5.7. EGYESÜLT KIRÁLYSÁG

 Tankönyv 186-189. oldala, házi feladat a munkafüzet 98/1. feladata

 1. Alapadatok

 Területe pontosan 245 e km². Anglia népsűrűsége 400 fő/km², Skóciáé 60 fő/km².

 2. Természetföldrajza

 1. Domborzata

 Brit-szigetek: Fő-sziget: Pennine, Skót-hegyvidék, Walesi-hegyvidék; Ír-sziget

 2. Vízrajza

 Folyóvizei (1) közül legfőbb a Temze. tölcsértorkolatában nőtt naggyá London.

 Állóvizek (5): Atlanti-óceán, Kelta- más néven Ír-tenger, La Manche, Doveri-szoros, Északi-tenger

 3. Éghajlata: óceáni.

 3. Történeti földrajza

 A ”kelta perem” meghódítása

 Anglia terjeszkedése révén a kelta nyelv és öntudat (ír, skót, velszi, cornawalli) a gyenge adottságú, nyugati peremre szorul. Az angolok a kelták beolvasztására és irtására változatos eszközöket használnak (vö. Walesi bárdok; Cromwell irtó hadjárata: 50% à 1m lélek; gabonakivitel a nagy éhínség idején).

 ”Nagy-Britannia három tagállama a Fő-szigetre eső Anglia, Skócia és Wales. A középkori Brit-szigeteken elsőként Anglia vált stabil és erős állammá, mely a 13. század végén meghódította Walest /1282-ben végleg meghódította, de csak 1535-ben egységesítette/, majd 1707-ben Skóciát is. 1801-ben az Ír-szigetet is az államhoz csatolták, de Írország függetlenedése /1921/ után csak az északi rész maradt London fennhatósága alatt. A királynő az ország államfője, a kormányzásban nem vesz részt, de befolyásos közszereplő és a királyság egységének szimbóluma” /FrOf8-186./  A királynő kinevezheti és elbocsájthatja miniszterelnököt és minisztereket. parancsot adhat a hadseregnek, külföldre is küldhet katonákat. Kiadhat és visszavonhat útlevelet.

 Gazdasági erő

 1. Mezőgazdaság

 A Brit-szigetek legfejlettebb területe a kezdet kezdetétől a sűrűn lakott, délkeleti alföldeken található (ez a mai búzatermő Sárga-Anglia). Ezen a jó adottságú területen Anglia hamar átveszi a Németalföld (későbbi Benelux-államok) fejlett mezőgazdasági módszereit. Az ún. bekerítések során az árutermelő nagybirtokosok a hagyományosan gazdálkodó földműveseket földjükről kiszorítják. A nincstelenekből lesznek a majdani gyarmatosítók.

 2. Ipar

 ”Egykor Anglia volt a ”világ műhelye”, ahonnan áramlottak ki az ipari termékek és az új technológiák.” /FrOf8-186./ Pl. gróf Széchenyi István is lopott ki gépeket Angliából.

 3. Szolgáltatások

 A Fekete Háromszög mocskos kereskedelméből mohón gazdagodik.

 Gyarmatosítás

 A Föld legnagyobb gyarmattartója lesz. ”Hatalmas gyarmatbirodalma a szárazföldek 1/5-ére terjed ki.” /F8-181./

Idővel uralma alatt áll az indiai szubkontinens; Egyiptom, Nigéria, Dél-Afrika, a 13 gyarmat (az USA jogelődje), Kanada; valamint Ausztrália és Új-Zéland. A hódítások és a 20 millió telepes révén világnyelv lesz az angol. A földrajzi fokhálózat kezdő hosszúsági köre Londonon át halad (Greenwich, külváros).

 Nemzetközösség

 ”A királyság szoros kapcsolatot tart fenn az egykori gyarmatbirodalom országaival. A Nemzetközösség olyan államok szövetsége, amelyek függetlenedésük előtt döntőrészt a brit korona fennhatósága alá tartoztak. A közösség feje a brit királynő, de a szervezetben csak 16 ország van, aminek II. Erzsébet az uralkodója (pl. Kanada és Ausztrália).” /FrOf8-186./ Ez utóbbiak a nemzetközösségi királyságok.

 A szervezetet 1926-ban alapították Brit Nemzetközösség néven, 1948-tól neve Nemzetközösségre (Commonwealth of Nations) változott. 54 tagállama van.

 Tagországai egyenrangúak. A szervezet célja a gazdasági és politikai együttműködés, pl. a demokrácia előmozdítása, az emberi jogok tiszteletben tartása, a jó kormányzati gyakorlatok közvetítése. A Brit Nemzetközösségi Játékokat egy évvel az olimpia után rendezik, és ez az olimpia utáni legnagyobb sportesemény a földön.

 Legnagyobb gazdaságú országa India. Mivel tagjai az Indiai szubkontinens államai, ezért a Föld lakosságának több mint negyedét fogja össze. Legnépesebb országai India, Pakisztán, Nigéria, Bangladesh.

 Országai a Föld területének ötödére terjednek ki. A legnagyobbak: Kanada, Ausztrália, India.

 A szervezetnek Írország és az USA nem tagja. A Dél-Afrikai Köztársaságot az apartheid (rasszista megkülönböztetés) miatt egy időre kizárták, majd annak feladása után visszavették.

 4. Emberföldrajza

 1. Nyelv

 A lakosság elenyésző kivétellel angolul beszél.

 Ennek ellenére a ”kelta perem” őrzi kulturális önállóságát és öntudatát. A lakosság 80%-a angol, 10 %-a skót, 4 %-a ír, 2 %-a walesi.

 2. Vallás

 Az angolok anglikánok. Egyházuk feje az uralkodó. Az irányzat alapítója a buja, falánk és véreskezű VIII. Henrik volt. Az írek megőrizték katolikus hitüket.

 3. Népmozgalom

 Kivándorolt 20 millió ember 1850-2000 között.

 ”Már az 1950-es években bevándorlók célja lett az Egyesült Királyság – elsősorban az épp függetlenedő gyarmatokról /pl. Pakisztánból, Hongkongból/ érkeztek a betelepülők. A 20. századi bevándorlási hullámnak köszönhetően a század végére igazi multikulturális társadalom jött létre, különösen a nagyvárosokban él együtt a sokféle kultúra.

 Napjainkban számottevő a kelet-európai betelepülők aránya /a londoni magyar közösség 300 000 fős – így London a második legnépesebb magyarok lakta város/. Főként a fővárosba költöznek, ahol a külföldön születettek már a lakosság több mint egyharmadát teszik ki.

 A bevándorlást az elöregedő brit társadalom, a gazdaság nagymértékű munkaerőigénye és persze a magas munkabérek gerjesztik. Az integrációs problémák ellenére az Egyesült Királyság az egyik legbefogadóbb ország Európában.”

 4. Gazdaságszerkezet, mg.: mezőgazdaság

 5. Mezőgazdasága

 1. Termelési viszonyok

 Birtokviszonyok: a bekerítések óta a nagybirtok a jellemző, az átlagos birtokméret 150 ha, birtokos vagy bérlő műveli

 Agrotechnika: fejlett

 Az Angol-sziget keleti csücskéből ered a híres ’norfolki négyes’ vetésforgó (1650 k.): cukorrépa, tavaszi árpa, vörös here, őszi búza; ami hozzájárul a talaj termékenységének megőrzéséhez

 A nagy múltú sertéstenyésztés a nemes fajták kitenyésztésével járt az élen.

 Földhasznosítás: területének negyede szántó, fele (46%) legelő

 Önellátás: Képes volt és maradt erre. 1750-ig gabonaexportőr volt, az önellátási index 1850 k. 80%, 1900 k. 35%, 2000 k. ismét 80%-os volt

 Arányok: Az ágazat a jövedelem 1%-át adja; a mezőgazdasági jövedelem kétharmadát az állattenyésztés adja.

 2. Nedves kontinentális éghajlatú Sárga-Anglia: őszi búza, cukorrépa

 3. Óceáni éghajlatú Zöld-Anglia: burgonya, árpa; legelőgazdálkodás

 Árpából készített pálinka a whisky

 Az óceáni éghajlat dús füvű, örökzöld legelői kedveznek a tejelő szarvasmarha tartásnak.

 A rossz adottságú hegyi legelőkön juhot legeltetnek. A juhot húsáért és gyapjáért tartják. Európa 1. juhtenyésztője.

 4. Egyéb: ”A világszerte híres a ló- és kutyatenyésztés a sportot és a szórakozást szolgálja.”

 4. Ipara

 1. Könnyűipar

 Textilipar

 Legfőbb textilipari központja Manchester volt.

 Ebben az iparágban tört ki az ipari forradalom

 Az 1800-as években itt dolgozott az ipari keresők fele

 A Föld 1. pamuttermelő és exportáló országa volt, 1914-ig a textilipari kivitel felét adta

 További hatások: textilgép, szerszámgép, gőzgép, festék.

 Drágult a munkaerő - másutt olcsóbb volt a bér – ”az olcsó importtermékek miatt” 1950-től hanyatlik /Fr8Of-188./

 Napjainkban az alapanyagok kétharmada műszál; minőségi árukban továbbra is az élen jár.

 2. Nehézipar

 Energiatermelés: az áram kétharmadát széntüzelésű hőerőművek adják

 Vaskohászat – Birmingham: itt működött az első vaskohó koksszal

 Nehézgép gyártás - Birmingham: Watt első gőzgépe, nehézgépgyártás: bányagép, kohászati és erőművei berendezések.

 ”Az olcsó importtermékek és a szén- és acélválság jelentősen átalakította a brit ipar szerkezetét. A hagyományos iparágakban a termelés jórészét a nagy cégek más országokba /főleg Ázsiába/ szervezték ki.” /Fr8Of-188./

 3. Tudásigényes

 Szerszámgépgyártás - kivitelének 40%-a gép.

 Autógyártás: brit márka volt pl. a Jaguár; Rolls-Royce à Volkswagen (1999); versenyautó gyártása F1 Forma-1.

 4. Csúcstechnika

 ”A szén- és acélválság jelentősen átalakította a brit ipar szerkezetét. A válságból való kilábalásnak egyik útja volt a modern iparágak /pl. gyógyszergyártás, biotechnológia/ betelepítése. A legújabb fejlesztéseket alkalmazó csúcstechnológiai központokat hoztak létre /pl. Londonban, Birminghamben, Cambridgeben/.” /Fr8Of-188./

 Gyógyszer – London; a Föld 4. legnagyobb bevételű gyógyszergyártója Glaxo.S.K.

 Repülőgép és rakétagyártás – Birmingham (mellett, Coventry), az ország az USA és Oroszország után a 3. a Földön, híres a Rolls-Royce repülőgép motor

 Elektronika: Cambridge ”az angol technopolis”, elektronikai kutatás-fejlesztés.

 A Manchesteri Egyetemen fejlesztették ki a legtakarékosabb fényforrás (grafénburkos LED).

 7. Szolgáltatásai

 ”Az Egyesült Királyság gazdaságában a termelés szerepe erősen lecsökkent, és ma már messzemenően a szolgáltatási ágazatok adják a bevételek nagy részét.” /Fr8Of-188./

 1. Oktatás: Nevezetes egyeteme van Oxford és Cambridge kisvárosokban

 2. Közlekedés

 Az ország út- és vasúthálózata London környékén sugaras, Közép-Angliában pedig hálózatos.

 ”Dover és Calais között, a La Manche alatt épült alagutat 1994-ben adták át. Az Euroalagút /Csalagút/ 50.5 km hosszú vonalán csak vonatok közlekednek (a pályából 37 km van a csatorna alatt). Az alagút használati díja magasabb, mint a kompé, de 80 helyett 37 perc alatt lehet átérni a túlpartra, a vonatok csúcssebessége 160 km/h. Forgalma jelentősen megnőtt: 2013-ban több mint 30 millióan utaztak át rajta.” /Fr8183./

 Kereskedelmi flottája Európában Málta és Görögország után a 3. legnagyobb.

 3. Pénzügy: London a Föld 3. legfőbb pénzügyi központja Tokió és New York után.

 4. Külkereskedelem

 be: fa, hal, cukor, gyapjú, feketeszén, vasérc, alumínium, hajó

 ki: búza, kőolaj és kőolajtermékek (7%), szerszámgép (gép 40%), autó, repülőgép, haditechnika, vegyipari (15%), gyártási eljárások, tőke.

 5. Vendégforgalom

 Egyedül a kulturális vendégforgalom jelentős. ”A főváros az Egyesült Királyság első számú idegenforgalmi központja. A turisták jelentős része csak Londont látogatja meg, egyharmaduk üzleti ügyben érkezik a fővárosba.” /Fr8Of-188./

 8. Városok

 London

 ”Több mint 8.4 millió ember él a városban, ezzel Nyugat-Európában a legnagyobb, egész Európában a 2. legnagyobb város.” /Fr8Of-189./ Teljes városhalmazával együtt 12 milliós

 Földrajzi jellemzők

 Az Egyesült Királyság fővárosa

 A Londoni-medencében, a Temze tölcsérnyakán, híd- és kikötőváros (GB-1.)

 ”A gazdasági erő Délkelet-Angliában koncentrálódik, ezen belül is kiemelkedő a főváros jelentősége. A GDP/fő egész Európában London belvárosában a legmagasabb.”

 Az itt működő cégek, bankok, szervezetek révén a világ gazdasági és politikai életének egyik irányítója. a nemzetközi intézmények és vállalatok a belvárosban /City of London/ koncentrálódnak.” /Fr8Of-188./

 A gazdasági átalakulás nyertese. ”Az átlagos munkabérek mintegy háromszor nagyobbak a nagy-britanniai átlagnál. A város éves GDP-je több mint Finnországé vagy Portugáliáé.” /Fr8Of-189./

 Nevezetességei

 Tower (vár), Windsor (kastély)

 Westminster apátság temploma és a Szent Pál székesegyház (anglikán)

 Big Ben – a parlament óratornya

 A Föld legnépesebb városa volt (1831-1925) - Greenwich csillagvizsgáló (külváros)

 Szolgáltatások

 Oktatás: térségében van a két híres egyetemváros: Oxford (1096-ban alapították, 100 Nobel díjas) és Cambridge

 Közeledés: A Föld legfőbb légiforgalmi központja a Föld 3. legforgalmasabb repterével (Heathrow)

 Pénzügy: A Föld 3. és Európa 1. pénzügyi központja.

 Liverpool, 400 e

 A "Fekete-háromszög" legfőbb európai csúcsa volt, mely a rabszolga kereskedelemből legmohóbban gazdagodott.

 ”A gyarmatokról származó nyersanyagok első számú kikötője volt.” "A Fekete-vidék tengeri kapuja"

 Manchester, 2.5 m

 "A gyapot fővárosa" és ”a textilipar központja lett” /Fr8Of-187./. volt – környékének pamuttermelése ma is jelentős

 A Manchesteri Egyetemen fejlesztették ki a legtakarékosabb fényforrást (grafénburkos LED) /HVG.2015.04.04: 43./

 Birmingham (e. börmingem), 2.5 m

 ”A közép-angliai Fekete-vidék centruma. Ez az egyik legjelentősebb klasszikus iparvidék Európában. Nehézipara a helyi szénre és import vasércre támaszkodik.” /Fr8Of-187./

 Az ország 2. legnagyobb városa

 A Fekete-vidék (Black Country;e. blek kauntri) - az első szénalapú iparvidék fő helye

 Itt ringott az ipari forradalom bölcsője - itt használták elsőként az acélgyártáshoz a kokszot, acélgyártása ma is jelentős

 Közelében van az ország Coventry, az ország legfőbb repülőgép és autógyártó városa

 Jellegzetes iparága a nehézgépgyártás (bányászati, kohászati- és erőművi gépgyártás).

 Cardiff (e: kárdiff) 300 e

 Wales fővárosa és egyben a velszi parlament székhelye.

 Egyben a dél-walesi szénalapú iparvidék főhelye, mely egykor a Föld legnagyobb szénkiviteli kikötője volt. Mára ”a Wales déli részén egykor virágzó bányászat jelentőségét vesztette.” /Fr8Of-189./

 Glasgow (e: glasgou) 1.4 m

 Az egykori skót szénalapú iparvidék főhelye

 Jellegzetes iparága a whyskygyártás.

 Edinburgh (e: edinbörg) 500 e

 Skócia fővárosa /Fr8Of-189./, a skót parlament székhelye. Skócia területe Nagy-Britannia területének harmada, népessége pedig 10 %-a, népsűrűsége 60 fő/km2.

 Az Északi-tenger partján.

 Aberdeen (e: abödín) 200 e

 Az északi-tengeri kőolajbányászat kikötővárosa, ide szállítják az északi-tengeri kőolajat /Fr8Of-189./. Kőolajipari központ.

 Belfast, 600 e

 Észak-Írország fővárosa és egyben az észak-ír parlament székhelye.

 Észak-Írország Nagy-Britannia legszegényebb térsége, melynek ”fejlődését sokáig gátolta az angolok és az északírek politikai-társadalmi szembenállása.” /Fr8Of-189./ A főváros a "a bombák városa" volt.