben tetszeleg.

 8. Öregkor, 50/55 évtől a halálig

 1. Testi állapot

 1. Váltókor mn. áthajlás kora tn. klimaktérium

 Nőknél áltagosan 50-55. év között tart, de az alultáplált népességben hamarabb (45 év), más esetben később (max. 60 év) következik be. Mn. változás kora v. "elvirágzás".

 Ezen időszak végére a női nemi ciklus megszűnik. A hüvely már nem nedvesedik, az ösztrogéntermelés megszűnik, a havivérzés és peteérés leáll, a nemi vágy kihúny. A váltókorban jellegzetes, hogy ”felcsúszik néhány kiló”, ismeretlen eredetű hőhullámok jelentkeznek, melyek hónalji verejtékezéssel és erős éjszakai izzadással járnak. A nő hangulata ingadozik. Ingerlékeny, hisztis, esetenként pedig búskomor lesz.

 Férfiaknál a változások kevésbé erőteljesek. Az áthajlás kora után beálló andropauza idejére a nemi vágy és nemzőképesség lecsökken, de egészen nem huny ki (akár halálig fennmaradhat, vö. Jókai 75, Kodály 77 évesen házasodott).

 2. Öregkor

 A szűkebb értelemben vett öregkor 55-90 év között tart.

 Azonos naptári életkorú emberek biológiai kora között az öregkorban lehet a legnagyobb különbség. A biológiai kor a szervezet fizikai és szellemi állapotát jelenti, mely részben öröklött, részben pedig a körülményektől és életmódtól függ. A sport, egészséges étrend és lelki kiegyensúlyozottság az öregedést késlelteti (úszás, sakkozás, unokák). ”Az egészséges életmód óriási segítséget jelenthet az öregedés elleni harcban.” /Aet-24./ Ám ezt a harcot mindenki előbb-utóbb elveszíti.

 3. Aggkor, latinul senium

 Az öregkor harmadik szakasza, melyben a kor általában már korláttá válik. Ragaszkodik a megszokott dolgaihoz, rigolyás lesz. Nő az újtól való félelem: egy költözés vagy a lakás átrendezése igazi traumává lesz.

 Az agg egyre több ismerősének temetésén vesz részt és egyre kevesebb osztálytársát látja viszont az osztálytalálkozókon. Ez, valamint saját szervezetének "öregkori fogyatkozásai" jelzik, hogy közeledik a végső búcsú.

 Az ember káros külső hatások nélkül elméletileg 130 éves kort érhet meg.

 2. Értelmi fejlődés

 Az ember szintetikus (tapasztalatokat összegző) értelmi fejlődése a halálig töretlen maradhat (ha az agy leépülése ezt nem akadályozza). Erre utal az ősi társadalmi szervezetekben meglévő ”vének tanácsa”. A legtöbb lelki vezető öregkorára jut el pályája csúcsára.

 3. Lelki fejlődés

 A lelki öregkor kezdete az, amikor az ember a jövőtől a múlt felé fordul.

 Jellemző imaforma a szemlélődés és a rózsafűzér.

 4. Társas kapcsolatok

 A nagyszülő az unokákat kényezteti (és ez nem baj, mert a szülő nevel).

 A halálhoz közeledő ember örömét leli a fiatalokban, mivel számra az élet folytonosságát jelentik. Figyeli sorsuk alakulását - mint pletykafészek vagy bölcs tanácsadó. Vö. falusi kispadok vagy népmeséinkben a ”szerencséd, hogy öreganyádnak szólítottál” utáni események.

 5. Válságok

 1. Felesleges teher

 A nyugdíjazás sok ember számra presztizsveszteséget jelent. A gyerekek már "kirepültek". A korábban a munkájának vagy családjának élő öreg ember feleslegesnek érezheti magát. A nagypapa kertészkedik, a nagymama horgol.

 Az agg gyakorta fizikailag másokra szorul (pl. ágytálazás) és átéli, hogy ”én már csak teher vagyok".

 2. Üres magány

 A házaspár magára marad. Van hogy örömet jelent hogy több időt tölthetnek egymással, de előfordul az is hogy a házasság korábbi kiüresedése kerül a felszínre à és ez akár váláshoz is vezethet.

 A mozgási szervrendszer és az érzékszervek fogyatkozásai miatt a külvilággal való kapcsolattartás megnehezül. Nehezebben megy látogatóba - őt kell látogatni. Sok öregember elmagányosodik.

 9. Halál, tn. mors, exicus

 1. Válság

 A halál egyrészt személyes tragédia, mely felé minden emberi életút tart:  ”… bizony, egy ember sem múlhatja ez vermet” /Hab/   De az ember bizonyítottan 0.4 m éve hiszi, hogy van feltámadás. A halál a nagy találkozáshoz kaput nyitó "portás".

 A haldoklás tn. agónia fajtáiban két szélsőség van. A gyors halál akár pillanatszerű is lehet pl. fejlövés. A heveny (pl. fertőző) betegségekre jellemző a haláltusa, melynek során a halál előtt a testhőmérséklet megemelkedik és a kín valóságos keresztúttá teszi az élet végét. Idült betegségnél viszont kihűlés jelentkezik (az szívműködés és anyagcsere lassulása miatt), jellemzően alvás közben.

 2. A halál fajtái

 (1) A klinikai halál a légzés és keringés megszűnése. Ez az állapot sikeres újraélesztés által megszüntethető. Az újraélesztéshez szívmasszázs és mesterséges lélegeztetés szükséges. Ennek során a másodpercenkéntni szívmasszázsokból négyet követ egy, orron át történő befúvás.

 (2) A biológiai mn. agyhalál akkor áll be, ha az agysejtek elkezdenek elhalni. Ha az agy öt másodpercig nem kap vért, az ember elájul. Ha a vérellátás (oxigénhiány) három percen belül visszaáll, az illető még károsodás nélkül vészelheti át az eseményt. Ha a vérellátás ez után de hat percen belül áll vissza, biztosan maradandó agyi károsodás lép fel. Hat perc után biztos az agyhalál mn. biológiai halál, amiből nincs visszatérés.

 (3) Az egyes szervek halála oxigénhiány-tűrőképességük függvénye (ez az agy esetében a legkisebb). A sok simaizmot tartalmazó szervek (belek, húgyhólyag) két óráig, a bőr pedig fél nappal a halál után is átültethető (eddig a szőrzet még nő is).

 3. Hullajelenségek

 (1) Halál után a test lassan kihűl. Hőmérséklete óránként 1-1.5 oC-kal csökken.

 (2) A keringés leáll, az arc láthatóan elsápad. A hullafoltok úgy jönnek létre, hogy a vér a tömegvonzás miatt az erek és aljára csorog. Mivel a tetem általában háton fekszik, főként ott gyűlik össze. A második nap az érfal bomlása miatt a vér kifolyik, a szövetekbe ivódik és elkezd lebomlani. Érdekes jelenség, hogy a hullafolt vándorolhat.

 (3) Az izmok először ellazulnak (collapsus mortualis), de a hullamerevség (rigor mortualis) a mimikai izmok esetében már a halál után két órával megjelenik, és a fej, nyak, törzs, végtagok soron terjed. Teljességgel a halál után egy nappal fejlődik ki, a második napon fennmarad, majd egy nap alatt oldódik ki, a merevedéssel azonos soron.

 Az izomfonalak összehúzódását a sejtben lévő kalcium ionok váltják ki. A kalciumot ATP-igényes pumpa vonja ki a sejtből. Halál után a mitokondriumok ATP-termelése leáll, ezért az izomsejtben sok lesz a kalcium ion és fonalai erősen összehúzódnak. Két nap múlva az izomfehérjék rothadni kezdenek, ezért az izmok ellazulnak.

 (4) Oxigén hiányában a tetem fehérjéi rothadásnak indulnak. Ennek során gáz keletkezik, a tetem felfúvódik, felpuffad; és dögletes hullabűzt áraszt. Erről olvashatunk Lázár feltámasztása előtt: "… szaga van már, hiszen negyednapos". Melegben a folyamat gyorsabb, a koporsóban csak a halál után két héttel jut tetőfokára. A bőr az irha és hám között felszaporodó folyadék miatt felhólyagosodik, majd az izomzattal együtt elkezd lefoszlani a csontokról. A zsigerek helyén dögevő bogarak, légylárvák és atkák hemzsegnek. Végül a gázképződés megszűnik és a test összeesik.  Megindul a csontvázzá alakulás folyamata. A csontok öt év múlva esnek szét /B2-175./ .

 (5) A testbéli test többé-kevésbé megőrizhető hűtés, aszalás, tőzegcserzés, vagy bebalzsamozás (mumifikálás) által. Megesik, hogy gazdag emberek teteméből kivont szent gyémánttá préseltetik és nyakláncként hordják.

 10. Feltámadás, testben, az örök életre.