deak.istvan
Menü
 
Bejelentkezés
Felhasználónév:

Jelszó:
SúgóSúgó
Regisztráció
Elfelejtettem a jelszót
 
9. biológia
Tartalom
 
7. Biológia
7. Biológia : 5. Rendszertani 1. rövid diák vázlat

5. Rendszertani 1. rövid diák vázlat

  2021.04.02. 16:31


 5.1. RENDSZEREZÉS, tk. 124-126, mf. 53.

 

 1. Rendszerezés

 1. Szükségessége: Sok és sokfajta élőlény van. Leírva 1.35 m faj, becsülve 10 m faj.

 2. Fogalma: A valóság elemeinek meghatározott szempont szerinti csoportosítása

 3. Mesterséges rendszer: Kiragadott bélyeg alapján rendszerez.

 4. Természetes mn. fejlődéstörténeti rendszer

 Leszármazás mn. rokonság szerinti à a legtöbb összefüggést tárja fel

 

 2. Izraelita állatrendszertan

4.

Mezei állatok

szarvasmarha, juh

3.

Csúszómászók

sáskák, legyek, szúnyogok

2.

Légi állatok

madarak – de denevérek is

1.

Vízi állatok

halak - de cet és krokodil is

 

 3. Arisztotelész rendszere a Világmindenségről

4.

Ember

lelkes

3.

Állat

érez

2.

Növény

él

1.

Élettelen

létezik

 Arisztotelész szerint az állatoknak tökéletlen, az embernek tökéletes lelke van.

 A csoportok alaphalmaz-részhalmaz viszonyban vannak.

 

 4. Újkori tudósok

tudós

nemzetisége

fő műve

1.

Linné

svéd

A természet rendszere

2.

Kitaibel

magyar

Magyarország növényzete

3.

Darwin

angol

A fajok eredete

 

 5. Rendszertani kategóriák (12)

 1. Faj feletti rendszertani kategóriák

Csoport (1)

Ember példája

Csoportjellemző

1.

Világ

Élővilág

élőlény

2.

Ország

Állatok

sejtmagvas; mozgó, fogyasztó

3.

Törzs

Gerincesek

pl. gerincoszlop

4.

Osztály

Emlősök

pl. szőr, tej

5.

Rend

Főemlősök

köröm, fogókéz

6.

Család

Emberfélék

farkatlan

7.

Nemzetség

Emberek

szerszámkészítés

 2. Faj

 1. Fogalma (4+2)

Azon élőlények csoportja, melyek

származása közös,

leglényegesebb külső és belső tulajdonságaikban megegyeznek,

egymás között szaporodva termékeny utódokat hoznak létre.

A rendszerezés alapegysége.

A természetben népességekben jelenik meg.

 2. Elnevezése: kettős nevezéktan szerint, pl. értelmes ember

 3. Faj alatti rendszertani kategóriák (4)

1. Alfaj

földrajzi elkülönülés, pl. kicsi a szumátrai, nagy a szibériai tigris

2. Változat

nincs földrajzi elkülönülés, pl. albínó tigris

3. Fajta

nemesített fajoknál, pl. a magyar szürkemarha húsmarha

4. Rassz

ember esetében, pl. europid, mongolid, negrid; egyszerűen fehér, sárga, fekete

 

 6. Országok

Szempont

Növények

Gombák

Állatok

Életmód

Termelő

Lebontó

Fogyasztó

Mozgás

-

-

+

Felület és alak

Nagy, lapos

Nagy, fonalas

Kicsi, zömök

Korlátlan növekedés

+

+

-

Max. élettartam

5 000 év, fenyő

 

400 év, kagyló

Fajszám

300 ezer

50 ezer

1000 ezer

Példa

Kocsányos tölgy

Erdőszéli csiperke

Értelmes ember

 

 

 5.2. MIKROBÁK, tk. 127-129, mf. 54.

 

 1. A mikrobák rendszertana

Ország

 

Törzs (12)

Faj

Nem valódi élőlények

=                             Vírusok

Influenza vírus

1. Sejtmagtalanok

= baktériumok

 Ősbaktériumok

  -

 Valódi baktériumok

 K. bélbaktérium

 Kékbaktériumok

  -

2. Egyszerű sejtmagvasok

Növényi jellegűek

 = moszatok

 Vörösmoszatok

  -

 Barnamoszatok

Óriás barnamoszat

 Sárgamoszatok

 -

 Zöldmoszatok

Harmonikamoszat

Gomba jellegűek

 Petespórások

Szőlő peronoszpóra

Állati jellegűek

 Csillósok

Zöld szemesostoros

 Állábasok

K. papucsállatka

 Ostorosok

Óriás amőba

 

 2. Vírusok

 1. BÉM

 1. Besorolása: Nem az élővilág része

 2. Élőhelye: Csak a gazdasejtben mutat életjelenséget - szuperparaziták

 3. Mérete: nanométeres nagyságrendű

 2. Külleme

Alak

1. Csigás

2. Köbös

3. Kettős

Tn.

Helikális

Kubikális

Binális

Pl.

Dohánymozaik

Influenza

Bakteriofág

Gazdasejtje

Növény

Ember

Baktérium

 3. Szerkezete:(2): örökítő anyag + fehérje burok

 4. Működése (8): felismer, letapad, átfúr, bejuttat, átprogramoz, készíttet, összeáll, kiszabadul

 5. Emberrel való kapcsolata: kórosak pl.

 1. Baktérium: bakteriofágok

 2. Növény: mozaikvírusok, levélfodrosítók

 3. Állat: száj- és körömfájás, veszettség

 4. Ember: szemölcs, herpesz, infulenza, Covid, Aids.

 

 3. Valódi baktériumok törzse

 1. BÉM

 Besorolása: Élővilág, sejtmagtalanok országa, valódi baktériumok törzse

 Élőhelye: Főleg a talajban, de mivel szélsőségesen tágtűrésűek à

 elterjedésük megadja az életburok határait (+/- 10 km)

 Mérete: mikrométeres nagyságrendű

 2. Külleme

Alak

1. Gömb

2. Pálcika

3. Kifli

4. Csavart

Tn.

Coccus

Bacillus

Vibrio

Spirillum

Pl.

Gennykeltők

K. bélbaktérium

Kolera

Vérbaj

 3. Szerkezete

 A legegyszerűbb élőlények. Sejtalkotók:

 Általános (4): sejthártya, sejtplazma, örökítő anyag; sejtfal

 Esetleges (2): tok vagy nyálkaburok à ellenállóak, bakteriocsilló

 4. Működése

Életmód

Példa

1. Lebontó

talajbaktériumok, szennyvíztisztítók

2. Együttélő

növény: nitrogénmegkötők

állat: cellulózbontók

ember: K-vitamin termelők

3. Élősködő

gennykeltők, kolera, vérbaj

tifusz, vérhas, tüdőbaj, Lyme-kór

 5. Emberrel való kapcsolata

 1. Káros, pl. lábszag

 2. Kóros, lásd: élősködők

 3. Hasznos, lásd lebontók, együttélők; erjesztők pl. tejsavas à aludt tej, savanyú uborka.

 

 4. Barnamoszatok törzse

 1. BÉM

 1. Besorolása: Egyszerű sejtmagvasok országa, barnamoszatok törzse, óriás barnamoszat faj

 2. Élőhelye: Hideg tengerek parti öve

 3. Mérete

 Az Óriás barnamoszat az Élővilág leghosszabb növényi jellegű élőlénye: max. hossza 400 méter

 2. Külleme: ”Víz alatti erdő”

3. Szerkezete: Gyökér-, szár- és levélszerű képletek, lebegtető hólyagok

 4. Működése

 1. Életmódja: termelő

 2. Szaporodása: ivarsejt; spóra, darabolódás

 5. Emberrel való kapcsolata: trágya, takarmány, eledel.

 

 5. Zöldmoszatok

 1. BÉM

 1. Besorolása

 Egyszerű sejtmagvasok országa, zöldmoszatok törzse, k. békanyálmoszat faj

 Belőlük fejlődtek ki a növények: zöldmoszatok à mohák à nyitvatermők à zárvatermők

 2. Élőhelye: Édesvizek

 3. Mérete: Mikroszkópos vagy makroszkópos

2. Külleme: változatos à

3. Szerkezete

Szerveződési szint

példafaj

1. Egysejtű

Kiflimoszat

2. Sejttársulásos

Harmonikamoszat

3. Telepes

3.1. Sejtfonalas

Békanyálmoszat

3.2. Teleptestes

Harmonikamoszat

 4. Működése

 1. Életmódja: Termelő

 2. Szaporodása: Ivaros: ivarsejt. Ivartalan: spóra, osztódás, darabolódás

 5. Emberrel való kapcsolata: vízi állatok tápláléka és búvóhelye.

 

 6. Csillósok törzse

 1. BÉM

 1. Besorolása: Egyszerű sejtmagvasok országa, csillósok törzse, közönséges papucsállatka faj

 2. Élőhelye: Édesvízi

 3. Mérete: Mikroszkópos

 2. Külleme: Papucs alakú

 3. Szerkezete

 1. Alap sejtalkotók (3): sejthártya (kültakaró, légzés), sejtplazma, sejtmag (szaporodás: osztódás)

 2. További sejtalkotók (4): csillók (mozgás), sejtszáj és emésztő űröcske (táplálkozás), lüktető űröcske (kiválasztás)

 4. Működése: fogyasztó.

 5. Emberrel való kapcsolata: haleledel.

 

 7. Állábasok törzse

 1. BÉM

 1. Besorolása: Egyszerű sejtmagvasok országa, állábasok törzse, óriás amőba faj

 2. Élőhelye: Vizek iszapos aljzatán

 3. Mérete: Mikroszkópos

 2. Külleme: Paca alakú (szabálytalan)

 3. Szerkezete – Sejtalkotók: se

 1. Alap sejtalkotók (3): sejthártya (kültakaró, légzés), sejtplazma, sejtmag (szaporodás: osztódás)

 2. További sejtalkotók (4): állábak (mozgás), emésztő űröcskék (táplálkozás), lüktető űröcske (kiválasztás)

 4. Működése: Fogyasztó

 5. Emberrel való kapcsolata: Kóros pl. vérhasamőba.

 

 8. Ostorosok törzse

 1. BÉM

 1. Besorolása: Élővilág, egyszerű sejtmagvasok országa, ostorosok törzse, zöld szemesostoros faj

 2. Élőhelye: Édesvízi

 3. Mérete: Mikroszkópos

 2. Külleme: Orsó alakú

 3. Szerkezete

 1. Alap sejtalkotók (3): Sejthártya (kültakaró, légzés), sejtplazma, sejtmag (szaporodás: osztódás)

 2. További sejtalkotók

 Növényi jellegű (1): zöld színtestek

 Állati jellegű (3): szemfolt (érzékelés), ostor (mozgás), emésztő űröcske (táplálkozás)

 4. Működése

 1. Fogyasztó: éjjel lesüllyed; sötétben és szerves törmelékben dús vízben elszíntelenedik

 2. Termelő: nappal felemelkedik; fényben és tiszta vízben visszazöldül

 5. Emberrel való kapcsolata: haleledel.

 

 

 

 5.3. GOMBÁK, tk. 130-132, mf. 55.

 

 1. Bazídiumos gombák

 1. BÉM

 1. Besorolása: Gombák országa, bazídiumos gombák törzse

 2. Élőhelye: Holt szerves anyagban; termőtest: meleg, nedves

 3. Mérete

gomba

mérete

Taplógomba

termőtest

    1.3 m

Mézgomba

tenyésztest

 

  10    km2

Talajgomba

400    km/kg

 2. Külleme: Tönk + kalap

 3. Táplálkozása

Szerves anyag

Életmód

tn.

kapcsolat

példafaj

Holt

Lebontó

Szaprofita

+/0

erdőszéli csiperke

Élő

Együttélő

Szombionita

+/+

gyilkos galóca

Élősökdő

Parazita

+/-

bükkfatapló

 4. Szaporodása

 Spóra à Laza tenyésztest à Tömör termőtest: gombatojás à kifejlett kalapos termőtest à Spóra

Burok

Részleges

Teljes

Maradványa

fátyol, gallér

pettyek, foltok, pikkelyek

 5. Emberrel való kapcsolata: ehető à termesztik; mérgező à gombaszakértő, gombaellenőr.

 

 2. Zuzmók

 1. BÉM

 1. Besorolása: Gombák országa, zuzmók törzse

 2. Élőhelye: úttörő fajok

övezet

éghajlat

zuzmó

hideg

sarkköri

rénszarvas~

mérsékelt

neves kontinentális

tölgyfa~, sárga~

forró

sivatagi

manna~

 3. Mérete: mikroszkópos / makroszkópos

 2. Külleme

 1. Színe: szürkészöld

 2. Alakja: kérges, leveles, bokros, szakáll

 3. Táplálkozása: együttélő

réteg

feladat

1. első védő gombakéreg

véd

2. moszatsejtes bélszövet

szerves anyagot termel

3. alsó védő gombakéreg

véd

4. rögzítő-felszívó gombafonalak

rögzít, tápsót felszív

 4. Szaporodása: gomba és moszat külön; vagy együtt, sarjmorzsákkal

 5. Emberrel való kapcsolata: úttörő faj, jelzőfaj.

 

 

 

 5.4. NÖVÉNYEK 1. , tk. 133-135, mf. 56.

 

 1. Mohák

 1. BÉM

 1. Besorolása: Növények országa, mohák törzse. Példanövény: nagy seprűmoha.

 További fajok: háztetőmoha, fodroslevelű szőrmoha, tőzegmohák. 

 2. Élőhelye: Általában tágtűrésű à télizöld, szárazságtűrő. Szaporodáskor nedvességigényes.

 3. Mérete: 20 cm (max: 60 cm)

 2. Külleme

teleptestű

már

de még

levelecske

széles

csak egy sejtrétegű

száracska

tart

talajoldatot nem szállít

gyökerecske

rögzít

talajoldatot nem szív fel

 Szaporodás: spóratató nyél + tok: benne termelődnek a spórák.

 3. Táplálkozása - életmódja: Termelő

 4. Szaporodása: Spórákkal és ivarsejtekkel

 5. Emberrel való kapcsolata: 1. Vízraktározó. 2. Úttörő növény. 3. Tőzegképző.

 

 2. Harasztok

 1. BÉM

 1. Besorolása: Növények országa, harasztok törzse. Példanövény: erdei pajzsika.

 További fajok: gímpárfány, édesgyökerű páfrány, aranyos fodorka 

 2. Élőhelye: Szaporodáskor nedvességigényes.

 3. Mérete: 1 m; óriáspáfrány max: 30 m

 2. Külleme - szervei

Szerv

jellemző

Levél

kétszeresen szárnyasan összetett

Szár

gyöktörzs szár

Gyökér

sekély mellékgyökérzet

 3. Táplálkozása - életmódja: Termelő

 4. Szaporodása: Spórákkal és ivarsejtekkel

 Spóra à szív alakú előtelep, rajta ivarszervek, benne ivarsejtek à zigóta à páfránynövény: gyökér, szár, levél à levél fonákján spóratartók à benne spórák à

 5. Emberrel való kapcsolata: karbon időszaki feketeszén; mai virágzöld.

 

 

 5.5. NÖVÉNYEK 2., tk. 136-141, mf. 57.

 

 1. Virág

 1. Fogalma (4): módosult levelekből álló, korlátolt növekedésű, rövid szártagú, szaporító hajtás.

 2. Részei

A virágnak

két

-féle része van:

szár eredetű

és

levél eredetű részek.

A szár eredetű részek

két

-félék:

virágkocsány

és

vacok.

A levél eredetű részek

két

-félék:

takarólevelek

és

ivarlevelek.

A takarólevelek

két

-félék

csészelevelek

és

sziromlevelek.

Az ivarlevelek

két

-félék:

porzólevelek

és

a termőlevél.

A porzólevélnek

két

része van:

porzószál

és

portok.

A termőlevélnek

két

része van:

bibe

és

magház.

A bibének

két

része van:

bibepárna

és

bibeszál.

A magháznak

két

része van:

magkezdemény

és

termőalj.

A termésnek

két

része van:

mag

és

termésfal.

 Egy jellegzetes kétszikű virágban:

 a virágkocsány hosszúkás, a vacok ellaposodó.

 a csészelevelek zöldek, a sziromlevelek színesek.

 a portokban képződik a virágpor

 a több termőlevél egy termővé nő össze.

 A csészelevelek összessége a csésze. A sziromlevelek összessége a párta.

 3. Megporzása

 1. A megporzás fogalma

kérdés

válasz

mi?

a virágpor

honnan?

a felrepedő portokból

mi által?

szél, víz vagy állat (rovar) által

hová?

a bibepárnára jut és ott megtapad.

 

 2. Nyitvatermők

 1. BÉM

 1. Besorolása: Növények országa, nyitvatermők törzsének 1000 faja

 Példanövény az erdei fenyő. További fenyő faj a k. lucfenyő, vörösfenyő, törpefenyő, fekete fenyő, libanoni cédrus

 2. Élőhelye: visszaszorított helyzet: északon vagy magashegységekben. Igénytelen.

 3. Mérete: Max. 116 m, mamutfenyő

 2. Szervei az erdei fenyő esetében

Szerv

Jellemző

Gyökér

az állandóan fagyott talajhoz alkalmazkodva: sekély és gombagyökeres

Szár

fák fás szára, kúpos szerkezet

Levél

tűlevél: viasz, gyanta, örökzöld à szárazságtűrő, fagyálló, rögtön kész

Virág

egyivarú, csupasz virágokból tobozvirágzat, szélmegporzás, szárnyas mag

Termés

nincs

 3. Szaporodása az erdei fenyő esetében

 Mag à A csírázás során csíranövénnyé fejlődik à fotoszintetizálni kezd: magonc à

 Kifejlett fenyő: gyökérzet, szár, levél; vesszőinek végén kifejlődnek a virágzatok à

 porzós barkavirágzat, portok, léghólyagos virágpor à hímviarsejt

 termős tobozvirágzat, termőn lévő magkezdemény à petesejt

 Megporzás és megtermékenyítés után a magkezdeményből mag lesz.

 4. Emberrel való kapcsolata: épület-, bútor- és papírfa; lakk, illóolaj, balzsam

 

 2. Zárvatermők

 1. BÉM

 1. Besorolása: Zárvatermők törzsének 240 000 faja

 2. Élőhelye: A legjobb helyeken – ma is terjeszkedőben

 3. Mérete: Volt olyan óriás eukaliptusz, amely magasabb volt a mamutfenyőknél

 2. Szervei

Szempont

Osztály

Kétszikű

Egyszikű

Fajszám

170 000 faj

70 000 faj

Evolúció

ősibb

újabb

Gyökér

elágazásrendszere

főgyökérzetes

mellékgyökérzetes

Szár

anyaga, elágazása

fás vagy lágy, elágazó

általában lágy és elágazás nélküli

Levél

erezete

főerezetes

mellékerezetes

Virág

takaró

kettős

leples

Termés

sziklevél a magban

kettő

egy

 3. Szaporodása

 Lényegében olyan, mint a nyitvatermőké, de a termőlevél alja már teljesen beburkolja a magkezdeményt. A termőaljból fejlődik ki a termésfal, ami a maggal együtt alkotja a termést.

Virág

színe

szaga

íze

mérete

virágpora

Rovarmegporzás

színes

illatos

ízes

nagy

kevés

Szélmegporzás

nem ~

nem ~

nem ~

kicsi

sok

 4. Emberrel való kapcsolata, pl. szőlő – bor, búza: oltáriszentség, mindennapi kenyerünk.

 

 3. Virágos növények összehasonlítása

Szempont

Nyitvatermők

Zárvatermők

Besorolása

1 000 faj

240 000 faj

Élőhelye

Visszaszorított

Uralkodó

Mérete

Mamutfenyő max. 116 m

Eukaliptusz volt 150 m

Gyökér

Sekély

Arányos – átlagosan

Szár: anyaga, lombkorona

Mindig fás, kúpos

Zömmel lágy, arányos

Levél: jelenléte

           alakja

Örökzöld

Tűlevél

Lombhullató vagy örökzöld

Lapos

Virág

egyivarú

csupasz, fásodó, tobozvirágzat

szélmegporzás

magkezdemények szabadon

egy- vagy kétivarú

takaróleveles

szél- vagy rovarmegporzás

magkezdemények termőben

Termés

nincs

húsos vagy száraz

Emberrel való kapcsolata

épület-, bútor- és papírfa, gyanta

kenyér és bor