3.6. IPARFEJLŐDÉS – ”EURÓPA ATLANTI PEREME”

 Tankönyv 182-185; házi feladat a munkafüzet 94/1. a-c; és 96/5. feladata

 1. Textilipar

 A korábbi házi- és kézműipar zömmel izomerővel működött. Az ipari forradalom abban hozott áttörést, hogy kifejlesztették a feketeszén energiáját használó gőzgépet, mellyel mindenféle egyéb gépet meg lehetett hajtani.

 A gőzgép úgy működik, szénnel felforralják a vizet, és a létrejött gőz kitágul. Ereje kilök egy dugattyút. Ezt a mozgást sokféle módon hasznosítják. A gőzgép feltalálásának éve adja az ipari forradalom és "Anglia évszázada"-nak kezdetét (1780-1880).  Nagy-Britannia "az ipari forradalom bölcsője". Itt már a szén --> gőz energiája működteti a gépet - nem izom-, szél- vagy vízierő. A gépek és az ezeket működtető munkások munkahelye a gyár.

 Egy gyári munkás vagy ezerszer annyi terméket állít elő, mint egy kézmű- vagy háziipart művelő vetélytársa. Sokkalta hatékonyabb. Szabad verseny esetén hamar tönkre is tette a gyár ezeket.

 A brit korona legékesebb gyémántja: India volt. Indiából Liverpoolba hajózták az olcsó gyapotot. Liverpoolt egy csatorna kötötte össze Manchesterrel. Így könnyű volt az árut kisebb hajókon egy kissé tovább szállítani, a szárazföld belsejébe, ahol olcsó szén hajtotta a fonást és szövést végző gőzgépeket. Manchesterben a gyapotból pamutszövetet készítettek. Ekkor visszafelé indultak a hajók, és Indiában eladták a pamutszövetet. Az indiai takácsok tönkre mentek, ekkoriban írják, hogy "indiai gyapjúszövők csontjaitól fehérlik a Dekkán-fennsík". A brit gyárak viszont busás hasznot zsebeltek be. Anglia abból gazdagodott, hogy olcsó nyersanyagot vett és annak feldolgozása után drága iparcikket adott el.

 2. Nehézipar

 a. Szénalapú iparvidékek felvirágzása

 1. Felvirágzása

 Angliában fogytán van és ezért megdrágul a fa. Birmingham mellett feketeszénből készített koksszal kezdik olvasztani a vasércet (1735). Egyre több feketeszenet bányásznak. Olcsó lesz a vas. Gőzgép, gőzmozdony, gőzhajó készül belőle. Ezek nehézipari termékek.

 Füstokádó gyárkémények sötétítik el Közép-Angliában az úgynevezett Fekete Vidék egét. A korom lepte felszín alatt sokszor angolkóros gyerekek vonszolják a lábukhoz láncolt csilléket.

 2. Ágazatai

 Feketeszén bányászat, vaskohászat és acélgyártás, nehézgépgyártás (4): bányagép, kohó, erőmű, löveg

 3. Felsorolása

 b. Szénalapú iparvidékek válsága

 1. Belső okok

 Környezetszennyezés

 Kimerülés: A jó adottságú szén elfogyott, a szállítás olcsó lett, nem érdemes bányászni, a bányákat bezárták

 2. Külső okok

 Piacvesztés: Új iparvidékek a harmadik világban. 1900 k. Európa a Föld ipari termelésének 60 %-át adta - manapság a 25 %-át. Ez a zsugorodó nehézipari termeléshez vezetett.

 Elavulás: Az olajár emelkedéssel (1973) a gazdag országok gazdaságukat a csúcstechnika felé irányították, ami a nehézipar eljelentéktelenedésével járt /ÚjEu2-21./.

 3. Következményei: Munkanélküliség, válságövezet, elvándorlás

 4. Kilábalás

 Átképzés, környezetvédelem

 Szerkezetváltás: autógyártás, elektronika; ipari park

 Szolgáltatások.

 c. Kikötőipar - kikötőövezet

 1. Fogadás

 Révkalauz, dokk, daru, raktár

 gabona - gabonasiló, zöldség-gyümölcs és hal – hűtőház

 szupertankereket fogadni képes kőolajkikötő - csúszófedeles tartály, szén és érc, konténer: darabáru

 Hivatalok: vámhivatal, biztosító, szállítmányozók, logisztika

 2. Feldolgozás: gyárak - kikötőipar

 továbbszállítása drága, érdemes helyben feldolgozni

 kávépörkölő, halfeldolgozó, kőolajfinomító, acélgyár, hajógyár

 3. Továbbítás

 Folyami hajó, vasút, kamion és autópálya.

 4. Legforgalmasabb mai kikötők Európában: Rotterdam, Antwerpen, Hamburg.

 3. Tudásigényes ágazatok, pl. autógyártás, elektronika

 4. Csúcstechnika, pl. informatika, távközlés, biotechnológia, robottechnika.

 Pl. Londontól nyugatra, Párizstól délre, Torinó mellett.

 5. Városhalmazok lakossága millió főben

 1. Európa

 2. Észak-Afrika és Közel-Kelet