5.1. ALFÖLDJEINK 1., tk. 132-134, mf. 58.

 1. Összehasonlítása

 Magyarország területének 60%-a alföld

 Többi ország: 5: Szlovákia, Ukrajna, Románia, Szerbia, Horvátország. 2: Szlovákia, Ausztria

 Az Alföld fő részei (3): Mezőföld, Duna-Tisza-köze, Tiszántúl

 Tökéletes síkság: olyan síkság, ahol a szintkülönbség 1 km²-en belül nem haladja meg a 30 métert. Pl. Hortobágy.

 2. Földtörténete, talaja, mezőgazdasága

 1. Harmadidőszak: süllyedés à tengerelöntés à tengeri üledékkel való feltöltődés

 2. Negyedidőszak: szárazulat

 Kiskunság: Ős-Duna, ÉK-i állású homokbuckák

 3. Fogalmak

 1. Futóhomok

 Olyan homok, mely a szél hatására ma is mozoghat. Magyarországon ritkaság. Pl. a Kiskunságban, Kecskemét (Fülöpháza) mellett.

 2. Fekete mezőségi talaj

 A Föld legtermékenyebb talaja – a talajok királya. Színe a televénytől fekete. Televény tn. humusz. Löszvidékeinkre jellemző.  Löszvidékeink: Mezőség, Bácskai-löszhát, Hajdúság, Nagykunság, Körös-Maros-köze.

 3. Szikesedés

 Ha a párolgás több, mint a csapadék (P > Cs), akkor talajoldat felfelé szivárog. A víz elpárolog, a só felhalmozódik. Színe fehér. A nyári aszályban úgy borítja a felszínt, mint a hó. Pl. Hortobágy.

 5.2. ALFÖLDJEINK 2., tk. 132-134, mf. 58.

 1. Éghajlata

 1. Egyenlítőtől való távolság à mérsékelt övezet

 2. Óceántól való távolság à növekvő kontinentalitás

 Hőingás: A nyár és a tél hőmérsékletének különbsége. Term. = természetes.

 Szárazföli éghajlat mn. kontientális éghajlat. Nyara meleg, tele hideg.

 Alföld közepe (3): Jászság, Nagykunság, Hortobágy.

 3. Tengerszinttől való távolság – domborzati helyezet: medencealj (4):

 melegebb, szélcsendesebb, naposabb, szárazabb.

 2. Tényleges növényzete

 1. Mező mn. kultúrpuszta (3): szátó, rét, legelő

 Szántó: Lágyszárúak termesztésére használt, évente felszántott és learatott mezőgazdasági terület. Legnagyobb területen vetett növényünk a kukorica, őszi búza és a napraforgó.

 Rét: Rendszeresen kaszált füves terület.

 Legelő: Rendszeresen legeltetett füves terület.

 2. Szalma és széna

 Széna: A rét lekaszált füve. Értékes állati takarmány. Főként a tejelő szarvasmarhák kapják.

 Szalma: Szalmaszárú gabonafélék learatott, kiszáradt szára. Az aratógép bálába göngyöli. Alomnak használják. Felfogja a háziállatok ürülékét és vizeletét, és ezen anyagokkal kiváló szerves trágyává érik össze.

 3. Angolperje

1. BÉM

 1. Besorolása: Kétszikűek osztálya, pázsitfüvek rendje

 2. Élőhelye

 Fényigényes. Tágtűrésű: talaj, víz (szárazság), levegő (szél), hő (hőingás), sőt csonkítás (kaszálás, legelés, taposás, tűz). Eurázsiai füves és erdős puszták.  

 3. Mérete: 50 cm – aljfű, alacsony. Szálfű, magas fú, pl. siskanád.

 2. Szervei

 1. Gyökér: Sekély mellékgyökérzet

 2. Szár: Tarackszár + Szalmaszár

 Szalmaszár: üreges szártagú, bütykös szárcsomójú, elágazásmentes, föld feletti lágy szár

 Tarackszár: föld alatti, rövid szártagú, módosult szár (kitartó, áttelelő, szaporító)

 3. Levél: Fűlevél

 Fűlevél: szárölelő, szálas, párhuzamos erezetű, hegyes csúcsú; szilárd, keskeny, besodródó

 4. Virág

 Szélmegporzású: nem színes, nem ízes, nem illatos, apró – de bőséges virágporú.

 Kalászvirágzat: a virágzati tengely a kalászorsó, melyről a kalászkaorsók erednek. A kalászkaorsókon 4 termékeny virág ül.

 Kétivarú virág, két lepellevele duzzadótest, három porzója hosszan kicsüng, kétágú bibéje fésűs.

 5. Termés: Szemtermés

 Szemtermés: száraz, zárt, egymagvú termés, melynél a maghéj és termésfal nem nő össze.

 4. Mezei zsálya

 1. BÉM

 1. Besorolása: Kétszikűek osztálya, ajakosok rendje

 2. Élőhelye: Füves és erdős puszta. Szárazságtűrő.

 3. Mérete: 50 cm.

 2. Szervei

 1. Gyökér: Karógyökér: vastag, raktározó. Mélyre hatoló, főgyökérzetes.

 2. Szár: Répaszár + Dudvaszár

 Répaszár: földalatti, rövid szártagú, el nem ágazó, módosult (raktározás, kitartás, szaporítás) szár

 Dudvaszár: föld feletti, hosszú szártagú, elágazó, zöld színű, tömör lágy szár. Ez esetben négyzetes keresztmetszetű és szőrös (levegő, Nap).

 3. Levél: Csipkés szélű, főerezetes

 4. Virág

 Magányos, kétivarú, szélmegporzású, nyár elején, kékeslila

 Ajakos: alsó porzóág rövid billentős, felső porzóág hosszú csapó.

 5. Termés: makkocska.

 3. Emberrel való kapcsolata: méhlegelő.

 5.3. SZÁNTÓFÖLDI NÖVÉNYEK, tk. 138-140, mf. 60.

 1. Búza

 1. BÉM

 1. Besorolása: Pázsitfüvek rendje

 2. Élőhelye

 Az Örmény-felföldről jött.

 A legjobb termés feltétele: fekete mezőségi talaj, enyhe ősz, havas tél, csapadékos tavasz, száraz nyár

 Szántóföldjeink negyedén.

 3. Mérete: 1 m.

 2. Szervei

 1. Gyökér: Mellékgyökérzet

 2. Szár: Szalmaszár

 3. Levél: Fűlevél

 4. Virág: Szélmegporzású kalászvirágzat

 5. Termés: Szemtermés

 3. Emberrel való kapcsolata: mindennapi kenyerünk, oltáriszentség.

 2. Kukorica

 1. BÉM

 1. Besorolása: Pázsitfüvek rendje

 2. Élőhelye

 Amerikából jött.

 A legjobb termés feltétele: fekete mezőségi talaj; meleg és csapadékos nyár, enyhe és száraz ősz

 Szántóföldjeink negyedén.

 3. Mérete: 3 m.

 2. Szervei

 1. Gyökér: Mellékgyökérzet, koronagyökér

 2. Szár: Szalmaszár-szerű, de szivacsos belű

 3. Levél: Fűlevél-szerű, de nem merev

 4. Virág

 Egylaki növény. Porzós bugavirágzata a csúcsi címer, termős torzsavirágzata a cső.

 Torzsavirágzat: A virágok megvastagodott virágzati tengelyen ülnek. A virágok csupaszak, a virágzatot buroklevelek (csuhé) burkolják be. A termők bibéi hosszan kilógnak (haj).

 5. Termés: Szemtermés

 3. Emberrel való kapcsolata

 Legfőbb gazdasági növényünk.

 Szemes takarmány à sertés és baromfi. Zöldtakarmány à szarvasmarha.

 3. Napraforgó

 1. BÉM

 1. Besorolása: Fészkesek rendje

 2. Élőhelye

 Amerikából jött.

 Fény- és melegigényes. Tágtűrésű: talaj, víz (szárazság).

 3. Mérete: 2 m

 2. Szervei

 1. Gyökér: Főgyökérzet

 2. Szár: Kívül fásodott, belül szivacsos

 3. Levél: Nagy, szív alakú, érdes, főerezetes

 4. Virág

 Fészekvirágzat

 Kétivarú virágok. Nyelves: szélső, meddő. Csöves: belső, termékeny. Rovarmegporzású.

 5. Termés

 Kaszattermés: száraz, zárt, egymagvú termés, ahol a termésfal és maghéj nem nő össze.

 3. Emberrel való kapcsolata: Étolaj, margarin.

 5.4. MEZEI NÖVÉNYEK, tk. 141-144, mf. 61.

 1. Ürömlevelű parlagfű

 1. BÉM

 Besorolása: Kétszikűek osztálya, fészkesek rendje

 Élőhelye: Amerikai. Fényigényes. Tágtűrésű: talaj, víz (szárazság). Parlagon terjed.

 Mérete: max. 2 m.

 2. Szervei

 Gyökér: Főgyökérzet

 Szár: Terebélyes, kívül fásodó

 Levél: Kétszeresen szeldelt, szőrös

 Virág: A fészekvirágzatokban akár 60 000 virág

 Termés: Kaszattermésének magva akár 30 év után is kicsírázhat.

 3. Emberrel való kapcsolata

 Gyomnövény: Gazdasági vagy természetes növényeink közé beférkőzik, fejlődésüket hátráltatja, szapora.

 Allergén: 1/3, szemgyulladás, orrváladék – irtás: vegyszer, nyírás, kapálás.

 2. Pongyolapitypang

 1. BÉM

 Besorolása: Kétszikűek osztálya, fészkesek rendje

 Élőhelye: Tágtűrésű - szinte mindenütt

 Mérete: Max. 40 cm. Törpe is van.

 2. Szervei

 1. Gyökér: gyöktörzsről ered

 2. Szár: Gyöktörzsszár + Tőszár + Tőkocsány (üreges)

 1. Gyöktörzsszár: föld alatti, rövid szártagú, lágy, kitartó (raktározó, áttelelő, szaporító) szár

 2. Tőszár: rövid szártagú, tőlevélrózsát visel

 3. Tőkocsány: egyetlen hosszú szártag, mely a virágzatot tartja

 3. Levél: Lágy, főerezetes, kacúros (fogazottan karéjos)

 4. Virág: Nyelves virágokból álló élénksárga fészekvirágzat

 5. Termés: Kaszattermés, csészelevelekből repítőszőrös bóbita

 3. Emberrel való kapcsolata

 Koszorú à gyermeklánc, levele ehető (étvágy, emésztés), tejnedve miatt gumipitypang.

 3. Kamilla

 1. BÉM

 Besorolása: Kétszikűek osztálya, fészkesek rendje

 Élőhelye: mezei gyom, szikeseken is

 Mérete: Max. 40 cm

 2. Szervei

 Gyökér: Főgyökérzetes.

 Szár: Dudvaszár.

 Levél: Szeldelt.

 Virág: Kúpos fészekvirágzat. Kétivarú virágok. Nyelves: fehér, csöves sárga. Rovarmegporzású.

 Termés: Kaszattermés.

 3. Emberrel való kapcsolata

 Virágzatának illóolaja baktériumölő (fertőtlenítő), gyulladáscsökkentő és nyugtató hatású à pattanás, bélpanasz, légúti fertőzés.

 5.5. MEZEI ÁLLATOK 1., tk. 141-144, mf. 61.

 1. Egyenesszárnyúak

 2. Fürge gyík

 1. BÉM

 1. Besorolása: Hüllők osztálya, pikkelyes hüllők rendje

 2. Élőhelye: Meleg száraz gyep

 3. Mérete 10+10 cm

 2. Külleme

 1. Színe: Zöldesbarna; szarupikkelyes, vedlés

 2. Feje

 Kúpos, szarupajzsos. Szeme védekező, pislog. Füle: dobhártya, kiváló. Orra: szaglása gyenge. Szája: Kétágú nyelv (tapint, ízlel), ránőtt fogak

 3. Nyaka: Merev

 4. Törzse: Hengeres, megnyúlt, kígyózó

 5. Farka: Hosszú, levethető

 6. Végtagjai: Rövid csúszólábak

 3. Táplálkozása

 1. Életmódja: Nappali ragadozó

 2. Tápláléka: Giliszta, rovar, pók, csiga

 3. Táplálékszerzése: Látás, hallás - fog

 4. Szaporodása

 1. Párválasztása: Küzdelem, harapdálás, hímvesszők

 2. Egyedfejlődése: 10 db, lágy héjú, Napköltő

 5. Emberrel való kapcsolata: Rovarpusztító, védett.

 5.6. MEZEI ÁLLATOK 2., tk. 141-144, mf. 61.

 1. Növényevők

 2. Madarak

 5.7. ALFÖLDJEINK GAZDASÁGA, tk. 154-156, mf. 65.

 1. Életközösségek

 2. Élelmiszergazdaság

 3. Ipar

 1. Szénhidrogének

 Fúrótorony (orosz > magyar), csővezeték, finomító: benzin, világítóolaj, fűtőolaj, kenőolaj; bitumen 

 2. Vizek

 3. Nagyvárosok