7.1. ÉLETFOLYAMATOK ÉS SZINTEK, mtk. 4-6, hf. 28.

 1. Életfolyamatok / szervrendszerek

 1. Fogalmak

 Életjelenség: határolás, anyagcsere, szaporodás, ingerlékenység

 Nyílt rendszer

 2. Állatok esetében

 1. Önfenntartás: kültakaró, mozgás, táplálkozás, légzés, anyagszállítás, kiválasztás, védekezés

 2. Szaporodás: szaporodás, egyedfejlődés

 3. Szabályzás: hormonrendszer, érzékszervek rendszere, idegrendszer

 3. Kiegészítés

 1. Mozgás: leglátványosabb, helyzet- és helyváltozatás

 2. Anyagcserélők (4).

 2. Szerveződési szintek, egyed alatt

 1. Fogalma: együttműködés à új minőség

 2. Felsorolása (5) és fogalma.

 7.2. BIOKÉMIA ÉS SEJTTAN, mtk. 7-9, hf. 29.

 1. Biokémia

 1. Víz: szerepe (5): oldószer, reakcióközeg, reakcióanyag, szerkezeti, szállító

 2. Ionok (3): kálium, magnézium, vas

 3. Fehérjék (2): építő és működő

 4. Szénhidrátok (3): szőlőcukor, keményítő; energia

 5. Zsírok (2): zsírok és olajok; energia

 6. Vitaminok (2): kevés, enzimrész

 2. Sejttan

 1. Mérete: általában és max.: zigóta, izomsejt, idegsejt

 2. Alakja: gömb, sokszög tn. poliéder, lap, kocka, hasáb; kifli, stb.

 3. Sejtalkotók

 1. Általános (3): sejthártya, sejtplazma, sejtmag

 2. Növényi (4): sejtfal, színtest, nedvüreg, zárvány.

 7.3. ÁLLATI SZÖVETEK 1., mtk. 12-13, hf. 31.

 Rövidítések: ffa: fecskefark alakú; pa: pecsétgyűrű alakú, sza: szilvamag alakú

 alakos elemek: oxigénszállító vörösvérsejt, bekebelező fehérvérsejt, véralvasztó vérlemezke.

 7.4. ÁLLATI SZÖVETEK 2., mtk. 7-9, hf. 29.

 1. Hámszövet

 1. Sejt közötti állomány: nincs - hézagmentes; érmentes

 2. Sejt

 Alak: lap, kocka, henger - szorosan

 Réteg: gerincteleneknél egy, gerinceseknél többrétegű

 Elszarusodás: szárazföldi gerincesek; függelékek (3)

 3. Feladat

 1. Fedőhám – felszíni védelem. 2. Mirigyhám – váladék. 3. Felszívóhám – felszívás. 4. Érzékhám – érzékelés. 5. Festékhám - fémelnyelés

 2. Izomszövet

 Sejtplazmájukban együttműködő izomfonalak, összehúzódás-elernyedés, mozgás

 Táblázat

 3. Idegszövet

 Sejtközöti állomány: alig, táplálás az érdús kötőszövet felől

 Sejt (2): soknyúlványú idegsejtek – hálózat, gliasejtek – kiszolgálók

 Feladat: akaratlan és akaratos szabályzás, magasabb rendű idegtevékenységek.

 7.5. NÖVÉNYI SZÖVETEK 2., mtk. 16-17, hf. 33.

 1. Osztódószövet

 Alak: kicsi, sokszög, hézagmentes

 Sejtalkotók: vékony sejtfal, sejtplazmában dús, nagy és osztódó sejtmag

 Feladat: csúcsi (2) és vastagító növekedés

 2. Bőrszövet

 Alak: lapos, hézagmentes, egyrétegű

 Sejtalkotók: vastag sejtfal, színtesttelen

 Feladat: véd (2)

 Előfordulás: felszínen

 Különleges képletek

 1. Gyökérszőr: talajoldatot felszívó sejtnyúlvány

 2. Gázcserenyílás: kifli alakú zárósejt és légrés, vízgőz és légzési gázok

 3. Alapszövet

 3.1. Táplálékkészítő

 Alak

 Sejtalkotók: vékony sejtfalú, színtestben dús,

 Feladat: fotoszintézis

 Előfordulás: lomblevél

 3.2. Raktározó

 Alak: sokszög

 Sejtalkotók: szemcsék vagy cseppek

 Feladat: raktározás

 Előfordulás: mag, talajbéli szervek

 3.3. Szilárdító

 Alak: sokszög vagy megnyúlt, szállítónyaláb

 Sejtalkotók: vastag sejtfal: sarkokon vagy egyenletesen

 Feladat: véd és rugalmas

 Előfordulás: szár és termésfal

 3.4. Kiválasztó: gyanta, nektár

 4. Szállítószö0vet

 Alak: megnyúlt

 Sejtalkotók: sejtfal vastag

 Feladat: szállítás

 Előfordulás: minden szervben, alapszövetbe ágyazva

 Fajtái

 7.6. NÖVÉNYI ANYAGCSERE, mtk. 20-22, hf. 35.

 1. Önfenntartó szervek

 1. Gyökér (1): rögzítés és felszívás

 2. Szár (2): tartás és szállítás

 3. Levél (3): fotoszintézis, légcsere, párologtatás

 4. Szállítás (2): gyökérnyomás, szívóerő

 2. Fotoszintézis és sejtlégzés

 1. Fotoszintézis

 Azon biokémiai felépítő folyamat, melynek során a növényi jellegű élőlények

 kis energiatartalmú vízből és szén-dioxidból

 nagy energiatartalmú szerves anyagot hoznak létre, és mellesleg oxigént bocsájtanak ki

 a napsugárzás fényenergiájának megkötésével.

 2. Sejtlégzés

 Azon biokémiai lebontó folyamat, melynek során az élőlények sejtjei

 nagy energiatartalmú szerves anyagot oxigén segítségével

 kis energiatartalmú vízzé és szén-dioxiddá bontják

 és ezáltal kémiai energiát nyernek.

 3. A fotoszintézis jelentősége

 1. Szerves anyag termelés: fogyasztók és lebontók, ásatag energiahordozók

 2. Oxigéntermelés a sejtlégzés számára.

 7.7. SZAPORODÁS, mtk. 23-25, hf. 36.

 1. Szaporodás általában

 1. Fogalma (tágan): életfolyamat, önmagához hasonló, termékeny utód

 2. Fajtái

 3. Részfolyamatai ivaros szaporodás esetén

 Szaporodás (szűken): Időtartama: párválasztástól a párzásig / ivarsejtek egyesüléséig.

 Egyedfejlődés

 Időtartama: zigótától az ivarérettségig / halálig

 Részfolyamatai: fejlődés: minőségi, új szövet, szerv; növekedés: mennyiségi, hossz, tömeg; együtt

 Zigóta: megtermékenyített petesejt.

 1. Ivaros szaporodás

 1. Ivarsejtek

 2. Folyamata

 2. Ivartalan szaporodás

 1. Spóra: fogalma; előfordulása: moha, haraszt

 2. Szerv: szamóca inda, burgonya szárgumó, fűzfa vessző

 3. Bimbózás: fogalma; előfordulása: űrbelűek

 3. Sejtosztódás       A táblázatban az ’n’ egy adott sejt / élőlény örökítő anyagának egyszeres sorozata.