3.7. AZ EMBER EVOLÚCIÓJA, tankönyv 159-168. oldala

 1. Mókuscickány szint, 80 - 70 m

 Besorolása

 A mókuscickány-repülőmaki csoport 70 millió éve vált le az ember fejlődési vonaláról és még 15 millió éven át közösen fejlődött (55 millió évvel ezelőttig).

 A mai mókuscickányoknak két faja van, a repülő makiknak pedig 20.

 Élőhelye

 Mókuscickány: Talajon élő nappali gyümölcs és rovarevő

 Repülőmakik: Fákon élő éjszakai gyümölcsevők.  Bőrlebernyegük olyan, mint egy kisbaba túlméretes rugdalózója. Ennek révén akár 70 (100) m-es siklórepülésre képesek.

 Mérete: Patkány méretű.

 Testtájai

 Fej: Kezdetleges színlátása van. A mókuscickányok látótere részben, a repülőmakiké döntően átfedő. Fogaik száma 44-38 között van. Az emberré válás során a fogak száma csökken.

 Törzs: A nősténynek még négy emlője van.

 Végtagok: Ujjai végén még csak karom van. Nagyujja a többivel még nem fordítható szembe.

 2. Maki szint , 70 – 55 m

 Besorolása

 A legősibb főemlősök. A középidő végére fejlődtek ki. Ezen őseik még együtt éltek a sárkánygyíkokkal. Legkorábbi lelete kb. 70 millió éves. A korai példányok azonban szinte csak fogaikból ismertek ezért ”dentális primátának” is nevezik őket. Egyesek nem is tartják őket a későbbi majmok őseinek. Előre tekintő szemű lelet csak az eocénból van (55m-).

 Maki mn. félmajom, a főemlősök rendjének alrendje.

 Élőhelye: Fánlakók. A nedves orrúak a trópusi Afrika, India és Délkelet-Ázsia lakói. A szárazorrúak a Maláj-szigetvilágba szorultak.

 Mérete: Átlagosan macska méretűek.

 Testtájai

 Fej

 Látás: A mókuscickányokhoz hasonlóan általában gyenge színlátásuk van. Ennek későbbi fejlődése a színes gyümölcsű zárvatermőkkel együtt fejlődött (ökológiai elmélet). Térlátásuk a lombkoronában, az ágak közti mozgást és a kis állatok – főként rovarok - elejtését segítette (vizuális ragadozó elmélet).

 Szaglás: A nedvesorrúak orrtükrösek. Az orrtükör az orrsövény és felső ajak nedves és érzékeny bőrrel borított része, mely a szaganyagok megkötését segíti. A szárazorrú makik onnan kapták nevüket, hogy orrtükrük már eltűnt. A főemlősök fejlődésére általánosan jellemző az, hogy a szaglás szerepe csökken, a látásé pedig nő.

 Fogazat: Fogaik száma 36-ra csökkent.

 Törzs

 A nedvesorrú makiknak még kétüregű méhük és szórt méhlepényük van. A szárazorrú makik méhe már kétüregű és méhlepényük korong alakú.

 Végtagok: Mivel méretük megnőtt, már nem tudtak futni az ágakon hanem kapaszkodniuk kellett azokba (aboreális elmélet). Ezért hüvelykujjuk szembefordíthatóvá vált – fogókezük alakult. Legalább egy ujj végén a karom körömmé alakul.

 3. Szélesorrú majom szint, 55 – 30 m éve

 Besorolása

 A legegyszerűbb valódi majmok. A harmadidőszak elejére fejlődtek ki.

 Főemlősök rendje, valódi majmok alrendje, újvilági mn. szélesorrú majmok.

 Élőhelye

 Első lelete az 54 millió éves Eosimas. Kínában bukkantak rá - legkorábbi dél-amerikai lelete 26 millió éves.

 Mára Dél-Amerikába szorult.

 Testtájai

 Szaglása: Orrsövénye széles. Orrnyílásai egymástól távol vannak. Orrnyílásai oldalra néznek.

 Fogazata: 36-32 foguk van.

 4. Keskenyorrú majom szint, 30 – 25 m éve

 Besorolása

 Az első keskenyorrú majomnak a 30 millió éves Egyiptomi majmot tartják.

 Főemlősök rendje, valódi majmok alrendje, keskenyorrú mn. óvilági majmok.

 Élőhelye: Döntően a trópusi Afrika és Ázsia.

 Testtájai

 Orrsövénye keskeny. Orrnyílásai egymáshoz közel vannak. Orrnyílásai lefelé néznek.

 5. Emberszabású szint, 25 – 5 millió éve

 Farkuk már nincs – de a farkcsigolyák száma még 8-5.

 A molekuláris órák révén ismertté vált az, hogy az egyes emberszabású majom csoportok mikor váltak le az ember fejlődési vonaláról

 gibbon            18 m                /Hoffmann-Mátics/

 orangután       14 m                (15/Hoffmann-Mátics/)

 gorilla             10 m                (7)

 csimpánz          6 m                (5)

 Proconsul: 18 millió (20-16) éve élt a Victoria-tó, Rusinga-szigetén. A csontokon lévő sérülések szerint a rendszeres zsákmánya volt egy farkas méretű, kutyaféléknek és a sasoknak. Korábbi őseinket egyébként krokodilok, hiénák és macskafélék is tizedelték.

 A csimpánz leválását egy kromoszóma törés okozta. A közönséges és törpecsimpánz fejlődése 2.5 millió éve vált el egymástól.

 6. Gyalogmajom, 5 – 1 millió éves

 Tudományos néven Australopithecusnak nevezik.

 ”Kelet-Afrikából … a korai emberfélék sok lelőhelyét tárták fel. … A legtöbb fajt az Australopithecus nemzetségből írták le, amelyeknek az eddig talált legidősebb maradványa mintegy 4,5 millió éves.” /BM12-161./

 ”Legfontosabb jellemzőik: a 400-500 cm3-es agytérfogat … A 110-140 cm magas egyedek rendszeresen két lábon jártak.” /BM12-161./

 Vannak akik egyes jávai leleteket is délimajomnak tartanak.

 7. Korai ősember, 2m

 Tudományos néven homo erectus.

 8. Kései ősember, 1m

 Tudományos néven homo heidelbergiensis.

 9. Laposhomlokú ember, 500 000 éve

 Beszélt (New Englandi Egyetem), füstöléssel tartósított, keményítő tartalmú ételt főzött

 300 000 éve zömmel szarvasra és lóra vadászott, de képes volt elejteni a 2.4m-es oroszlánt (Atapuerca, 350 000 – 250 000 éve, az állat nem volt beteg, csontjai épek; megnyúzták és csontjait a velőért feltörték).

 Kre. 26 000 éve beolvadt, DNS-e 2.5%-ban bennünk van

 10. Mai ember, 200 000 éve

 1. Idő adatok

 ”A mai ember az utóbbi 200 ezer évben fejlődött ki.” /BM12-158./

 ”Molekuláris genetikai bizonyítékok szerint az első fejtetű/ruhatetű elkülönülés mintegy 100 000 éve történt, ez körülbelül egybeesik az emberi ruházkodás első megjelenésével.”

 ”… az emberi agy mérete és barázdáltsága csak 50 ezer évvel ezelőtt változott meg jelentősen.”

 2. Jellemzői

 Istentől kapott lelke van.

 Önfeláldozó képessége, közösségi ereje és nyelve minőségileg új szintre emelte.

 Jellegzetes emberi tulajdonság a művészet és humor.

 Aktívan alkalmazkodik: ruhát és eszközt készítő szerszámot készít.

 Meghatározóvá válik a kulturális evolúció.

 3. Fogalmak

 Kulturális evolúció: Gondolatok (à mémek) továbbadása az egymást követő nemzedékek során (eszmék = gondolat rendszerek). A gondolatok átadásuk közben módosulnak (mutálódnak, szelektálódnak).

 Mém: A kulturális evolúció információs egysége, mely utánzás vagy a kultúra tudatos átadása során másolódik egyik agyból a másikba. A gén fogalmának kiterjesztése a kulturális evolúcióra. A görög utánzás = ’miméma’ szóból ered, vö. mímelni. A fogalmat Richard Dawkins /e. ricsárd dákinsz/ alkotta meg ’Az önző gén’ c. művében (1976). A mémek összessége az emberiség teljes tudásanyaga. Mém lehet pl. egy dallam, jelszó vagy egyéb gondolat (kőpattintás, ruhadivat).

 11. Adatok

 12. Ősi és fejlett bélyegek

 1. Ősi

 Kültakaró: A szőrzet erős. Köröm helyett még karom van.

 Mozgás

 A csontok vastagok, felszínük érdes, az izomzat csomós.

 A koponyán sok kiálló rész van. A nyakszirt és fejtető tarajos, a homlok lapos és homlokereszes. A két taraj és a homlokeresz a fejtartó és rágóizmok tapadására szolgál, a homlokeresz pedig a szemet védi. Állcsúcs még nincs: helye lapos.

 A fánlakó életmód során előnyös, ha a kéz és láb (legalább) egyenrangú. A gerincoszlop egyszerűen ívelt. A medencecsont még keskeny. A farok a keskenyorrúaknál a legfejlettebb: fogófarokká alakult. Az emberszabású majmoknál a farkcsigolyák száma 8-5. A fogófarok órarugó szerűen feltekerhető és ötödik végtagként működik. A felső végtag hosszabb (emberszabású majmok) mint az alsó.

 Táplálkozás

 A fogak száma nagy (mókuscickányoknál 44-38, makiknál 36, szélesorrúaknál 36-32, keskenyorrúaknál 32).

 A fogak mérete is nagy – ”lófogú”.

 A szemfogak különösen nagyok. Önélezők – ezért utánuk foghézag van.

 A fogsorívek párhuzamosak.

 A rágóizmok erősek - ezért van fejtetői taraj.

 Légzés: A mellkas oldalirányban lapított: ”tyúkmellű”.

 Keringés: Mivel a törzs vízszintes, visszerein nincsenek billentyűk.

 Szaporodás

 Az ember és a gorilla között két százaléknyi /Nature 2012/, az ember és csimpánz között pedig mindössze egy százaléknyi genetikai különbség van.

 Az ivari kétalakúság jellemzően nagy (pl. gorilla, gyalogmajom).

 A vemhesség ideje és a kölyök tömege az emberével egyező: 280 nap.

 A szülés az arányos fej miatt könnyű és gyors.

 Egyedfejlődés

 A méhen kívüli fejlődés gyors. Az ivadékgondozási idő és az átlagos élettartam (40 év) hosszú.

 Idegrendszer

 Az agy és test tömegaránya 0.5 – 1.6 % között van.

 Az agykoponya térfogata kicsi: az emberszabásúak és gyalogmajmok körében 4-5 dl. A koponya alakra keskeny, alacsony és hosszú.

 Az agykoponya / arckoponya térfogat arány még kicsi. Az arckoponya hosszú, arcmezeje kiugró.

 Az agy / gerincvelő arányszám kicsi: emberszabású majmoknál 15 : 1.

 Az agykérgi idegsejtek száma 10 milliárd. A piramispálya fejletlen. Az emberszabású majmok fele-fele arányban jobb és balkezesek. A korai ősembereknél viszont háromból már csak egy volt az.

 Érzékszervek

 A szaglás szerepe nagy. Az orr nagy (krumpliorr). Az orrhegy nedves.

 A látás szerepe kicsi. A szemek oldalt ülők. A tér és színlátás gyenge.

 2. Fejlett

 Kültakaró: A szőrzet gyenge. Karom helyett már köröm van.

 Mozgás

 A csontok vékonyak, felszínük sima, az izomzat finom.

 A nyakszirt csapott, a fejtető sima, a homlok meredek, még csontos szemöldökív sincs. A fejet tartó és rágóizmok gyengék. Az állcsúcs viszont kiugró.

 A két lábon járás miatt az öreglyuk már a koponya alapján van. A fejet tartó izmok gyengék (ezért nincs nyakszirti taraj sem). A gerincoszlop kettős S-alakú, hogy jó rugózást biztosítson. A medence széles. Az alsó végtag jóval hosszabb és erősebb. A láb nagyujja már nem fordítható szembe a többi ujjal.

 Táplálkozás

 A fogak száma már csak 32.

 A fogak mérete is kicsi.

 A szemfogak ősi társaikhoz képest különösen kicsik. A foghézag eltűnt.

 A fogsorívek parabola alakúak. A rágóizmok gyengék (ezért nincs fejtetői taraj).

 Légzés: A mellkas lapos.

 Keringés: Mivel a felegyenesedés csak 5 millió éve következett be, visszerein nincsenek billentyűk.

 Szaporodás

 Egy-egy ember között átlagosan egy ezreléknyi genetikai különbség van.

 A méretbeli ivari kétalakúság viszonylag kicsi (10%).

 A koromszómák száma az embernél 46.

 A vemhesség ideje és a csecsemő tömege az emberszabású majmokéval egyező: 280 nap és 3 kg.

 A nagy fej miatt a szülés hosszú és fájdalmas.

 Egyedfejlődés

 A méhen kívüli fejlődés lassú. Az ivadékgondozási idő és az átlagos élettartam (80 év) hosszú.

 Idegrendszer

 Az agy és test tömegaránya 2.07 % között van. Az agykoponya térfogata nagy: a mai ember esetében átlagosan 13.5 dl. Az agykoponya alakra széles, magas és rövid.

 Az agykoponya / arckoponya arány már nagy. Az arckoponya rövid, arcmezeje lapos.

 Az agy / gerincvelő arányszám nagy: embernél 49 : 1.

 Az agykérgi idegsejtek száma 100 milliárd. Különösen fejlett az új mozgás tanulásakor döntő piramispálya. A mai emberek között már csak tízből egy balkezes.

 Érzékszervek

 A szaglás szerepe kicsi. Az orr apró (pisze). Az orrhegy száraz.

 A látás szerepe nagy. A szemek előre tekintenek. A tér és színlátás fejlett.

 Létrejött majd visszafejlődött

 Homlokeresz, farok, láb nagyujjának szembefordíthatósága.