8. Földrajz : 2. Életünk Magyarországon - rövid diák vázlat |
2. Életünk Magyarországon - rövid diák vázlat
2020.12.02. 01:28
2.1.1. ALFÖLDJEINK TERMÉSZETFÖLDRAJZA, tk. 42-45, mf. 25-26.
1. Összehasonlítása
Szempont / alföld
|
Alföld
|
Kisalföld
|
Fekvése
|
Közép, DK
|
ÉNy
|
Területe km2
|
100e
|
9e
|
Magyarországon km2
|
52e
|
4e
|
Részesült többi ország
|
5
|
2
|
2. Földtana és hasznosítása
1. Ártér
1. Kialakulása: süllyedőben, ármentesítés, belvíz, talajvíz à sókiválás
2. Felsorolás - pl: Hortobágy, Körösvidék.
3. Formakincse (5): morotva; folyóhát, fok, ér, lapos
4. Haszna (4): rizs, hal, liba, juh
2. Homok
1. Kialakulása: folyók, szél
2. Felsorolás: Kiskunság, Nyírség
3. Formakincse (2): bucka, szélbarázda
4. Haszna (7): akác, gyümölcsfa, fenyő, szőlő, rozs, zöldség, burgonya
3. Lösz
1. Kialakulása: jégperem, végmoréna, por, füvek
2. Felsorolás: Mezőföld, Bácskai-löszhát, Hajdúság, Nagykunság, Körös-Maros-köze
3. Formakincse: csuszamlás: pannon iszap, beszivárgás, szeletes
4. Haszna (6): búza, kukorica, cukorrépa, napraforgó, sertés, baromfi
3. Éghajlata
1. Éghajlatok
Szempont / Éghajlat
|
Nedves kontinentális szárazabb változata
|
Száraz kontinentális
|
Csapadék
|
600 – 500 mm/év
|
< 500 mm/év
|
Növényzet
|
Erdős puszta
|
Füves puszta
|
Előfordulás
|
Kisalföld, Alföld zöme
|
Alföld közepe (3)
|
Alföld közepe: Jászság, Nagykunság, Hortobágy.
2. Hatások (4)
Medencehatás à általában
Óceáni à Kisalföld: kisebb hőingás, egyenletesebb csapadék
Mediterrán à Drávamente: őszi esők
Kontinentális à Tiszántúl: nagyobb hőingás, ingadozóbb csapadék
3. Szélirányok (3): Álatlában ÉNy-i, Tiszántúlon ÉK-i.
4. Vizek
1. Kisalföld
1. Folyók: Duna (3): Mosoni-Duna, Rába, Marcal
2. Tó: Fertő-tó
3. Felszín alatti vizek: Szigetköz: kavics, ivóvíz
2. Alföld
1. Folyók: Duna (2): Sió, Dráva. Tisza (6): Bodrog, Sajó, Zagyva; Szamos, Körös, Maros.
2. Tavak
Velencei-tó - árok, Tiszató - mesterséges, Szelidi-tó – Duna fattyúág, szegedi Fehér-tó - szélkifúvás
3. Felszín alatti vizek: Hajdúszoboszló, Gyula.
5. Élővilág
1. Vizesföldek
1. Növényzet pl. ócsai égerláp
2. Állatvilág pl. gemenci gímszarvasok
2. Ármentes magassíkok
1. Növényzet pl. tatársánci ősgyep
2. Állatvilág, pl. hortobágyi vadló, hajdúbagosi földikutya, dévaványai túzok
3. Táplálékláncok
1. Vizesföldi: zöld szemesostoros à gyötrő szúnyog lárva à béka à fehér gólya
2. Pusztai: angolperje à olaszsáska à fürge gyík à egerészölyv.
2.1.2. ALFÖLDJEINK VÁROSAI (24)
1. Kisalföld (3)
1. Komárom, 19e /2017/
Kisváros, átkelőhely, faúsztatás, Brigetio, terménykereskedelem, földrengés (1763), komáromi csaták és Klapka György (1849), Monostori-erőd, hídfő, hiányközpont, malom, bezárt Nokia
2. Győr, 129e /2020/
Nagyváros, régióközpont, megyeszékhely, tájközpont, folyók városa, átkelőhely, Káptalan-domb, Arrabona, szent istváni püspökség: Szent László herma, Apor Vilmos sírja; Rába, Audi
3. Hegyeshalom: nyugati kapu
2. Dunai-Alföld (6)
1. Székesfehérvár, 96e /2020/
Régióközpont, középváros, megyeszékhely, koronázó város, újkori püspökség (1777), közlekedési csomópont, Videoton
2. Dunaújváros, 45e /2020/
Középváros, megyei jogú város, szocialista iparváros, Sztálinváros, acélváros - Dunaferr, kikötő, papírgyár és gumigyár, híd és egyetem
3. Paks, 19e /2019/: kisváros, atomváros – áramtermelésünk fele
4. Kalocsa, 16e /2019/: kisváros, Szelidi-tó, szent istváni érsekség, hímzés, fűszerpaprika
5. Baja, 36e /2019/: középváros, ártérperem, átkelőhely, Gemenc, halászlé
6. Mohács, 17e /2020/: kisváros, ártérperem, emlékhely (1526), busójárás
3. Duna-Tisza-köze - homokhát (1)
1. Kecskemét, 112e /2020/
Nagyváros, megyeszékhely, tájközpont, Khász-város, Bugac – a Kiskunsági Nemzeti Park székhelye, szórt tanyák, barackpálinka, vicinális, Cifra Palota, Kodály, Mercedes, Új ipartengely vége.
4. Észak-Alföld (2)
1. Jászberény, 26e /2019/: jászkapitány, jászkürt, hűtőgépgyár
2. Mezőkövesd, 16e /2019/: matyóföld, hímzés
4. Tiszai-Alföld (11)
1. Nyíregyháza, 120e /2019/
Nagyváros: legkeletibb, legfiatalabb, legnépesebb nem régióközpont
Megyeszékhely, Nyír, Sóstó, puszta, bokortanyák, vasútváros, jonatán, Michelin és Lego
2. Debrecen, 194e /2020/
Második legnépesebb, nagyváros, régióközpont, megyeszékhely, tájhatár
Khász-város, határvidék, Kálvinista Róma, Hortobágyi Nemzeti Park székhelye, Nagyerdő, Nagytemplom, trónfosztás, fiatal püspöki székhely (1993)
Páros kolbász, virágkarnevál, egyetem, Teva gyógyszergyár
3. Hajdúszoboszló, 24e /2020/: kisváros, hajdúkapitány, földgáz, fürdőkomplexum
4. Szolnok, 73e /2020/
Középváros, megyeszékhely, Zagyvatorok, híd, M4, só, vasúti csomópont, műtrágya
5. Ópusztaszer: Árpádi országgyűlés, Feszty-körkép
6. Szeged, 156e /2020/
Harmadik legnépesebb, nagyváros, régióközpont, megyeszékhely, legalacsonyabb (76m), Marostorok, sóátrakás, nyelvjárás, Khász-város, fűszerpaprika, halászlé, őszibarack, nagyárvíz (1879), Fogadalmi templom, körgát, fiatal püspöki székhely (1930), C-vitamin, Pick szalámi, egyetem, kőolaj
7. Röszke: déli kapu
8. Makó, 23e /2019/: hagyma, Csanád
9. Hódmezővásárhely, 45e /2019/: középváros, megyei jogú, ártérperem, Hódtó, Paraszt Párizs
10. Békéscsaba, 58e /2020/, középváros, megyeszékhely, ártérperem, kolbász
11. Gyula: 31e /2019/, ártérperem, vár, gyógyfürdő, kolbász.
2.2. DOMBSÁGAINK, tk. 46-49; mf. 27-28./2-3.
1. Összehasonlítása
Szempont / dombság
|
Ny-Dunántúli
|
D-Dunántúli
|
Fekvése, Balatontól
|
Ny-ra
|
D-re
|
Területe Magyarországon km2
|
10e
|
10e
|
Részesült többi ország
|
3
|
-
|
2. Földtana
1. Nyugat-Dunántúl
1. Soproni-hegység: variszkuszi kristályos pala
2. Kőszegi-hegység: zöldpala, Dunántúl teteje
3. Kavicstakaró: Sopron-vasi-dombság, Vasi-hegyhát, Kemeneshát
4. Zalai-dombság: meridionális völgyek: töréssík, szél, víz
2. Dél-Dunántúl
1. Belső-Somogy: homok
2. Általában: lösztakaró
3. Mecsek és Villányi-hegység: középidei padkamészkő
3. Éghajlata
1. Nyuat-Dunántúli: Hegységkeret hatás, Alpi főn hatás à enyhe tél, Szélirány: É-i
2. Dél-Dunántúl: Mediterrán hatás: enyhe tél, októberi árhullám; Szélirány: ÉNy-i.
4. Vizei
1. Felszíni: Duna, Zala – Balaton – Sió, Dráva
2. Felszín alatti: gyógyfürdők pl. Bük, Harkány.
5. Élővilága
1. Nyugat-Dunántúl
Növény: őshonos fenyvesek
Állat: bekóborló siketfajd és zerge
2. Dél-Dunántúl
Növény: legkorábbi rügy és virágnyílás, bánáti bazsarózsa: Mecsek, magyar kikerics (Villányi-hg.)
Állat: haragos sikló: Villányi-hg, legnépesebb
3. Tápláléklánc: tölgy lomb à gyapjaslepke à széncinke à fülesbagoly
6. Városai (12)
1. Ny-Dunántúl (7)
1. Sopron, 58e /2020/
Középváros, megyei jogú város, hegyláb, Fertőrákos, Borostyánút – Scarbantia, Lövérek, szabad királyi város – műemlékváros, Tűztorony, kékfrankos, barnaszén, Őrvidék központja, ”leghűségesebb város” (1922), erdészeti egyetem, fogturizmus, üdülőkörzet
2. Kőszeg, 12e /2020/: kisváros, hegyláb, Jurisich-vár (1532)
3. Szombathely, 76e /2020/
Középváros, megyeszékhely, tájközpont, Borostyánút - Savaria Történelmi Karnevál, újkori püspöki székhely (1777), a ”nyugat királynője”
4. Szentgotthárd, 8e /2020/: apróváros, Rába, országhatár, Opel alkatrészgyár
5. Őriszentpéter: szeres település, az Őrségi Nemzeti Park székhelye
6. Zalaegerszeg, 58e /2020/
Középváros, megyeszékhely, Zala, Mindszenty, kőolaj, felpumpált, Flecstronics
7. Nagykanizsa, 46e /2020/: középváros, megyei jogú város, Thury-vár, vasútváros
2. Dél-Dunántúl (5)
1. Siófok, 25e /2020/: középváros, Sió-zsilip; ”a nyár fővárosa”, Köröshegy
2. Kaposvár, 61e /2020/
Középváros, tájközpont, megyeszékhely, vicinális, cukorgyár, újkori püspöki székhely (1993)
3. Pécs, 147e /2020/
Nagyváros, legnépesebb dunántúli, régióközpont, megyeszékhely, mediterrán hangulatú, Jakabhegy: Babás-szerkövek és földvár, Sopiane, ókeresztény sírkamrák, szent istváni püspökség, barbakán, dzsámi, tüke, Zsolnay-porcelán, szerb megszállás, a Duna-Dráva Nemzeti Park székhelye
4. Szigetvár, 10e /2020/: apróváros, Zrínyi-vár (1566)
5. Harkány: gyógyfürdő a mocsárban, 60m, 62 oC
6. Szekszárd, 32e /2020/: középváros, Gemenc, ártérperemi, legkisebb megyeszékhely.
2.3. HEGYSÉGEINK, tk. 46-49; mf. 29/1a, 3-4.
1. Összehasonlítása
szempont / középhegység
|
Dunántúli
|
Északi
|
régi neve
|
Bakonyerdő
|
Mátraerdő
|
területe
|
7 000 km2
|
10 000 km2
|
csapása
|
DNy – ÉK
|
helyzete
|
Ároktavainktól É-ra
|
Mo ÉK-i része
|
határai
|
Hévizi-patak - Dunakanyar
|
Dunakanyar – Bodrog
|
legmagasabb pontja
|
Pilis, 756 m
|
Kékestető, 1014 m
|
részeit elválasztják
|
árkok
|
folyók
|
ország
|
Csak Magyarország
|
Szlovákia is
|
2. Földtana
szempont / középhegység
|
Dunántúli
|
Északi
|
fő kőzete
|
középidei üledékes: mészkő
|
harmadidőszaki vulkáni: andezit
|
kivétel
|
Visegrádi- és Velencei-hg.
|
Naszály, Bükk, Aggteleki-karszt
|
bazalt, pl.
|
Balatonfelvidék pl. Badacsony
|
Medves-vidék
|
3. Éghajlata
1. Általában: hegyvidéki hatás, hidegtó jelenség, déli lejtők – borvidékek: badacsonyi, egri, tokaji
2. Dunántúli: csapadékosabb, északnyugati szél
3. Északi: leghidegebb, fagyzugok pl. Zabar hidegrekordok 15%-a, Miskolc -35 oC, változó szélirány
4. Vizei
1. Dunántúli-khg.
1. Felszíni: ritka, előterében ároktavaink (2)
2. Felszín alatti: karsztvíz à ivóvíz pl. Veszprém, hévízi forrástó, kékkúti ásványvíz, Budai hévforrásvonal mn. termális vonal: Budai-hg, Duna, gyógyfürdők pl. Gellért.
2. Dunakanyar
Határ a középhegységeink, azon belül a Visegrádi-hg. és a Börzsöny között, része a
Visegrádi-szoros, bevágódó Duna
3. Északi-khg.
1. Felszíni
Tájhatár folyók: Zagyva, Sajó. Vízesések: Ilona-, Fátyol-, lillafüredi Alsó-vízesés. Tavak: Hámori-, Arlói-, Rudabányai-tó
2. Felszín alatti: mátrai csevice, bükki karsztvíz à Eger, Miskolc
5. Élővilága
1. Dunántúli-khg: dolomitlen Budai-hg.
2. Északi-khg.
1. Növényzet: legerdősebb, bükki őserdő
2. Állatvilág: nagytestű csúcsragadozók
3. Tápláléklánc: bikmakk à nagy pele à vadmacska
6. Városai (16)
1. Dunántúli (9)
1. Pannonhalma: Bakonyalján, bencés apátság (996), világörökség
2. Hévíz: hegylábi forrástó, gyógyfürdő
3. Keszthely, 19e /2020/: kisváros, Festetics-kastély
4. Tihany
Gyöngyszem, szoros és kút, bazaltvulkánok, gejzírek, barátlakások, apátság és alapítólevele, I. András sírja, levendula
5. Balatonfüred, 13e /2020/: Anna-bál, szívkórház, vitorlások
6. Veszprém, 60e /2019/
A legmagasabban fekvő megyeszékhely, hét dombra épült, ”a Bakony fővárosa”, árokkapu, váralja település, szent istváni püspökségből lett érsekség, királynék városa, sólyi csata (997), Völgyhíd, felpumpált
7. Tatabánya, 68e /2020/: megyeszékhely, árok, Turul, iparmúltú
8. Esztergom, 29e /2020/
Középváros, váralja település, árokkapu, Szent István szülőhelye, szent istváni érsekség, bazilika, Suzuki, híd
9. Visegrád, 2e /2020/: törpeváros, váralja település, vár és királyi palota, kulturális vendégforgalom
2. Északi (9)
1. Vác, 34e /2020/: középváros, hegyláb, szent istváni püspökség, cementgyár
2. Hatvan, 20e /2020/: kisváros, Zagyvakapu, Bosch
3. Salgótarján, 35e /2020/: középváros, megyeszékhely, iparmúltú - válság
4. Gyöngyös, 29e /2020/: középváros, hegyláb, a Mátra kapuja, Kékestető (1014m), Visonta
5. Eger, 54e /2020/
Középváros, megyeszékhely, szent istváni püspökségből lett érsekség, hegyláb, váralja település: Dobó-vár (1552), bikavér, a Bükki Nemzeti Park székhelye, Egerszalók
6. Tiszaújváros, 16e /2020/: kisváros, Sajótorok, TVK
7. Miskolc, 150e /2020/
Nagyváros, második legnépesebb volt, régióközpont, megyeszékhely, hegyláb és folyókapu, Diósgyőri vár, iparmúltú, Tapolca: hévforrás és tavasbarlang, Lillafüred: tó és vízesés
8. Tokaj, 4e /2020/: apróváros, hegyláb, átkelőhely, borvidék
9. Sárospatak, 12e /2020/: kisváros, hegyláb, Rákóczi-vár.
2.5. VENDÉGFORGALMUNK, tk. 64-69; 31/1, 32/3.
1. Alapfogalmak
1. Ki – részvevő (3): bevásárló, átutazó, (igazi) turista
2. Mit - vendégforgalom tn. turizmus: ideiglenes népességmozgás, cél: szórakozás, pénz
Fő: Budapest-Balaton - szállások 25-25%-a
Pl. belföldi: Dobó-vár; külföldi: Budapest, Ny-Dunántúl
3. Hol - honnan-hová: küldő- és fogadóhely
Országhatár: belföldi, nemzetközi - fele-fele.
Nemzetközi: legfőbb küldő: Németország, Egyesült Királyság. Legfőbb fogadó: Budapest, Ny-Dunántúl.
2. Jelentősége
1. Előny /2018, KSH/
szempont
|
közvetlenül
|
közvetve
|
összesen
|
GDP aránya
|
7%
|
4%
|
11%
|
Keresők aránya
|
10%
|
3%
|
13%
|
2. Hátrány: sűrűsödés térben és időben
Pl. az országterület 2/3-ra csak a jövedelem 5%-a jut; szezonalitás: május-október.
3. Mérleg
1. Bevétel: közvetlen pl. utazási iroda, belépőjegy, kölcsönzés, közvetett: közlekedés, üzemanyag, bevásárlás
2. Kiadás: közvetlen pl. szálloda, közvetett pl. út, parkolóhely, díszkivilágítás, országkép
4. Célok (15)
1. Rövid idejű (2), kétharmad: Átutazó pl. török vendégmunkás, Bevásárló: Budapest és határmenti
2. Hivatás (4): Tanulmányi, Üzleti, Diplomáciai, Konferencia: napi három, drága
3. Szabadidős (9)
1. Fürdő mn. üdülő: tavak, pl. Siófok
2. Sí: magashegységek
3. Zöld tn. öko: környezetbarát, kerékpár
4. Falusi: nagyváros, munkahely, család élete, pl. Szatmár
5. Élvezeti: étel, bor
6. Gyógy: egészség; fürdők pl. Hévíz, Hajdúszoboszló, Budapest, Gyula; fog pl. Sopron
7. Kulturális
Városlátogató pl. Gödöllő: Királyi Kastély, Visegrád: vár és királyi palota, Sopron: Tűztorony; Pécs: Ókeresztény sírkamrák, Székesegyház, Dzsámi; Eger: Dobó-vár, Debrecen: Nagytemplom, Kecskemét: Cifra Palota, Szeged: Fogadalmi templom
Rendezvény: tömeg; pl. Budapest: Tavaszi Fesztivál, Sziget Fesztivál; Zamárdi, Sopron
8. Rokonlátogató: trianon
9. Vallási pl. Csíksomlyói búcsú
5. Országkép
1. Fogalma: országról-népről, tény-vélemény, vendégforgalom-politika
2. Előny: olcsó, szép táj és város, gyógyfürdő, étel és bor, vendégszeretet, művész, tudós, sportoló
3. Hátrány: néma, csaló, romos, búskomor, szegény.
2.6. TÁRSADALOMFÖLDRAJZ 1., tk. 60-69; 31/1, 32/3.
1. Magyarság földrajza
Magyarok, m fő
|
Közép-Magyarország
|
3
|
Dunántúl
|
3
|
Kelet-Magyarország
|
4
|
Kárpát-medencei határon túli
|
2
|
Világmagyarság
|
1
|
Magyarország lakossága 9.8 m fő
Közép-Magyarország: Budapest 1 ¾ m, településgyűrű ¾ m, egyéb Pest megye ½ m
Mivel a mai Magyarország lakosságából 1 m fő cigány, az összmagyarság lélekszáma 12 m fő.
2. Életút évszámokkal
év
|
esemény
|
12
|
fiatalkorúság vége
|
15
|
gyerekkor és aktív kor határa, nőknél szülőképes kor kezdete
|
16
|
tankötelezettség vége Magyarországon
|
18
|
kiskorúság vége, nagykorúság kezdete
|
20
|
első szülés cigány nőknél
|
27
|
első diploma Magyarországon
|
28
|
első szülés átlagosan Magyarországon
|
30
|
után első szülés diplomás nőknél
|
32
|
házasság Magyarországon
|
43
|
átlagos életkor Magyarországon
|
50
|
nőknél szülőképes kor vége
|
65
|
aktív kor / öregkor határa Magyarországon; nyugdíjkorhatár
|
76
|
halál, férfiak / nők -/+ 3 év
|
0 év gyermekkor 15 év aktív kor 65 öregkor / nyugdíjas kor.
Szülőképes korban van a 15-50 éves nő.
3. Változó életutak
Képzett, hosszú életű; Városi, szolgáltatásbeli; Vallástalan à
-
házasság: nem - élettárs, látogató; későn, elvált
-
gyermek: megölt, nincs, házasságon kívüli.
4. Jövedelem
Csoport
|
jellemző
|
Arány
|
Aktív
|
pénzt kereső
|
mezőgazdaság 5%, ipar 30%, szolgáltatások 65%
|
45%
|
munkát kereső
|
munkanélküli: képes és akar dolgozni
|
5%
|
Inaktív
|
kereső
|
dolgozik - anya, dolgozott – nyugdíjas
|
20%
|
eltartott
|
tanuló - amíg a szülő tartja el
|
30%
|
5. Nemzetiség
1. Feltétel: száz éve honos, ezer ember kéri, saját nyelve és kultúrája van.
2. Felsorolás
Magyarországon tizenhárom nemzetiség van. Felsorolásuk:
határon belüli (1): cigány / roma
határ melletti országokból (8): szlovák, ruszin és ukrán, román, szerb, horvát, szlovén, német
távolibb (4): lengyel, bolgár, görög, örmény.
3. Újak, pl. kínaiak Budapesten.
6. Cigányok
1. Történelem
Punjab, szekér, fogarasföldi rabszolgák (1416)
Nyugati válasz: lefejezés, nevelőszülő, gázkamra
Magyar válasz: foglalkozási csoportok pl, teknővájó, lókupec; nehézipar, magyar célcsoport, fele beolvadt – nyelvét őrzi nyelv 25/5 %
Kádári virágkor – rendszerváltás utáni bajok pl. színesfém, nyerőgép, rúgás, rablás, tetű
2. Adatok
Első szülés 20 évesen, Tiszaroff-szindróma, termékenységi ráta 2.3
Lakosság: Alsószentmárton 100%, Ózd 30%, gyerek 20%, általános iskola 15%, Magyarország 9%
3. Földrajz
Szegregáció 60%, Aprófalu pl. Cserehát, Ormánság, legcigányabb megye BAZ (10%)
Belváros pl. VIII. kerület általános iskolások 43%-a
4. Hátrányos helyzet - rosszabb (5): képzettség, munka, pénz, lakás, egészség
5. Jövő: tanulás és munka, Ghandi Gimnázium, cigánypasztoráció, átgondolt kedvezményezés.
7. Vallás
1. Arány
Vallás
|
|
%
|
Keresztény
|
Katolikus
|
40
|
Református’
|
15
|
Egyházon kívüli
|
45
|
Összesen
|
100
|
2. Elterjedés
Vallás
|
Térség
|
Római katolikus
|
Egyenletes
|
Görög katolikus
|
Északkelet
|
Református
|
Tiszántúl
|
Evangélikus
|
Szórványban
|
Zsidó, buddhista
|
Budapesten
|
2.7. TÁRSADALOMFÖLDRAJZ 2., tk. 60-69; 31/1, 32/3.
1. Népmozgalmi alapfogalmak
1. Tényleges szaporodás
Természetes szaporodás (3): szaporodás, egyensúly, fogyás à öngerjesztés
Tényleges szaporodás; Vándorlási egyenleg
Termékenységi ráta: 1900: 4, normál: 2.2, 2011: 1.2, 2020: 1.5
2. Gyermekvállalási kedv
Régen
Tízparancsolat, korai és szentségi házasság, nagycsalád segít és elvár, nyugdíj nincs à sok gyerek
Ma: Látogatói és élettársi kapcsolat, család: teljes, csonka, mozaik
Világnézet: fogyasztói társadalom, pénz, kényelem, karrier à kevés gyerek à népesedési válság.
2. Népesedési válság
1. Kezdete
1894: polgári házasság bevezetése
1948: hittan eltörlése
1956: szabad magzatgyilkosság – azóta 7m fő
1960: 2 a termékenységi ráta
1981: népességfogyás kezdete
2. Mértéke
Minden megyében természetes fogyás van
Évente: -40e fő; 20 falu szűnik meg
Öregségi index: fogalma, értéke: 136
3. Öngerjesztése
Kevés fiatal – eleve keveseknek lehet gyereke
Számítás: 90 efő x 76 à 6.8 mfő
4. Megoldása: népesedési fordulat.
3. Családtámogatás
1. Terv: Gyermekvállalási kedv 2.4 + Családtámogatási rendszer GDP 5%-a = Népesedési fordulat?
2. Elemei (13)
1. Anyának (3) megőrzött munkahely, gyermekgondozási díj, olcsó szolgáltatások
2. Apának (2) szabadnap, adócsökkentés
3. Gyereknek (3): ingyenes tanulás, tankönyv, étkezés.
4. Nagyszülőnek (1) gyed
5. Családnak támogatott (4) hitel, lakás, kocsi, üdülés.
4. Vándorlás
1. Alapfogalmak
1. Mobilitás: USA 7, Nyugati-Európa 6, Magyarország 2
2. Vándor népesség (3): fiatal, képzett, férfi;
2. Belső vándorlás
1. Honnan: Észak-Magyarország, Észak-Alföld
2. Hová: Közép-Magyarország, Nyugat-Dunántúl
3. Külső vándorlás
1. Be: Határon túli magyarok: rendszerváltás után 100e fő, kínaiak
2. Ki: Egyesült Királyság - London, Németország
3. Át: Közel-Kelet, Afrika à Nyugati-Európa.
2.8. TELEPÜLÉSFÖLDRAJZ., tk. 60-69; 31/1, 32/3.
1. Település
1. Fogalma: lakóhely
2. Ingázás: keresők harmada
3. Szerepköre: mezőgazdaság / központi funkció
4. Hálózata: kapcsolat, közlekedés
5. Határa: hézagmentesség
6. Mérete: alföldi nagy, dombsági kicsi
7. Száma kb. 3000 db, 90% falu, 10% város
8. Mérete
1. Falu: 0 törpefalu 100 aprófalu 500 kisfalu 1e középfalu 2e nagyfalu 5e óriásfalu 10e
2. Város: 10e kisváros 25e középváros 100e nagyváros 1m világváros
9. Lakosságaránya: 70% városi, 27% falusi, 3% tanyasi.
2. Város
1. Feltétel
Lakosság: 10e fő, növekvő; vonzás: középiskola, uszoda, sportcsarnok; küllem: csatorna és burkolt út
2. Változás
Fogalom
|
jellemző
|
tudományos név
|
Városodás
|
városok növekvő szám és méret
|
urbanizáció
|
Városiasodás
|
városi életforma terjedése
|
-
|
Elővárosodás
|
kiköltözés a nagyváros mellé
|
szub ~
|
Ellenvárosodás
|
kiköltözés a távoli vidékre
|
dez ~
|
Visszavárosodás
|
visszaköltözés
|
re ~
|
3. Megyei jogú város
Megyeszékhelyek + Sopron, Nagykanizsa, Érd, Dunaújváros, Hódmezővásárhely.
4. Nagyvárosaink (7), Budapestet követve
2. Debrecen (194 e), 3. Szeged (156 e), 4. Miskolc (150 e), 5. Pécs (147 e), 6. Győr (129 e), 7. Nyíregyháza (120 e), 8. Kecskemét (112 e), 9. Székesfehérvár (96e), 10. Székesfehérvár (76e).
3. Belváros
1. Földrajz: Erzsébet-híd pesti hídfő, Erőd, Várfal, Holtág, Várnegyed, Margit-sziget
2. Lakosság, lakás
Legokosabb, leggazdagabb, nem ingázó
Szoros, kicsi, drága, kényelmes
3. Gazdaság: Pezsgő, szolgáltatások, bankövezet – irányítás, Vendégforgalom – bulinegyed
4. Közlekedés: Guriga, metrók, éjszakai, zaj, repülőjárat
5. Oktatás-eü: Egyetemövezet. Szakrendelők, pl. onkológia
6. Szolgáltatások
Törvényhozó – Országház, Végrehajtó – Kormány, Bírói – Kúria
Divat, ékszer, illatszer, légitársaság, pénzváltó
7. Közbiztonság: Kamerarendszer.
4. Településgyűrű
1. Földrajz: 80 település, alvó, különleges: Érd, Dunakeszi
2. Lakosság, lakás: kiköltöző - lakópark, beköltöző, nő
3. Gazdaság: főváros, áruház, logisztikai központ
4. Közlekedés: M0, ingázás: vonat, busz, hév; földút.
5. Oktatás-eü: Zsúfoltság, ingázás
6. Szolgáltatás: Bevásárlóközpont, fővárosi kórház és szórakozás.
5. Nagyváros
1. Földrajz: Nyíregyháza a legkeletibb
2. Lakosság, lakás: Legfiatalabb megye
3. Gazdaság: Lego gyár
4. Közlekedés: Belső busz; autópálya, IC
5. Oktatás-eü: Fiatal egyetem, jó képzettség
6. Szolgáltatás: Plázák, sportközpont
7. Közbiztonság: Rendőrkapitányság.
6. Kisváros
1. Földrajz: Falusias
2. Lakosság, lakás: Változatos, pl. Kőszeg / Sellye
3. Gazdaság: Gyár, változó erő, átlagosan közepes
4. Közlekedés: Volán busz, vasúti szárnyvonal
5. Oktatás-eü: Gimnázium, gyenge képzettség; orvosi rendelő
6. Szolgáltatás: Áruház, 174 járási székhely
7. Közbiztonság: Rendőrőrs.
7. Aprófalu
1. Földrajz: Vas, Zala, Baranya, Borsod; falvak 40%-a
2. Lakosság, lakás: Öreg, kihaló, cigány, szegény, ingázó. Eladó, összedőlő
3. Gazdaság: Mezőgazdaság, kényszer ingázás, falusi turizmus
4. Közlekedés: Zsákfalu, ritka volánbusz
5. Oktatás-eü: Iskolabusz, legbutább; beteget beviszik
6. Szolgáltatás: Kocsma, fodrász, vegyesbolt / mozgóbolt, mozgó posta, nincs net
7. Közbiztonság: Polgárőrség.
8. Tanya
1. Földrajz: 1% homokháti, 1% egyéb alföldi, 1% egyéb külterületi
2. Lakosság, lakás: Család, öreg, nyomor
3. Gazdaság: Önellátó, földművelő, libás, lovas, vendégváró
4. Közlekedés: Földút
5. Oktatás-eü: Terepjáró, gondozó
6. Szolgáltatás: Gémeskút, aggregátor, napelem. Tanyagondnok: gyógyszer, levél.
7. Közbiztonság: Figyelő, lovasrendőr.
|