1.1. EURÓPA FÖLDJE, tk. 12-15; mf. 4-5.

 1. Általában

 1. Alapadatok (3)

 2. Név (2)

 3. Helyzete: félteke, övezet

 4. Határai (12)

 5. Partvonala: szigetek (4), félszigetek (4)

 6. Szélpontok (6)

 2. Földtörténete

 1. Ősidő: hegységképződés, tönködösés, masszív: nyugodt és vastag; vasérc

 2. Óidő: hegységképződés (2), tönkösödés, újidei rögös kiemelkedés

 3. Középidő: tengeri mészkő, bauxit

 4. Újidő

 1. Gyűrthegységek (7)

 2. Feltöltött alföldek (3)

 3. Jégkor: Eljegesedett: jég csiszolta, moréna. Jégközeli: lösz

 3. Óriástájai

 1. Ős-Európa

 1. Kelet-európai-síkvidék: Fedett ősmasszívum; északon moréna, középen mészkő, délen lösz

 2. Fennoskandia

 1. Fedetlen ősmasszívum: jég csiszolta, pl. Finn-tönk

 2. Skandináv-hg: kaledonida, fjord és fjell,

 2. Ó-Európa

 1. Brit-szigetek pl. Pennine-hg.

 2. Francia-Belga-rögvidék pl. Francia-khg.

 3. Közép-európai-rögvidék pl. Fekete-erdő, Rajnai-palahg.

 4. Germán-Lengyel-alföld: feltöltött alföld - mogéna

 3. Új-Európa

 1.2. EURÓPA ÉGHAJLATA ÉS VÍZRAJZA, tk. 12-15; mf. 4-5.

 1. Éghajlata

 1. Tényezők (5)

 2. Legek (4)

 3. Területek (8)

 4. Városok (4)

 2. Vízrajza

 1. Folyók

 1. Általában

 Vízrendszerek (7)

 Duna

 Rajna

 2. Volga

 2. Tavak

 1. Ladoga

 2. Genfi-tó

 3. Balaton

 1.3. EURÓPA TÁRSADALOMFÖLDRAJZA, tk. 16-19; hf. mf. 9, 12.

 1. Népsűrűség

 1. Szélsőségek: Hollandia – Izland

 2. Átlag: 75 fő/km

 3. Határvonal: Koppenhága-Baku, 25 fő/km2

 2. Emberföldrajz

 1. Alkat

 1. Europid: hosszú orr

 2. Ősi hosszúfejű: peremeken, északi és mediterrán; eltéréseik: szín és magasság

 3. Modern kerekfejű: törzsén, késő-rézkortól, turanid ~ alföldi

 2. Nyelv

 1. Számok: 286/12

 2. Hajlító – indoeurópai

 Szláv 35% + germán 28% + latin 27% + kelta-balti-görög-albán-cigány 3% = 93%

 3. Utóragozó: baszk, magyar + finnféle = ”uráli” 3%

 3. Vallás

 1. Római katolikus 40%: latin, Habsburg, lengyel

 2. Ortodox 17%: görög, déli és keleti szláv

 3. Református 13%

 Lutheránus: Észak-Németország, Észak-Európa

 Kálvinista: Hollandia, Svájc, Tiszántúl

 Anglikán: Anglia

 4. Iszlámhitű 7%: Bosznia-Hercegovina, Koszovó

 5. Hitetlen 23%

 3. Etnikumok

 1. Fogalma: többségtől eltér

 alkat – cigány, nyelv – német, vallás – izraelita; öntudat – székely

 2. Nemzeti kisebbség – nemzetállammal (90%) szemben

 3. Multikulturalizmus – kultúrák együttélése

 Beolvadás vagy elkülönülés: zavargások, nogo-zónák

 4. Történelem

 1. Ibér gyarmatosítás

 1. Eszközök: kanócos puska és karavella

 2. Felosztás: spanyol Amerika, portugál Ázsia

 2. Brit és francia gyarmatosítás

 1. Eszközök: géppuska és vasút

 2. Felosztás: Antant

 3. Hatás: Nullmeridián, Világnyelv; Védővám

 3. Német-japán kísérlet, II.Vh

 4. USA uralma

 1. Katonai társ: SU, elefánt és cet

 2. Gazdasági társ: Németország-EU, Japán

 3. Új vetélytárs: Kína

 4. Elöregedés.

 5. Elöregedés

 1. Oka

 1. Változó világkép: gyerek helyett pénz + nyugdíj à szülés csökken

 2. Fejlődés à élettartam nő

 2. Következménye - EU 2060

 1. Egyharmad: lakosság 30%-a öreg, GDP 30%-a az övék

 2. Öregségi teher: két kereső – egy nyugdíjas à adóemelés à csökkenő versenyképesség.

 6. Vándorok

 1. Honnan

 1. D-Európa pl. Olaszország

 2. É-Afrika és Közel-Kelet pl. Szíria

 3. Keleti-Európa pl. Magyarország

 2. Miért

 1. Vándor - szívóerő: szegénység

 2. Menekült - taszító erő: erőszak: nyelv, vallás, politika; természeti katasztrófa

 3. Hányan

 1. Összességében: 10%

 2. Konkrétan: Svájc fele bevándorló hátterű, Luxemburg 43%-a bevándorló

 4. Jövő

 1. Beolvadás: álom - de erősebb kultúrájuk

 2. Elkülönülés: valóság - mecset, nogo-zóna.

 7. Piacgazdaság

 1.4. EURÓPAI UNIÓ, tk. 20-23; hf. mf. 13.

 1. Háborúk

1. Részleges egyesítők (5): Caesar, Nagy Károly, V. Károly, Napoleon, Hitler

2. Ütközőterület: Elzász és Lotharingia

 2. Az EU története

 1. Alaphelyzet

 1. Kék Banán (8)

 2. Német túlsúly: lakosság, fejlettség – erő

 3. Visszanyomás: repülőgép, atom, űr, hadi

 2. ESzAK, 1952: acél (6)

 3. EGK, 1957, Római Szerződés

 1. Oka (3): gyarmatok elvesztése, piacvédelem, méret gazdaságosság

 2. Célja: négy szabadság

 4. Korai bővítések: északi (2: 1973), déli (1+2: 1981, 1986)

 5. Előretörés keletnek

    2020 Brexit.

 3. Szabadság

 4. Költségvetés

 1. Bevétel: 1%

 2. Kiadás: mezőgazdaság, versenyképesség és foglalkoztatás, összetartás, segély, működés

 5. Intézmények

 6. Jelképek: zászló, himnusz, nap, mottó.

 1.5 A KÁRPÁT-MEDENCE FÖLDTÖRTÉNETE, tk. 24-27; hf. mf. 18/2.

  Kárpáti övek

 Kislemezeink

 1. Óidő, 540 - 250 m éve

 1. Szerkezet

 1. Variszkuszi-hegységképződés (300m), Pangea, Ó-Európa déli részén, mélytömzsök: gránit, kr. pala; tönkösödés: vörös homokkő

 2. Kislemezeink és a Kristályos öv anyaga

 2. Kőzetek

 1. Gránit, pl. Magas-Tátra

 2. Kristályos pala pl. Fogarasi-havasok

 3. Vörös homokkő, pl. Mecsek.

 2. Középidő, 250 - 65 m éve

 1. Szerkezet

 1. Tethys tágulása, 200m: triász árkok, júra óceánágak és kislemezeink (3) leválása

 2. Tethys szűkülése, 100m: kréta torlódás

 2. Kőzetek

 1. Szárazföldi kőzetlemezre sekélytengeri mészkő és dolomit: kristályos öv karbonátos burka, mészkőhegységeink pl. Budai-hg, karsztbauxit

 2. Óceáni kőzetlemezre belső tengeri mészkő à Szirtöv, pl. Árvai-várhegy

 3. Harmadidőszak, 65 – 2.5 m éve

 1. Szerkezet

 1. Kislemezek beforognak egymás mellé 25m, andezit vulkánosság kezdete 21m

 2. Megkezdődik a Kárpátok kiemelkedése és a medencealj besüllyedése

 3. Medencelaj feltöltődése: Paratethys (34m) à Pannon-tenger (10m) à Pannon-tó: Partján volt Bécs, Pozsony, Budapest és Belgárd) à Szárazföld (5m)

 2. Kőzetek

 1. Hegységek: kárpáti homokkő à Homokkő öv; andezit à Vulkáni öv - utolsó kitörés Kre. e. 30 000 éve

 2. Határon bazaltvulkánosság: Balatonfelvidéki (5m), Nógárdi (2m)

 3. Medencealj: homok és iszap; bányakincsek: szén p. lignit – Mátraalja, Bükkalja, szénhidrogén: kőolaj és földgáz, rétegvíz, kősó

 4. Negyedidőszak, 2.5 m évtől máig

 1. Hegységkeret à 1800 m fölött eljegesedés à jégcsipkézte gerincek, tengerszemek, teknővölgyek

 2. Medencealj: kavics, homok, lösz; iszap

 1.6 A KÁRPÁT-MEDENCE TERMÉSZETFÖLDRAJZA

 Ennél a leckénél a vázlatot a színes vagy fekete színű, vastag betűs rész jelenti. A normál betűs részt nem kell leírni.

 1. Domborzat

 1. Szintek (13)

 2. Szerkezet

 1. Hegységkeret (4): ÉNyi-Kárpátok, ÉKi-Kárpátok, Ki-Kárpátok, Di-Kárpátok

 2. Választóhegységek (3): Dunántúli-khg, Északi-khg, Erdélyi-peremhg.

 3. Medencealj (6)

 Nyugati fiókmedence (2): Kisalföld és Ny-dunántúli-dsg.

 Középső rész (3): Alföld, Dráva-Száva-köze, Dél-dunántúli-dsg.

 Keleti fiókmedence (1): Erdélyi-md.

 3. Nagytájak

 1. Alföld: Központ, Medencealj 7 km; Palánk 65m; homok, lösz és ártér; közepe füves puszta

 2. Kisalföld: Dévényi-kapu, ÉNy-i fiókmedence, Medencealj 6 km, Pozsony 134 m

 3. Dráva-Száva-köze: A Dunántúli-dombságokhoz hasonló, Pannon-Horvátország része

 4. Dél-dunántúli-dombság: A Balatontól délre

 5. Nyugat-dunántúli-dombság: A Balatontól nyugatra

 6. Erdélyi-medence: DK-i fiókmedence, csuszamlások, földgáz és kősó à Medve-tó

 7. Dunántúli-khg: Főként karbonátos

 8. Északi-khg: Főként vulkáni

 9. Erdélyi-peremhegység: határ, Királyhágó (582 m).

 10. Északnyugati-Kárpátok: teteje eljegesedett, Magas-Tátra - Gerlachfalvi-csúcs 2655 m.

 11. Északkeleti-Kárpátok: Vereckei-hágó, Tisza forrásai

 12. Keleti-Kárpátok: Békás-szoros, Hargita, Szent Anna-tó

 13. Déli-Kárpátok: teteje eljegesedett, Fogarasi-havasok, Vaskapu: Déli-Kárpátok és Balkanidák között, 134 km, 150 m.

 2. Vizrajz

 1. Vízválasztó: homokkő-öv, összetartó vízhálózat

 1. Csorba: Poprád, Olt

 2. Függelék: Száva mellékfolyói, Morava

 2. Vízgyűjtő: Alpok északi és keleti oldala, Kárpátok és Dinaridák befelé futó vízfolyásai

 3. Vízjárás - ingadozó: kora tavaszi jegesár, kora nyári zöldár, őszi árhullám

 4. Folyók

 1. Duna: Fekete-erdő, Brigach és Breg, Donaueschingen, Inn, Dévényi-kapu, Visegrádi-szoros, Aldunai-szoros, nemzetközi, delta Fekete-tg.

 2. Egyéb folyók: Tisza, Dráva, Száva, Maros

 3. Magyarország

 Folyóink vízkészlete 10 x-en meghaladja az ország területén lehullott csapadék mennyiségét.

 Vizeink 96 %-a határon túlról érkezik: árvíz, szennyvíz

 5. Tavak: Balaton, Fertő-tó, Velencei-tó.

 3. Éghajlati tényezői

 1. Távolságok

 1. Egyenlítőtől: é.sz. 47.5 ^o - méréskelt övezet közepe

 2. Óceántól – 1500 km

 3. Tengerszinttől - medencehatás

 A medencealj melegebb, szélcsendesebb, naposabb, szárazabb, mint a hegységkeret

 2. Módosító tényezők

 1. Szelek forrása - hatásközpontok

 2. Tengeráramlás: Észak-atlanti-melegáramlás hatása + 2.5 ^oC

 4. Éghajlat jellemzői

 2. Területei

 3. Elemei

 1. Napsugárzás – napfény naponta Szolnok 6 óra, Brassó 4 óra

 2. Hőmérséklet: tényezők (2)

 Hőmérséklet - évi közép: Belgrád 13 oC (p. 12.6 oC), 2000 m - 1 ^oC, Gerlachfalvi-csúcs -3 ^oC

 Hőingás: Sopron 19 oC, Budapest 21 oC, Szolnok 23 oC, Gyergyószentmiklós 26 oC

 3. Szelek

 1. Iránya – szélkapuk és irányok

 2. Ereje kicsi, átlagosan 10 m magasban 10 km/hm, ami alacsonynak számít.

 Ez előnyös, mivel a viharkár kicsi. Hátrányos, mert energiatermelésre kevéssé használható.

 4. Csapadék

 Tényezők (2): az óceáni hatás a Dévényi-kapun át érkezik, befolyásol még a medenchatás

 Csapadék, évente: Szeged 490 mm/év, Szombathely 590 mm/év, Magas-Tátra 2130 mm

 A nyugatibb fekvésű Dunántúli-khg. csapadékosabb, mint a magasabb Északi-khg.

 4. Év során: - évszakok szerint

 1. Tavasz (2): jegesár, belvíz

 2. Nyár (2): elején Medárd napi esők és zöldár, vége aszályos

 3. Ősz (2): eleje vénasszonyok nyara, vége mediterrán hatásra esős

 4. Tél (3): rágcsáló elpusztul, talajrög szétporlik, hótakaró védi az őszi vetést.

 5. Ember hatása – Magyarországi példák

 1. Erdőirtás

 1. Adatok: erdősültség

 Kre. 7000 k. 85 %; Honfoglaláskor 37 %; Trianon idején 12 %; Ma 24 %; cél: 30 %

 2. Cél: Az erdőirtás célja a mezőgazdasági terület szerzés volt. Ma szántó és legelő van az egykori erdők helyén..

 2. Homokmegkötés a Kiskunságon: akác, gyümölcsfa, szőlő

 3. Vízrendezés, 1700-as évektől

 1. Vezérárok, a kanyarulatok átvágása céljából. A kanyarulatok átvágásával a Tisza hosszát 30 %-kal megrövidítettük, 1420 km-ről à 997 km-re.

 2. Gátépítés: a mai Magyarország területéből ártér volt 25 % à ma már csak 7 %

 3. Lecsapoló árkok. Belvízelvezető árkok összhossza 46 000 km.

 1.7. KÁRPÁT-MEDENCEI MOZAIKOK 1. – magyarországi városok földrajzi energiái

 1. Tájak központja, pl. Budapest, Győr, Kaposvár, Kecskemét, Debrecen

 2. Vásárvonalak

 1. Fogalma és oka

 2. Termékek (10)

 1. Ártér (3): menedék; hal, nád, széna

 2. Löszös magassík (1): búza

 3. Hegyláb (2): szőlő, vízimalom

 4. Hegy (3): menedék; szálfa és kő és fémáru

 4. Ártérperemi, pl. Szekszárd és Baja, Hódmezővásárhely, Békéscsaba és Gyula

 5. Hegylábi vásárvonal

 1. Alföld peremén pl. Buda, Gyöngyös, Eger, Miskolc, Tokaj, Sárospatak

 2. Kisalföld peremén pl. Tata

 3. Dunántúli-dombságok peremén pl. Sopron, Kőszeg, Pécs.

 3. Domborzat

 1. Védhető magaslat - váralja települések: Veszprém, Esztergom, Buda, Visegrád, Eger

 2. Árokkapu: Veszprém, Székesfehérvár, Esztergom és Óbuda

 4. Vízrajz

 1. Átkelőhelyek

 1. Duna: Győr, Komárom, Budapest

 2. Tisza: Tokaj, Szolnok, Szeged

 2. Folyókapuk az Alföldön: Budapest, Hatvan, Eger, Miskolc

 5. Budapest

 1. A Kárpát-medence súlypontjában

 2. A Budai-hegység hegylábi vásárvonalán

 3. Buda - váralja település, Óbuda – árokkapu, Pest – átkelőhely: 120 o

 1.7. KÁRPÁT-MEDENCEI MOZAIKOK 2. – gazdasági egység

 1. Mezőgazdaság: gabona

 Alföldeken felesleg, dombságokban elegendő, hegyvidéken hiány.

 2. Ipar: tiszai ciánszennyezés, 2000

 Nagybánya, meddő újrafeldolgozás - arany, Aurul, cianid, gátszakadás, Lápos – Szamos – Tisza, Dunáig megszűnik, Tiszató, Szolnok, 4 év 95%.

 3. Szolgáltatások - vendégforgalom: nyár fürdő Balaton, tél sí Magas-Tátra

 4. Nemzetek