4.6.1. MAGYARORSZÁGI NEMZETI PAROK

4.6.2. HAZAI TERMÉSZETVÉDELEM, tankönyv 186-194. oldal

 Bevezetés

 Természetvédelem: élő-élettelen, feltárás, veszélyeztető tényezők ismerete, védetté nyilvánítás

 Természetvédelem szintjei: NP: Hortobágyi NP, 1973; TVK, TVT: Nagyerdő, 1939, helyi védettség

 1. Balatonfelvidéki NP.

Alapadatok

Régiója: Közép-Dunántúl

Területe (5)

Tihanyi-félsziget, Balaton-felvidék, Tapolcai-medence, Keszthelyi-hg, Kis-Balaton

Igazgatósága: Csopak

Jelképe: Lisztes kankalin (jégkori maradvány) és a tanúhegyek

 Földtani értékei

 Tapolcai-medence: bazaltsapkás tanúhegyek, bazaltorgonák (Szentgyörgyhegy),

 Hegyestű: Tűzhányó kürtőkitöltés

 Tihany

 bazaltvulkánok, Aranyház

 kecskeköröm: Pannon-tengeri kagylók búbja a Fehér-parton

 Tomboló, Tihanyi-kút

 Élővilága

 Lisztes kankalin: A Tapolcai medence jégkori maradványnövénye, a nemzeti park jelképe

 Levendulatermesztés a Tihanyi-félszigeten: félcserje, a középkorban kolostor kertekben termesztették, 1925 k. Franciaországból hozatták a töveket, illóolajtartalma magasabb lett, mint őshazájában, termőterülete egykor 1 km2 volt, ma csak 0.3 km2, Tihany vendégforgalmi eseménye lett a Levendulafesztivál.

 ”A Kápolnapusztai Bivalyrezervátum a hazánkban őshonos bivaly fennmaradását és szaporítását szolgálja.” /T5M-197./

 Kis-Balaton: ”Több mint 200 madár költ itt rendszeresen. Itt játszódik Fekete István híres regénye: a Tüskevár.” /T5M-197./

 Történelem emléke

 Bazalttufába vájt barátlakások

 Tihanyi Bencés Apátság

 kéttornyú barokk temploma van

 alapítólevele az első magyar nyelvemlék (1055)

 altemplomában van I. András király sírja – az egyetlen eredeti nyughelyén maradt Árpád.

 2. Fertő-Hanság NP.

Alapadatok

Régiója: Nyugat-Dunántúl, de Ausztriában folytatódik

Területe: Fertő-Hanság

Igazgatósága: Sarród

Jelképe: Nagy kócsag

 Földtani értékei

 ”A fertőrákosi kőfejtő évszázadokon át kőbányaként üzemelt. … Csigák, kagylók elmeszesedett vázaiból épült fel az itt bányászott mészkő.” /T5M-199./

 A vizesföldi települések ármentes halmokon jöttek létre, melyek helyi neve: gorond.

 Élővilága

 ”A Fertő-tó magyar oldalának nagy része nádassal benőtt mocsár.” /T5M-199./

 Fertőzug: ”A Fertő tótól keletre a terület szikes pusztává változott. … a sziki őszirózsa … lila szőnyegként borítja a tájat szeptemberben” /T5M-199./ Jellegzetes a sziksófű is.

 3. Őrségi NP.

Alapadatok

Régiója: Nyugat-Dunántúl

Területe: Alsó-őrség, Vendvidék

Igazgatósága: Őriszentpéter

Jelképe: Siketfajd

 Élővilága: bükkös, erdeifenyves-tölgyes, tőzegláp, siketfajd.

 Néprajzi értékei: Gyepűőrök, szeres települések; bakhátas szántás, tóka

 4. Duna-Dráva NP.

Alapadatok

Régiója: Dél-Dunántúl

Területe: Dunamente (Gemenc), Drávamente

Igazgatósága: Pécs

Jelképe: Vizimadarak

 Élővilága

 Gemenci ártéri erdő, ligeti szőlő, fekete galagonya, fekete gólya, vidra, vadmacska, gímszarvas

 Barcsi nyíres-borókás.

 5. Bükki NP.

Alapadatok

Régiója: Észak-Magyarország

Területe: ”A Bükk hegység legértékesebb és legszebb területeit foglalja magában.” /T6M-126./

Igazgatósága: Eger

Jelképe

Szártalan bábakalács, amely ”Augusztusban bontja szirmait…” /T6M-126./; Bükklevél koszorúban

 Földtani értékei

 ”A Bükk hazánk legnagyobb átlagmagasságú hegysége. A Bükk-fennsík legszebb, 800 m magasan fekvő tisztása a Nagymező.” /T6M-126./  Bükk-fennsíknak két része van. Az északi Kis- és a déli Nagy-fennsíkot a Garadna-patak választja el. ”A Garadna-patak vize táplálja a gyönyörű Hámori tavat. Patján épült a nemzetközi hírű Palota Szálló.” /T6M-126./

 A fennsíkon töbrök és víznyelők találhatók. A hegység Magyarország barlangokban leggazdagabb vidéke. Peremén vannak a ”kövek”, pl. a Bél-kő.

 ”… több mint 300 kisebb-nagyobb barlangot ismernek a hegységben.” /T6M-127./

 A Szalajka-völgy Fátyol-vízesése a patakból kiváló mész gátjain zuhog alá.

 Élővilága

 ”A nemzeti park területének 95%-át erdő borítja.” /T6M-126./

 Különösen értékes része az Őserdő – amely már kétszáz éve vadon nő.

 Az északra nyíló völgyekben díszlik a sárga ibolya, a töbrök alján pedig az északi sárkányfű.

 ”A lipicai ménesnek Szilvásvárad és Csipkéskút ad otthont. A Bükk-fennsík köves talaján erős, nagy tűrőképességű lovakká fejlődnek.”

 Néprajzi emléke

 Szalajka-völgyi erdei mesterségek

 Őskohó és hámor

 Történelem emlékei: ”ősember-barlangok”

 Subalyuk és Istállóskői-barlang: laposhomlokú ember; Szeleta-barlang mai ember.

 6. Aggteleki NP.

Alapadatok

Régiója: Észak-Magyarország

Területe: Aggteleki-karszt, mely a Gömör-Tornai-karszt  /T6M-80./ része; felvidéki része a ”Szlovák-karszt”);

Igazgatósága: Jósvafő

Jelképe: Foltos szalamandra /T6M-80./

Földtani értékei

Elsődlegesek – ezért alapították

Felszíni értéke az Aggteleki-tó (víznyelőtó) és fölötte az ördögszántás /T6M-80./; valamint a Ravasz-lyuk (víznyelő), Medve-tó (töbörtó).

 Felszín alatti értékei a barlangok. A két országnak itt összesen 1200 barlangja van: ”Barlangrendszere … a világörökség része.” /TM6-80./, leghosszabb és leghíresebb a Baradla-barlang.

Élővilága

Döntően gyertyános-tölgyes; érdekes az aggteleki vakrák, tiszai ingola

Jellemző még a karsztbokorerdő és sziklagyep, ahol a Vörös Könyves tornai vértő /T6M-80./ él

Hucul ménes: Jósvafő, őshonos, egyetlen állami, a Kárpátok pónija.

 7. Hortobágyi NP.

Alapadatok

Régiója: Észak-Dunántúl

Területe: Hortobágy, Közép-Tisza-vidék

Igazgatósága

Debrecen

 ”1973-ban létesült hazánk első nemzeti parkja. … a világörökség része.” /TM6-152./

Jelképe: Násztáncot járó daru

 Élővilága

 Legjellemzőbb és legértékesebb társulása a Tisza szabályzása után – emberi hatásra - létrejött szikes puszta. Itt díszlik a sziki sóvirág és az orvosi székfű.

 Tölgyerdő foltjaiban fészkel a kékvércse.

 ”A daru a Hortobágyi Nemzeti Park címerállata. Hazánkba Észak-Európából szeptember végén érkezik a nádas, mocsaras helyekre. A nagy fagyok beköszöntéig időzik a vidéken. Száma 80-100 ezerre tehető. Az eget betöltő hangos darucsapatok látványa feledhetetlen élményt nyújt.” /TM6-153./

 Néprajzi értékei

 ”A Hortobágy jelképe, a történelmi Magyarország leghosszabb közúti kőhídja, a Kilenclyukú híd. Tövében rendezik meg a messze földön híres hídi vásárt. … a pusztai megélhetést mutatja be a Hortobágyi Pásztormúzeum.” /TM6-153./

 8. Kiskunsági NP.

Alapadatok

Régiója: Dél-Dunántúl

Területe: Dunamenti-síkság, Kiskunság

Igazgatósága: Kecskemét

Jelképe: Homokbuckák

Földtani értéke: Futóhomok (Fülöpháza)

 Élővilága

 Jellemző társulása a nyáras-borókás (Bugac)

 Parlagi (rákosi) vipera; leggyakoribb emlőse az üregi nyúl.

 9. Körös-Maros NP.

Alapadatok

Régiója: Dél-Dunántúl

Területe: Körös-vidék, Körös-Maros-köze

Igazgatósága: Szarvas

Jelképe: Túzok

 Élővilága: Legfőbb értékei a löszgyep foltok: bókoló zsálya, erdélyi hérics (Csorvás; mogyoró korban érkezett, valójában Volgamenti hérics /2012/); túzokrezervátum (Dévaványa)

 10. Duna-Ipoly NP.

Alapadatok

Régiója: Közép-Magyarország

Területe: három hegység és két víz (Dunakanyar, Ipolymente)

Igazgatósága: Budapest

Jelképe: Havasi cincér

 Földtani értékei

 Pilis: Több mint kétszáz barlang

 Visegrádi-hg: Az andezit pörzskőbe vágódott Rám-szakadék, Vadálló-kövek

 Börzsöny: 335 forrás

 Élővilága: Pilisi len, Uhu

 Néprajzi emléke: Ócsai nádfedeles pincék

 Történelem emlékei: Visegrádi vár, Drégelyvár.

 Összefoglalás

 Kápolnáspuszta - bivaly, Szilvásvárad – lipicai ménes, Dévaványa - túzok

 Barlang: Pilis 200, Bükk 300.