5.8. FRANCIAORSZÁG

 Tankönyv 190-193. oldala; írásbeli házi feladat a munkafüzet 101/5. feladata

1. Alapadatok

 Európa nyugati felének legnagyobb területű országa.

 2. Természetföldrajza

 1. Domborzata

 Arednnek, Párizsi-mdence, Francia-középhegység, Pireneusok, Alpok

 2. Vízrajza

 Tengerek (4): Vizcayai-öböl, La Manche, Doveri-szoros, Északi-tenger

 Folyók (4): Rhone, Garonne, Loire, Szajna, Rajna.

 3. Éghajlata: zömmel óceáni, a magashegységeken hegyvidéki.

 3. Történeti földrajza

 1. Általában

 Az ország hatalmi szempontból első fénykorát a Napkirály (XIV. Lajos, 1643-1715) alatt éli, ki elsőként szerzi meg Elzászt és Lotharingiát (Rákóczi Ferenc nem hivatalos támogatója, a versaillesi kastély építtetője). Az ország óceánra néző kikötővárosai a Fekete Háromszög mocskos kereskedelméből mohón gazdagodnak (Bordeaux). A francia forradalom (1789) a feudális rend bukását hozza.

 Franciaország Napóleon alatt a világuralomra tör (Kairó, Moszkva, győri csata à India volt a cél).

 A Föld második legnagyobb gyarmattartója lesz. Kanada Quebec tartományában ma 6 millió francia él, Algériában pedig több mint 1 millió francia telepes lakott és másfélszer ennyi arabot irtottak ki. További fontos gyarmata volt Szenegál, Elefántcsontpart, Madagaszkár és Vietnam. A gyarmatokért Angliával küzd, Elzász és Lotharingia birtoklásáért pedig Németországgal tusakodik.

 Az EU addig áll fenn, amíg a németek és franciák kényszerű szövetség kitart (vö. francia mezőgazdaság modernizálása német pénzen, francia atomipar, repülőgépgyártás, űripar).

 2. Frankofón országok

 Fogalma: Olyan ország, ahol a francia az anyanyelv vagy hivatalos nyelv vagy a kultúra nyelve.

 Jelentősége

 Öt földrészre kiterjedő hálózatot alkotnak.

 Innen – főként az észak-afrikai arab országokból - érkezik az új bevándorlók zöme. ”A francia futball válogatott majdnem fele az egykori francia gyarmatokról származik.” /Fr8Of-191./

 Felsorolása

 Ázsiában pl. Vietnam tagja a Frankofónia Nemzetközi Szervezetének

 Afrikában tengeren túli megyéje néhány kis szigetek Madagaszkár mellett pl. Comore-szigetek

 Észak-Amerikában francia nyelvű Kanadán belül Quebec

 Dél-Amerikában tengeren túli megyéje Francia Guyana és néhány karibi sziget

 Óceániában Francia Polinézia

 Legjelentősebb az, hogy gazdasági befolyásából sokat őriz Afrikában pl. Marokkó; Szenegál, Elefántcsontpart.

 4. Emberföldrajza

 1. Nyelv

 A francia forradalommal tűnik fel az erőszakkal kialakítandó nemzetállam embertelen eszméje. Ennek jegyében a francia vezetés nemzetiségeit módszeresen és majdnem teljesen felszámolja (a breton gyerek száját pl. szappannal mosták ki, ha anyanyelvén szólt). Napóleon korában népének csak 50%-a beszélt franciául - mára az arány 90%. Főbb nemzetisége (6) a breton (0.9m), flamand (0.9m), német 1.2m, olasz (korzikai 0.2m), katalán és a baszk (0.25m). Ezért lesz Franciaország a trianoni ország-csonkítás után a román kormányok példaképe.

 2. Vallás

 A hagyományosan katolikus (75%) ország etnikai képe gyorsan változik. ”Az elmúlt évtizedekben Franciaország sok bevándorlót fogadott be. Mivel többségük az észak-afrikai /frankofón/ arab országokból érkezett, napjainkban az ország területén több mint 6 millió iszlám hitű lakos él, a teljes népesség mintegy 10 %-a.” /FrOf8-190./

 3. Gazdaságszerkezet

 5. Mezőgazdasága

 1. Termelési viszonyok

 ”Az Európai Unió vezető mezőgazdasági termelője” és az EU mezőgazdasági támogatásainak legfőbb haszonélvezője. Az unió szántóföldjeinek harmadát bírja. Európa nyugati felének éléskamrája: mezőgazdaági kivitele a földrészen az első. Sokat és sokfélét termel. Az Unió legnagyobb búza-, és a Föld legnagyobb bortermelője.

 A birtokméretek változatosak. A Párizstól északkeletre lévő termékeny vályogtalajokon uralkodó a tőkeerős nagybirtok, a hátrányos helyzetű domb- és hegyvidékeken jórészt támogatásból élő kisbirtok, másutt pedig a középbirtok az uralkodó. Az átlagos birtokméret 60 ha, az utóbbi fél évszázadban megháromszorozódott /2010, FrOfMf-99./.

 2. Mezőgazdasági rendszerek

 A nagy területű országban ötféle mezőgazdasági rendszer alakult ki.

 ”A legnagyobb vetésterületet – akárcsak Magyarországon – a búza foglalja el.

 A gabonán kívül jellemző termény északon a cukorrépa, délen a napraforgó

 A művelt területek az utóbbi időben némileg visszaszorultak, és nőtt az erdő területek aránya.” /FrOf8-191./

 3. Nevezetességek

 ”A szarvasmarha- és juhtartásra épült tejipar elsősorban vajat és sajtot állít elő. Franciaországban több száz különböző sajtfélét készítenek.” /FrOf8-191./ Nevezetes pl. a Rochefort, Camambert

 ”A francia borok a világ legjobbjai közé tartoznak, de a szőlőbél készült származékok /pl. champagnei pezsgő, likőr, cognaci konyak/ is jó minőségűek. A legfontosabb borvidékek közé tartozik Champagne és Burgundia.” /FrOf8-191./ Champagne Párizstól keletre, Burgundia pedig délkeletre található. Burgundia fő Dijon (e: dizson). Nevzetes bora még a bordeauxi e. bordói és a muskadet. Érdekesség a breton almabor.

 A művelt területek az utóbbi időben némileg visszaszorultak, és nőtt az erdő területek aránya.” /FrOf8-191./

 Jellegzetes ínyencség a szarvasgomba, libamáj és a dijoni mustár. Érdekes a kagyló- és csigaevés. Francia eredetű a croissant.

 6. Ipara

 ”A francia ipari termelés súlypontja az utóbbi évtizedekben délre tolódott. Párizs környékéről /Íle de France/ sok gyár települt át az ország különböző nagyvárosaiba, ezért a termelés többközpontú lett. A széttelepülés jellemző a két hagyományos iparágra, az autógyártásra és a repülőgépgyártásra is.” /Fr8Of: 191-192./.

 1. Könnyűipar: Nagy múltú színfoltja Lyon selyemipara. Párizs a divat fővárosa.

 2. Nehézipar: A Brit-szigetekhez képest kevéssé összpontosult.

 1. Szénalapú: Nagyobb szénalapú iparvidéke csak az ország északkeleti peremén alakult (feketeszentet bányásztak Lille környékén, főként vasércet Lotharingiában). Napjainkban is jelentős a Nancy környéki acélgyártás.

 2. Kikötőipar: Legfőbb kikötője Marseille, ahol a kikötőipar a legerősebb.

 3. Tudásigényes ágazatok

 ”Az autógyártásnak Párizs volt a központja, de ma már országszerte működnek autóalkatrész-gyártó vagy összeszerelő üzemek. A három nagy francia személygépkocsi-gyártó vállalaton /Peugeot, Renault, Citroen/ kívül külföldi cégek is letelepedtek az országban. ” /Fr8Of-192./

 4. Csúcstechnika

 ”A mediterrán partvidékre /Marseille és Perpignan közé/ a legmodernebb ágakat kiszolgáló kutató és fejlesztő egységek telepedtek le, technológiai parkok alakultak.” /Fr8Of-192./

 1. Atomipar

 Az uránt megveszik (nem maguk bányásszák), az USA után F2, áramtermelés 3/4-e, áramexportőr, Németország fő áramellátója (az atomenergia az európai áramtermelés harmadát adja).

 Atomerűmű alaktrészt is exportál.

 2. Járműgyártás (3)

 Japán után másodikként gyártott gyorsvasutat.

 ”A Renault autógyárnak van csapata a Formula-1-ben. A versenyautó gyártás a csúcstechnikai iparágakhoz tartozik.” /Fr8Of-192./

 Hagyományosan francia csúcstechnikai ágazat a repülőgépgyártás. Az Airbusokat összeszerelő Toulouse az európai repülőgépgyártás főhelye

 3. Hadiipar (2)

 Harci repülőgép a Mirage (e. mirázs)

 Több mint száz tengeralattjárót adott már el /Mid.2016.04.27. 15./.

 4. Űripar

 ”A francia űrkutatás évtizedek óra élen jár Európában. A Párizsban székelő Európai Űrügynökséggel együttműködve folytatják a kutatásokat és a műholdak, kutatórakéták kilövését.”

 Franciaország gyártja az Ariane hordozórakétát, melyet Franciaország tengerentúli megyéjének székhelyéből: Kourouból lőnek fel.

 7. Szolgáltatásai

 Oktatás: Leghíresebb egyeteme a Sorbonne

 Közlekedés

 Árufogalom: Legforgalmasabb kikötője Marseille, melyet Le Havre követ.

 Személyforgalom: A nagy területű és több nemzetiségű országban Japán után a Földön másodikként építették a TGV-t (e: tézsévé), az első vonal Párizsból Lyonba vezetett (1981).

 Vendégforgalom

 ”Egész Európában itt van a legtöbb turisztikai szálláshely. Spanyolország és Olaszország után a harmadik leglátogatottabb ország a kontinensen.” /FrOf8-192./  A közelmúltban voltak évek, amikor Franciaország fogadta a Földön a legtöbb turistát, de a vendégforgalom jövedelmezőségben akkor is csak második volt az USA után.

 A vendégforgalom mindhárom ága fejlett. A kulturális vendégforgalom Párizsban, a fürdő vendégforgalom a Riviérán, a sí vendégforgalom pedig az Alpokban és Pireneusokban jellemző. A legtöbb látogató Párizsba érkezik, mely egyben a Föld leglátogatottabb városa. ”Provance és a Cote d’Azur /Francia Riviéra/ régió Párizs után a leglátogatottabb régió” (vö. Magyarország: Budapest, Balaton).

 8. Városai

 Párizs, 10 m

 1. Földrajzi energiái

 Magyarországnyi népességű egyközpontú városhalmaz

 Franciaország fővárosa a Párizsi-medence közepén, a Szajna mentén

 A városszerkezet sugaras-körgyűrűs, melyet Haussmann báró terve szerint alakítottak ki.

 A nemzeti jövedelem 30%-át adja, az egy főre jutó jövedelem az országos átlag másfélszerese.

 2. Nevezetessége a/az

 Notre Dame székesegyház

 Sorbonne egyetem (1215), mely a több mint száz felsőoktatási intézmény közül a leghíresebb

 Bastille erődből maradt (1789) kő

 Versailles kastély, melyet a Napkirály kezdett építtetni a városmagtól 20 km-re

 Diadalív, amely alatt Napoleon és Hitler is haladt

 Champs Elysées (e. san elizé), Eiffel torony és a Louvre képtár (Mona Lisa).

 3. Ipara

 Térségében nagy autógyárak vannak, pl. Citroen, Peugeot, Renault

 Párizs "A divat fővárosa". Jellegzetes ágazat az illatszergyártás. Itt van a L’Oreal cég székhelye, mely a Föld legnagyobb kozmetikai és szépségápolási vállalata (kezdetben hajfestéket gyártott).

 4. Szolgáltatásai

 Híres egyeteme a Sorbonne

 Párizsban van az UNESCO és a fejlett országokat tömörítő OECD, valamint az Európai Űrközpont székhelye.

 Párizs népességi (20%) és gazdasági (30%) túlsúlya miatt az ország közlekedési hálózata sugaras

 a TGV (e: tézsévé) elsőként (1981) Lyonnal teremtett kapcsolatot

 nagy reptere az Orly.

 Le Havre, 250 e: Párizs előkikötője, a Szajna tölcsértorkolatában.

 Reims, 200 e

 A gyenge talajú Champagne főhelye, mely mégis a legfontosabb borvidékek közé tartozik /Fr8Of-191./.

 Egykor a francia királyok egykori koronázó városa

 ”A pezsgőgyártás ’fővárosa’” /Fr8T-191./

 Lille, 1 m

 Bencés kolostorának udvarán fúrták Európában az első rétegvíz adó kutat. A rétegvizet Artois tartományról artézi víznek nevezték el.

 A flamand szénalapú iparvidék fő helye az ország északkeleti, legfejlettebb és legsűrűbben lakott vidékén.

 Nancy, 300 e

 A Párizsi-medence táljainak legmagasabbra emelt pereme

 A vegyes (német-francia) lakosságú Lotharingia fő helye, a lotharingiai herceg egykori székhelye

 A lotharingiai szénalapú iparvidék főhelye, mely ma az acéltermelés negyedét adja.

 Strassbourg, 400 e

 Elzász fő helye, a Rajna partján

 az Európai Parlament székhelye

 Lyon, 1.3 m

 Franciaország második gazdasági központja a Rhone mentén

 Nagymúltú selyemipari központ, és a gyorsvasút (TGV) első vonalának végpontja.

 Közelében a Francia-középhegységben kisebb szénalapú iparvidék van. Itt szabadalmaztatták a Michelin (e: mislen) testvérek a kézzel felszerelhető és felfújható gumiabroncsot (1891).

 Marseille, 1.4 m

 Franciaország legnagyobb (és Európa 4. legfőbb) kikötője, a Rhone-delta keleti szárnyán

 A közép-európai kőolaj-vezetékrendszer (délnyugati) betáplálási pontja.

 "Az arabok városa"

 Közelében van Les Baux, a bauxit névadója.

 Nizza, 900 e

 "A Francia Riviéra gyöngyszeme".

 Közelében híres technopolisz van, valamint a filmfesztiváljáról híres Cannes és szerencsejátékairól nevezetes Monte Carlo.

 Toulouse, 800 e

 Dél-francia város a Garonne mentén

 Térsége az ország legjobb adottságú mezőgazdasági területe, mivel az európai kukorica övezethez tartozik

 Az Airbus főhelye, a francia űripar és csúcstechnika székhelye, "az európai Houston"

 Bordeaux, 600 e

 Dél-francia város a Garonne tölcsértorkolatában.

 Nevezetessége a bordeauxi m. bordói bor. A repülőgépgyártásban is részt vesz.