3.6. TÖBBSEJTŰEK EVOLÚCIÓJA, tankönyv 151-158. oldala

 1. Ősidő, 4 600 – 670 m éve

 4.5 M Föld és Hold kora, legősibb földi kőzet

 4.4 M Ősóceán

 4.2 M Kratonok

 4.0 M Élet, kései meteoritzápor, genetikai kód kialakulása megkezdődik

 3.8 M Utolsó közös ős, valódi és ősbaktériumok, felszínen heterotrofok, mélyben kemotrofok

 3.5 M Kékbaktérium: oxigéntermelő fotoszintézis, zátonyépítés (devon végétől visszaszorulnak)

 2.0 M Oxidálóvá váló légkör, Többsejtű növény: sejttársulásos moszat; állat: szivacs.

 1.8 M Zöldmoszatok feltűnése

 1.6 M Csalánozók feltűnése (valószínűleg)

 1.5 M Kékbaktérium zátonyképzés csúcsa

 1.2 M Bérüreges férgek

 1.0 M Újszájú férgek.

 (1) A többsejtűek kialakulása úgy történt, hogy osztódás után az utódsejtek együtt maradtak, vagy önálló sejtek egyesültek.

 2. Kambrium, 545 – 490 m /HoM-3./

 Környezet

 Véget ért (35 millió éve) a földtörténet legnagyobb eljegesedése, megszűnik a ”hólabda Föld” állapot

 A légkör oxigéntartalma eléri a mai tizedét (0.1 PAL, 545 millió éve).

 Növények

 Kialakult valamennyi moszattörzs. A növények ősei a zöldmoszatok, melyekből ekkor már többsejtű is van.

 Állatok

 Minden mai állattörzs (is) létrejön. Kifejlődnek az első körszájú halak.

 Feltűnik az óidő jellegzetes állata, a háromkaréjú ősrák (vezérkövület).

 3. Ordovícium, 490 – 440 m

 Növények

 Feltűnnek az első mohák (spórakövületek /Pod2-22./; 475 m éve HoM-4./)

 A barnamoszatok elvetélt kísérletet tesznek a szárazföldre való kilépés terén.

 A zöldmoszatok kőzetalkotó mennyiségben borítják a kontinenspadkákat.

 Állatok: Kialakulnak az állkapcsos halak.

 4. Szilúr, 440 – 405 m

 Környezet: 440 m éve oxigéntartalom 0.1 PAL. Az ózonréteg elkezdett felemelkedni a felszínről.

 Növények: Feltűnnek az ősharasztok: 425 m éve, magasságuk csak 10 cm, gyökér és levél még nincs

 Állatok: Feltűnik a bojtosúszós hal.

 5. Devon, 405 – 350 m

 Növények

 Fatermetű harasztok: max. 50 m, első erdők; gyökér és levél is; korpafüvek, zsurlók, páfrányok

 Nyitvatermők feltűnése – magvaspáfrányok (400 m)

 Visszaszorulnak a zátonyépítő fonalas kékbaktériumok /HoM-6./

 Állatok: Kifejlődnek az első kétéltűek.

 6. Karbon, 350 – 285 m

 Környezet

 A variszkuszi hegységképződéssel létrejön az Összföld.

 a földrészek az Egyenlítő közelében, az éghajlat nedves trópusi, mindennapos esők

 a hegységképződés vulkánosságal ját, ami sok szén-dioxidot juttat a légkörbe

 Növények

 Mocsárerdők, ”A Föld kőszénkészletének fele a karbon időszakban keletkezett.” /B12M-153./

 Nyitvatermők feltűnése.

 Szintezettség: pikkely- és pecsétfák (30m), zsúrlófák (6m), aljövényzetben páfrányok

 Állatok

 Kifejlődnek az első hüllők.

 Az előemlősök később emlőssé fejlődő ága már ekkor leválik.

 7. Perm, 235 – 285 m

Környezet

 Éghajlata meleg és száraz

 Növényzet

 Megkezdődik a nyitvatermők virágkora, ”A cserjeszerű, kisebb magvaspáfrányok és az akár 20-30 méteres magasságú ősfák a permben élték virágkorukat. Az időszak végére azonban kihaltak.” /B12M-153./

 Feltűnnek a mai típusú fenyők /HoM-6./

 Kihalás a perm végén

 Oka: Közép-szibériai-lávafennsík létrejötte ”a földtörténet legnagyobb, legkiterjedtebb vulkáni eseménye volt.” /B12M-152./

 Következménye: ”A perm végén az állatvilágban tömeges kihalás következett be. A tengeri gerinctelen fajok 90%-a eltűnt. … A kétéltűek családjainak 4/5-e kipusztult.” /B12M-151./ Kétlétű / hüllő őrségváltás.

 8. Triász, 230 – 195 m

 Növények

 Megkezdődik a cikászok és páfrányfenyők középidőre kiterjedő uralma.

 Állatok

 Feltűnnek a sárkánygyíkok (230 m /HoM-7./), kifejlődnek a halgyíkok és repülő őshüllők

 ”A középidő tengerében az ammoniták a legjellemzőbb élőlények. A rekeszes mészvázzal rendelkező, ragadozó fejlábúak e kor szintjelző állatai.” /B12M-153./

 9. Júra, 195 – 140 m

 Állatok: Kifejlődik a tojásrakó  (170 m) majd az erészenyes  (150 m) emlős.

 10. Kréta, 140 - 65 m

 Növények

 A zárvatermők a kor elején feltűnnek (130 m, virágpor /Hom-8./) és a közepétől elterjednek (100 m).

 ”… az első zárvatermők … fásszárúak és szélporoztak voltak, mind nyitvatermő őseik.” /B12M-154./

 ”A kréta közepén rövid idő alatt nagy területen elterjedtek a zárvatermők.” /B12M-153./

 Állatok

 ”Valószínű, hogy az első megporzók a bogarak voltak.” /HoM-8./

 Kifejlődnek a méhlepényes emlősök (130m) à rovarevők (100m) à rágcsálók (90m) à mókuscickányok (80) à makik (70m, főemlősök).

 Kihalás a középidő végén

 Oka: Chicxulub kráter

 Következménye

 ”A kréta végén az állatfajok közel háromnegyed kihalt.” /B12M-152./; hüllő / melegvérű őrségváltás.

 11. Újidő, 65 – 0 m éve

 Környezet

 Kőzetlemezek: Afrika (5m), India (50m), Amerika (3m), Ausztrália (60m) Antarktika

 Utolsó 2.5 millió éve a negyedidőszak, melynek két része a jégkor és jelenkor.

 Együttes evolúció

 Az újidő folyamán a fajgazdag növényzet visszaszorul az Egyenlítőhöz. Teret nyernek a füves szavannák és puszták. A kor elején feltűnnek a mai típusú trópusi esőerdők és az első füvek /HoM: 8-9./. A füvek feltűnése az övezetesség kialakulásának kezdetét jelzi.

 A lehűlő sarkokon a növényzet elszegényedik a ’trópusi esőerdő à tr. lombhullató erdő à m. lomberdő (30m) à … állandóan fagyos’ soron.

 Zárvatermők virágkora. A rovarokkal és melegvérűekkel együttesen fejlődnek tn. koevolúció. Ennek során a rovarok a megporzást, a melegvérűek a gyümölcs termés terjesztését végezik. Valószínű, hogy az első megporzók a bogarak voltak.

 12. Jégkor tn. pleisztocén, 2.5 millió évtől Kr. e. 10 000-ig

 Fogalma

 Leglátványosabb eseményéről kapta a nevét. Jégkorszakokból és jégkorszakközökből áll, tn. glaicális és interglaciális. A jégkorokban a jég a mai mérsékelt övezetbe is benyomult, a jégkorszakközökben viszont melegebb volt, mint manapság (de a hideg övezeti jégborítás megmaradt).

 Oka

 Következménye: melegkori és hidegkori fajok őrségváltása

 Kihalás a jégkor végén: éghajlatváltozás, vadász ember.

 13. Állatok evolúciója

 Szivacs, 2 000 millió éve: A legősibb többsejtű állat a még álszövetes szivacs.

 Csalánozó, 1 600 millió éve

 A szivacsból úgy lesz csalánozó, hogy kifejlődnek a szövetei. (Az első szivacs kövülete 650 millió éves. Az Ediacara-lágytestűek 640 millió éve tűnnek fel. A biztosan szövetes puhatestű kövület 600 millió éves.)

 Bélüreges féreg, 1 200 millió éve: A csalánozóból úgy lesz bélüreges féreg, hogy ”hasra vágja magát” és csúszkálni kezd az aljzaton. Ezért kialakul a kétoldali szimmetria.

 Újszájú féreg, 1 000 millió éve: Létrejön az újszáj.

 Körszájú hal mn. állkapocs nélküli halak, kb. 520 millió éve

 A légkör növekvő oxigéntartalma a kambrium elejére (545 m) eléri a mai tizedét. Ez már elegendő oxigént ad gyorsabb mozgáshoz - feltűnnek a ragadozók. Ezért a többi állat külső héjat vagy belső vázat növeszt, a védekezés vagy mozgáshoz (külső váz pl. szarvasbogár, belső váz pl. tengeri csillag). A szilárd héjak és vázak hirtelen feltűnését kambriumi kövületrobbanásnak nevezik (545-520m).

 Ennek során az újszájú férgek és utódaik gyors fejlődésnek indultak az alábbi soron: újszájú féreg à tüskésbőrű à előgerinchúros à fejgerinchúros à koponyás (530m, nyálkahal) à körszájú gerinces (520m, ingola). Az első gerincesnek már van porcos gerincoszlopa, de még nincs állkapcsa.

 Állkapcsos hal, 480 millió éve, ordovícium

 Bojtosúszós hal, p. csontos és bojtosúszós hal, kb. 420 millió éve, szilúr

 A csontos halak úgy jöttek létre, hogy porcos vázukat csontosra cserélték és úszósugarat fejlesztettek.

 A bojtosúszós halak úszója izmos és csontos nyéllel indult és ezzel sokat mászkáltak az aljzaton.

 Kétéltű, 375 millió éve, devon

 Kültakaró: Bőre már gyengén elszarusodik.

 Mozgás: Mászólábai létrejöttével kifejlődik az első négylábú. Létrejön a nyak (nyelőcső, légcső).

 Hüllő, karbon

 Kültakaró: Bőre már erősen elszarusodik.

 Mozgás: Az úszóhólyagból kialakul a tüdő.

 Előemlős, 300 millió éve, karbon

 Kültakaró: Bőre szőrösödik.

 Mozgás: Tolólábai fokozatosan járólábba lesznek.

 Táplálkozás: Szájpadlása alakul.

 Tojásrakó emlős, 170 millió éve, júra. Első leletére Kínában bukkannak (Ausztráliában csak 110 millió éve tűnnek fel).

 Verejtékmirigyei két mezőben tejmiriggyé módosulnak. Utódait már ennek a váladékával táplálja.

 Erszényes emlős, kb. 150 millió éve, júra (mert az erszényes-méhlepényes közös ős 152 millió éves)

 Az utód a méhen belül indul fejlődésnek.

 Feltűnik a kidomborodó emlő.

 A tojásrakókhoz képest anyagcseréje kétszer gyorsabb (testtömeg-testfelület arányosan).

 Méhlepényes emlős, kb. 130 millió éve, kréta, mert 125 millió éve már Észak-Amerika – Kelet-Ázsia területén is elterjedtek

 Létrejön a méhlepény.

 Az erszényesekhez képest anyagcseréje 50%-kal gyorsabb; testtömeg-testfelület arányosan

 Rovarevő, kb. 100 millió éve, kréta

 Rágcsáló, kb. 90 millió éve, kréta

  o

 14. Növények evolúciója