3.1. HEGYSÉGKÉPZŐDÉS, tk. 60-62; mf. 26.

 1. Bevezetés

 1. Isten hegye: Ararát, Hóreb, Olympos

 2. Arányok: Földön: ¼, Magyarországon 1/5

 2. Kőzetlemezek

 1. Fogalma: szilárd, magma, kirakós

 2. Felsorolása (7)

 3. Mozgása

 3. Gyűrődés és vetődés: mikor, hol, milyen, miért, hogyan

 4. Hegységfajták

 1. Gyűrthegység

 Újidei hegységképződés eredménye

 Felső része gyűrt üledék pl. homokkő, mészkő

 Alsó része magmás kőzet pl. gránit

 2. Röghegység

 Óidő: gyűrthegység à lepusztulás

 Középidő: tengerelöntés à üledékképződés

 Újidő: vetődés à röghegység.

 3.2. VULKÁNOSSÁG, tk. 63-65; mf. 27.

 1. Bevezetés

 1. Néveredet: Vulcanus

 2. Helye: Kőzetlemezek határain

 3. Száma: 60 ma rendszeres, 500 feljegyzett, 1500 jelenkori.

 4. Alapfogalmak: magma, láva, szórástermék; magmás kőzet, lávakőzet, tufa.

 2. Rétegvulkán

 1. Kitörése

 1. Moraj és földrengés

 2. Gázkitörés

 3. Szórástermék pl. por

 4. Lávaöntés à andezit és bazalt lávakőzet

 2. Alakja: kúp

 3. Szerkezete (5): magmakamra, kürtő, kráter, porréteg, lávaréteg

 4. Legismertebb (2): Etna, Vezúv

 5. Magyarországi hegységek

 1. Felsorolás (5): Visegrádi-hg, Börzsöny, Cserhát, Mátra, Tokaji-hg.

 2. Kialudt és lepusztult (2): víz, szél

 3. Utóvulkánosság: szénsavas ásványvíz pl. Mátrai csevice.

 3. Belső erők

 1. Felsorolása (7): 1. Magmaáramlás, 2. Kőzetlemez mozgás, 3. Hegységképződés, 4. Vetődés. 5. Gyűrődés, 6. Földrengés. 7. Vulkánosság.

 2. Hatása: szintkülönbség: kiemelkedés, bemélyedés

 3. Energiaforrása: Föld belső hője.

 3.3. KÜLSŐ ERŐK, tk. 69-71; mf. 30.

 1. Általában

 1. Felsorolása (14)

 Aprózódás: hő, fagy, gyökér, hordalék

 2. Hatása: elegyengetés: kiemelkedés lepusztítása, bemélyedések feltöltése

 3. Energiaforrása: Nap.

 2. Hatása

 3.4. KŐZETTAN, tk. 72-75, mf. nincs

 1. Csoportosítás

 2. Kőzetek

 1. Magmás

 Gránit: durvaszemcsés

 Andezit: finomszemcsés, szürke, útépítés

 Bazalt: finomszemcsés, fekete

 2. Üledékes

 Homokkő: kvarc, szél és víz, üveggyártás

 Lösz: fakósárga, szél, kiváló talajképző

 Kősó: fehér, kockakristály

 Mészkő: fehér, kagyló-csiga, sav oldja

 Szenek: mocsár, oxigénhiány, nyomás; energiatermelés

 lignit: fadarab látható, fiatal, laza, alacsony fűtőértékű, Mátra- és Bükkalján bányásszuk

 barna~: karca barna, közepes kor, tömörség és fűtőérték; Dunántúli- és Északi-középhegységben bányásztuk

 fekete~: karca fekete, idős, tömör, magas fűtőértékű; Mecsekben bányásztuk

 Szénhidrogének (tk. 72, 87, 155-156.)

 1. Felsorolása, halmazállapota: kőolaj, folyékony + földgáz, gáz

 2. Földtana: oxigénhiányban leülepedő plankton à rothadó iszap à vándorlás à csapda

 3. Előfordulása: Zala à Alföld; Oroszország

 4. Felhasználása

 5. Kőolajfinomító: benzin (100 oC), világító- (200 oC) és fűtőolaj (300 oC), aszfalt (400 oC)

 3. Átalakult

 Gyémánt: legkeményebb

 Bauxit: vöröses, alumínium érce.

 3. Fogalmak

 1. Kőzet: ásvány vagy ásványtársulás

 2. Bányakincs: nyersanyag + energiahordozó

 1. Nyersanyagok pl.

 1. Ércek (általában): kőzet, gazdaságosan, fém, pl. vasérc, bauxit

 2. Szénhidrogének

 2. Energiahordozók, ásatag (3)

 1: Szenek (5): tőzeg, lignit, barnaszén, feketeszén, antracit

 2: Szénhidrogének

 3: Hasadóanyagok pl. uránérc.

 3.5. HEGYSÉGEINK TERMÉSZETFÖLDRAJZA, tk. 76-78, mf. 33.

 1. Összehasonlítása

 Vértes-Velencei-hv: Vértes, Velencei-hg.

 Dunazug-hg: Gerecse, Budai-hg, Pilis, Visegrádi-hg.

 Nyugati rész: Börzsöny, Keleti-Cserhát

 Középső rész: Mátra, Bükk

 Keleti rész: Gömör-Tornai-karszt (Aggteleki-karszt), Tokaji-hg. (Zempléni-hg.)

 Hegyvidéki: hidegebb, szelesebb, borultabb, csapadékosabb

 Nagytestű csúcsragadozók: szürke farkas, barnamedve, eurázsiai hiúz.

 2. Karsztosodás

 1. Pusztít

 Csapadék à beszivárgás + talajhatás: szénsav à oldott és vésett járat à barlangi patak à karsztforrás.

 2. Épít: cseppkő.

 3.6. HEGYSÉGEINK GAZDASÁGA, tk. 82-85, mf. 35.

 1. Mezőgazdaság (3)

 1. Növénytermesztés

 1. Gyümölcs pl. szőlő a déli lejtőkön gà borvidékek pl. Badacsonyi, Egri, Tokaji

 2. Fa (4): tűzifa, bútorfa, épületfa, papírgyártás

 2. Állattenyésztés: vadgazdálkodás.

 2. Ipar – nehézipar (6)

 1. Alapanyaggyártás

 1. Építőanyag gyártás (3)

 2. Kohászat (2) – tönkrement

 Vas: vasérc + feketeszén à nyersvas à acél à gép

 Alumínium: bauxit à timföld à alumínium à gép

 2. Energiatermelés, pl. lignit à hőerőmű à áram à vezetékrendszer.

 3. Szolgáltatások - vendégforgalom

 1. Bakancsos: pl. Balaton-felvidéki, Duna-Ipoly, Bükki, Aggteleki Nemzeti park

 2. Sí: pl. Eplény, Kékestető

 3. Gyógyfürdők, pl. Buda. Eger, Miskolc

 4. Kulturális, pl. várak: Veszprém, Esztergom, Visegrád, Buda, Eger, Miskolc.

 4. Környezet

 1. Bányászat à tájseb, pl. Vác felett a Naszály

 2. Nehézipar

 1. Füst à füstgázmosó pl. Visonta

 2. Por, füst, zaj à erdősáv.

 3.7. DOMBSÁGAINK, tk. 86-88, mf. 36-37.

 1. Összehasonlítása

 3.8. LUCERNA ÉS REPCE, tk. 89-91, mf. 38.

 1. Lucerna

 1. BÉM

1. Besorolása: hüvelyesek rendje, pillangósvirágúak családja; vörös here, fehér akác

 2. Élőhelye: tágtűrésű: szikesek, dombvidékek – talajvíz mélyen

3. Mérete: 60 cm (1m), 6m

2. Szervei

 1. Gyökér: mélyre hatoló főgyökérzet, gyökérgümők: baktériumok, légköri nitrogén, fehérje

2. Szár: gyöktörzs szár + dudvaszár; évelő, 5 év

 3. Levél: összetett

4. Virág: fürtvirágzat, kékes-lilás, pillangós, rovarmegporzású

5. Termés: hüvely

3. Ember

Virágzás előtt, akár 4x is lekaszált hajtása szálastakarmány; zölden, szárítva, pelletezve à tejgazdaság; zöldtrágya.

 2. Repce

 1. BÉM

1. Besorolása: keresztesvirágúak rendje; fejes káposzta

 2. Élőhelye: jó talaj, egyenletes csapadék, kisebb hőingás

3. Mérete: 1 m

2. Szervei

 1. Gyökér: sekély főgyökérzet

2. Szár: dudvaszár

3. Levél: egyszerű, karéjos

4. Virág: fürtvirágzat, sárga, keresztes

5. Termés: becő, kétéves: önfenntartó, szaporító

3. Ember: olaj à étolaj, kenőolaj, biodízel – energiahordozó; olajpogácsa.