TERHESSÉG ÉS SZÜLÉS

 1. Az ébrény a harmadik hónap végén

 Általános tudnivaló

 Ülőmagassága 3.5 cm.  Már az összes szerve elkezdett fejlődni.

 Kültakaró: Áttetsző bőrén átütnek az erek.

 Mozgás

 Edz: fejét forgatja, kezeivel tapogat, páros lábbal elrúgja magát a magzatburoktól; bukfencezik.

 Táplálkozás: Iszik a magzatvízből. Néha csuklik.  Hüvelykujját szopja.

 Légzés: Ha egészben kaparják ki, lélegzik és sírhat.

 Keringés: Szíve már a 21. naptól szaporán ver.

 Szaporodás: Külső nemi szervei az ultrahangos képen láthatók: felismerhető a neme.

 Érzékelés

 A méhen-belüli zajszint a normál beszélgetés hangerejének felel meg.  A magzat hallja édesanyjának rágását, nyelését, gyomorkorgását és bélmozgásait, beszédét és szívdobogását. Hallja a magzatvíz csobogását is. Erős zajra megijed. Kialakult az egyensúlyérzéke (bukfenc).

 Kifejlődik a szaglóérzéke, kóstolja és ízleli a magzatvizet.

 Az 50. naptól érzékeli a fájdalmat.

 Idegrendszer

 Ha megsimogatják, mosolyog (11).

 Anyjával együtt ébred és alszik.

 Egyénisége van - azonos hatásokra sajátosan reagál (12).

 2. A magzat a szülés előtt

 Kültakaró

 Testét a faggyúmirigyek termelte faggyúból és a levált hámsejtekből képződő magzatmáz borítja. Ennek tapadását sokáig a magzati szőrzet tn. lanugo segíti, ami azonban a születés előtt kihull.

 Mozgás: Nagyokat üt és rúg.

 Táplálkozás: Napi 1 liter magzatvizet iszik. Az anyai vér zsírsav- és aminosav-összetételének közvetítésével megjegyez bizonyos tápanyagcsoportokat. Ezeket a születés után előnyben részesíti.

 Légzés: A tüdő működőképes lenne, de még nem használja. Még nem fúvódott fel, folyadék tölti ki.

 Kiválasztás: Rendszeresen belevizel a magzatvízbe.

 Érzékelés: Erős fényben vörösnek látja az anyaméhet. Ha simogatják v. járva-ringatják, megnyugszik és könnyebben elalszik.

 3. A terhesség hatása az anyára

 Kültakaró

 A bőralja felszaporodó zsírszövete szétfeszítheti az irha rosrtrétegeit - ezért annak erei kékesvörös ún. terhességi csíkok tn. striák formájában tetszenek át.

 Mozgás

 A tömegnövekedés miatt lúdtalp jelentkezhet, mely lúdtalpbetéttel kezelhető.

 A megnövekedett magzat és méh előrehúzná - az egyensúlyozás miatt hátradől. (Olyan ez, mintha egy vízzel-teli strandlabdával egyensúlyozna a hasában). A méh növekedése a hasizmok, a hátradőlés a hátizmok fájdalmas feszülését és megnyúlását váltja ki. Kerülnie kell a nagyobb súlyok emelését.

 A terhesség vége felé az anyuka már nem tudja befűzni cipőjét és van, hogy a mosakodáshoz is segítségre van szüksége.

 Táplálkozás

 A terhesség első harmadában gyakorta előfordul étvágytalanság, émelygés, hányinger és hányás. Később a táplálék mennyiségi és minőségi szempontból is változik - sokat és sokfélét eszik.

 A terhesség alatt az anya "kettő helyett" eszik, testtömege 20%-kal nő, ami az átlagos, 60 kg-os nő esetében 12 kg-ot jelent.

 Tápláléka sok fehérjét, vitamint, vasat és kalciumot kell, hogy tartalmazzon. Jellemző a "megkívánás" (pl. "eper"). A fokozott vasfelvétel a magzat vörösvérsejtképzéséhez (Hgb), a kalciumfelvétel pedig csontfejlődéséhez szükséges. A vashiány vérszegénységet, a kalciumhiány az anya fogszuvasodását okozhatja. Ezért magas vas- és kalciumtartalmú táplálékot fogyaszt (hús, tojás / tej), szükség esetén pedig vas- és kalciumtablettát szed.

 Az anyának teljesen kerülnie kell a nikotint, alkoholt (és természetesen a kábítószereket) - mivel ezek miatt gyermeke kisebb tömegű, testi és szellemi fogyatékos lehet. Helyes, ha nem iszik erős kávét.

 A méh nyomja a májat, ezért az epe panghat - epekő alakulhat ki. A méh nyomja a beleket, a bélműködés renyhévé válhat, ami székrekedést okozhat. Megjelenik v. erősödik az aranyér.

 Ezen a könnyen emészthető és magas rosttartamú ételek segíthetnek.

 Légzés

 A méh akadályozza a rekeszizom mozgását, a légzés megnehezül.

 A nők bordaközi izomzata ezért fejlettebb.

 Anyagszállítás

 A szív megerősödik.

 A szövetek vizenyőssé válnak - főként a lábon.  Szorít a cipő, megduzzad a boka.  A láb bőrén kékesen áttetszenek a visszértágulatok.  Ezért javasolt a lapos sarkú, magasszárú, fűzős cipő viselése és a láb fáslizása.

 Kiválasztás

 A vese esetenként nem bírja a fokozott működést jól ellátni - fehérje- és cukorvizelés jelentkezhet.

 A magzat nyomja a húgyhólyagot, ami gyakori vizeléssel, vizelet csepegéssel járhat.

 Védekezés

 A felszálló fertőzések miatt kerülendő a kádfürdő (és méginkább a strandfürdő), helyette a zuhanyzás javallott. 

 Egyes vírusok a méhlepényen átjuthatnak a magzat vérébe és súlyos károsodást okozhatnak. Legrettegettebb a terhesség első harmadában fertőző rózsahimlő tn. rubeola. Hatására a gyermek gyengeelméjű, siket v. vak lehet. Minden 5. HIV-hordozó anya gyermekét is megfertőzi.

 Szaporodás

 A terhesség első jele az elmaradó havivérzés - mely a terhesség során végig fennáll és csak a szülés utáni 6. héten jelentkezhet először.

 A méh simaizomzata az eredeti sejtek növekedésével és osztódásával 1 kg-osra nő és egészen a szegycsont kardnyúlványáig emelkedik. Növekedése tompa fájdalommal járhat.

 A tejelválasztást serkentő hormon hatására az emlőmirigyek végkamrái elágaznak, az emlő megduzzad, esetenként fájdalmasan feszül.

 A terhesség során a nemi vágy ingadozó - a teljes nemi kapcsolat nem árt.

 Érzékelés: Érzi a magzat rúgását (5. hónaptól).

 Idegrendszer

 A terhesség első harmadában előfordulhat a reggeli rosszullét (10. naptól), rosszkedv, ingerlékenység, fáradékonyság, aluszékonyság.

 Később ezek a kellemetlen tüneteket bizakodó jókedv váltja fel.

 4. Szülés

 1. Ideje

 A szülés során az utód a méhből a külső környezetbe kerül mn. "világra jön".  A méhen belül még magzat a neve, megszületés után pedig újszülött (0-10. napig).

 A normál szülés az utolsó mensturáció után 9 naptári és 10 holdhónappal, tehát 40 héttel azaz 280 nappal következik be. Fontos megjegyezni, hogy maga a fogamzás csak az utolsó menstruáció után 14 nappal, a tüszőrepedéskor megy végbe - tehát a terhesség tkp. 280-14= 266 napos.

 Az ennél rövidebb terhesség után vetélés (28. hét azaz kb. 200 nap előtt) vagy koraszülés (28.-36. hét azaz kb. 200-250 nap között) következik be.  Az koraszülött megfelelő hőmérsékleten és oxigéndús levegőben – inkubátorban - életben tartható, az elvetélt magzat általában nem.

 A normálisnál hosszabb terhesség a túlhordás.

 A szülés időtartama változó.  Az első szülés a leghosszabb és legfájdalmasabb - akár három napig is tarthat. Később a kitolási szak akár 20 perc alatt lezajlik.

 2. Felkészítés

 Napjainkban az édesanyát igyekszenek fizikailag és lelkileg felkészíteni.  Ennek során az anya megtanulja egyes izmait akaratlagosan összehúzni (has- és hátizmok), ellazítani (medence) a szüléshez. Tanulja a légzésszabályzást. Tudatosítják vele hogy a szenvedések "méhének gyümölcséért", a babáért valók (érzelmi bevonás).

 Terjedőben vannak a házastársak összetartozását kifejező és erősítő apás szülések.

 3. Kiváltó hatások

 Többtényezős: A szülés több tényező együttes hatására indul meg - a pontos mechanizmus nem ismert pontosan.

 Anyai idegrendszer: Az anyai idegrendszer paraszimpatikus hatása nem lehet döntő, mivel megfelelő körülmények között a kimetszett méh is képes világrahozni magzatát.

 Méhlepény és méh: A maximális méretét elérő méh nem tágulhat tovább.  Az elöregedett méhlepény már nem tudja megfelelően táplálni a nagyranőtt magzatot.

 Magzati hatás: A szülést megelőzően a magzati glükokortikoidok fokozott elválasztásának hatására a méhlepény ösztrogént kezd elválasztani. Hatására egyrészt a méhnyak képlékenyebbé válik és a méhtestben pedig nő az oxitocinreceptorok száma -- ezáltal a ingerlékenyebbé válik.  Bár a szülés oxitocin injekcióval mesterségesen kiváltható, természetes körülmények között az oxitocinszint még nem nőtt meg. Másrészt a méhnyálkahártyában méhösszehúzódásokat kiváltó prosztaglandinok képződnek és szabadulnak fel.

 4. Tágulási szakasz, mn. vajúdás

 Első-szülés esetén átlagosan fél napig tart.

 Kezdetben rendszertelen és rövid ún. elő- v. "csipkedő" mn. jóslófájások jellemzik, hosszú fájásszünetekkel.

 Később a fájások rendszeressé és hosszabbakká válnak, a fájásszünetek pedig rövidülnek.

 A fájások idején a magzat vérellátása romlik - a szünetekre ezért van szükség.

 A tágulási szak végére a simaizmot és több rugalmas kötőszövetet tartalmazó méhnyak kitágul és a méhet addig sterilen tartó nyákdugó feloldódik, majd kicsiny vérzéssel kísérve nyálka formájában kicsúszik.

 5. Kitolási szakasz

 A tolófájások a méhtest ritmikus (akár percenként ismétlődő) és nagy erejű összehúzódásai. Ebben a az ekkorra már megnövekedett az oxitocinszintnek is szerepe van.

 A szülőmozgásokat a has és törzs izmai aktívan, a méhet kihorgyonyzó, kötélszerűen megfeszülő szalagok pedig passzívan segítik.

 A magzatburkok felrepednek, a magzatvíz elfolyik.  Ritkán előfurdul hogy a magzatburkok nem repednek fel és a magzat burokban születik. Ha a burkokat nem sikerül időben leválasztani, az újszülött megfulladhat. 

 A terhesség előrehaladtával a növekvő magzat számára egyre szűkebb lesz a méh, ezért kénytelen felvenni a tojásforma ún. magzati pozíciót.  Fejét lehajtja, karjait összefonja, lábait felhúzza.  Ez a testhelyzetet veszi fel a beteg egyes súlyos felnőttkori búskomorságok esetén.  A magzat elhelyezkedését ultrahanggal lehet megfigyelni - ennek ismeretében jobban fel lehet készülni az esetleges komplikációkra. A 260. nap körül a magzat a méhen belül az esetek 95%-ában megfordul és fejfekvést vesz fel. A normál szüléskor így is jön a világra.  Az esetek 3%-ában a magzat farfekvésű, ha nem sikerül a méhen belül megfordítani, a szülés megnehezül (ekkor lába vagy fara jelenik meg először).  A 2%-ban előforduló haránt- mn. keresztfekvésű magzat rendszerint beszorul a medencebemenetbe, és a ráfeszülő méh önmagát repeszti meg rajta. A méhrepedés az anya elvérzéséhez vezethet.

 A hüvely tágulékony, a kismedence és a gát viszont nem az.  A kismedence (szeméremcsonti összeköttetés és a keresztcsont közötti tér) legnagyobb tágasságát követve és kihasználva a magzat a hüvelyben 90 o-os forgást végez. A méhen belül még oldalra néz, az elfordulás után az anyai végbélnyílás felé. A szülés során az utód kulcscsontja néha eltörik.  A hüvely által átfúrt gáton (a kismedencét lefelé lezáró kötőszövetes-izmos lemez) a szülés előtt többnyire gátmetszést végeznek.  A metszés a hüvelybemenettől hátra-oldalra irányul, nehogy megsértse a végbélnyílást.  Gátmetszéssel elkerülhető a spontán gátszakadás, melynek súlyos következménye lehet: a húgyhólyag és a végbél beereszkedik a résbe, záróizmaik nem működnek, az anya vizeletét és székletét nem képes visszatartani.  Enyhébb esetben csak hasprés (pl. köhögés) esetén csepeg vizelet és távozik széklet.

 Különleges esetekben császármetszést végeznek - a méhet a halfal felől nyitva meg.  A császármetszés javallott, ha a magzat harántfekvésű (azaz keresztben fekszik a hüvely fölött), ha a méhlepény elöl van (mert a szülés tartós vérzéssel járna) v. ha a köldökzsinór előreesett (mert a magzat nyakára hurkolódva megfojthatná őt).

 A szülés (kitolási szak) számos édesanya életének csúcsélménye, mely alatt egyesek - a fájdalom és esetleges halálfélelem közepette - hüvelyi orgazmust is átélnek.

 6. Lepényi szakasz

 Félórás, befejező szakasz, melynek során 0.5 literes vérzéssel kísérve, de már fájdalmatlanul világra jön a méhlepény, valamint a magzatburkok foszlányai.

 7. Gyermekágy

 A gyermekágy a szülést követő hat hetes regenerációs időszak.

 A méh izomzatának összehúzódásával megszűnik az erek átszakadását követő vérzés (az összehúzódások elmaradásával az anya elvérezhet). Ezután a méh visszafejlődik.

 A gátmetszés sebe beheged.