5.11.1. EGYEDFEJLŐDÉS 1. - KÉTSZAKASZOS EGYEDF; B10M: 196-197, 201.

 1. Alapfogalmak

 1. Szaporodás

 Fogalma

 Életfolyamat, melynek során az élőlények önmagukhoz hasonló, termékeny utódokat hoznak létre.

 2. Fejlődés és növekedés

 Fejlődés: Minőségi változást jelent, elkülönüléssel (tn. differenciálódás) új szerkezető és működésű sejtek, szövetek és szervek jönnek léte.

 Növekedés: mennyiségi változásokat, növekvő méretet eredményez, pl. hossz, tömeg.

 Összefüggések

 Valójában a fejlődés és növekedés elválaszthatatlan egymástól

 Az egyes szakaszok nem hagyhatók ki és nem cserélhetők fel, de hosszuk változhat

 3. Nemzedékváltakozás

 Ivaros szakasz: A végén ivarsejtek keletkeznek

 Ivartalan szakasz: A végén ivartalan szaporítósejtek - spórák - keletkeznek.

 Táblázat

 2. Tengeri saláta

 1. Ivaros szakasz

 A spórák ostorukat elvesztve megtelepednek az aljzaton. A kifejlődő 1 n-es moszatnövények küllemében a 2n-essek azonosak. A telep felső részén egyes zónákban sejtjeik számtartó sejtosztódással kétostoros hímivarsejteket termelnek.

 2. Ivartalan szakasz

 A kétostoros ivarsejtek a vízben találkoznak. A megtermékenyítés után a zigótából 2 n-es moszatnövény fejlődik. A telep felső részén egyes zónákban sejtjeik számfelező sejtosztódással spórákat termelnek. A spórák itt négyostoros rajzó spórák.

 2. A mohák szaporodása

 1. Ivaros szakasz

 A nedves helyre hullott (egysejtű) spórából elágazó, barna színű fonalas előtelep (protonéma) fejlődik. Ennek egyik oldalrügyszerű kezdeményéből alakul a zöld, sejttestes szerveződésű mohanövény, melynek gyökér-, szár- és levélszerű képződményei vannak. A növény csúcsán bunkó alakú hím- (anteridium), és kehely alakú női (archegonium) ivarszervek képződnek (valójában kétlaki is lehet). Az ivarszervekben számtartó sejtosztódással jönnek létre az ivarsejtek.

 2. Ivartalan szakasz

 A petesejt kémai hívójelet (a májmohák fehérjéket, a lombosmohák nádcukrot) ad. Ezzel pozitív kemotaxist vált ki, magához vonzza a vízhártyában (eső, harmat) úszó, dugóhúzó alakú, kétostoros hímivarsejtet. A petesejt a női ivarszervben termékenyül meg. A zigóta utódsejtjeiből spóratartó alakul. A spóratartó két része a nyél és a tok. A nyél alja az ún. talp, melyen keresztül a mohanövény a spóratartót táplálja. A tokban számfelező sejtosztódással spórák jönnek létre. /SH-163./

 3. A harasztok szaporodása az erdei pajzsika példáján

 1. Ivaros szakasz

 A nedves helyre hullott spórából szív alakú (öböl és csúcs), zöld színű, ötforintos nagyságú (néhány mm-es), több sejtrétegű, lemezes (a májmohákra emlékeztető) előtelep (protallium) fejlődik. Az előtelep fonákjának csúcsi részén tojás alakú hím-, az öbli tájékon palack alakú női ivarszervek fejlődnek. Az ivarszervekben számtartó sejtosztódással jönnek létre az ivarsejtek. A petesejt kémai hívójelet ad. Ezzel magához vonz (pozitív kemotaxis) egy vízhártyában (eső, harmat) úszó, csillós hímivarsejtet.

 2. Ivartalan szakasz

 A petesejt a női ivarszervben termékenyül meg. A zigóta utódsejtjeiből kifejlődik a harasztnövény (kezdetben még az előtelepből táplálkozik, majd annak elsorvadása után saját maga fotoszintetizál). A kétszeresen összetett lomblevelek fonákján, a fátyolka (pajzs’, tn. induzium) védelmében mintegy 100 spóratartót tartalmazó spóratartó csokor (tn. szórusz) fejlődik. A tokokban számfelező sejtosztódással 48, bab alakú spóra jön létre. A spórák száraz időben, a tok száradása miatt (a külső sejtfal vékony marad, a többi bögreszerűen megvastagodik; ezért a száradás során csak a külsőnél lehet számottevő zsugorodás, ami a tokot feltépi). A kihulló spórák a széllel terjednek. /SH-163./ 

 4. A zárvatermők szaporodása

 A kicsírázó magból kifejlődnek az új zárvatermő növény önfenntartó, majd szaporító szervei.

 A virág porzóleveleinek két része a porzószál és portok. A portok két portokfélből, a portokfél két porzsákból áll. A porzsákban elkülönülő mikrospóra anyasejtből számfelező sejtosztódással négy burkos mikrospóra jön létre. A mikrospóra sejt vegetatav és generatív sejtre osztódik. A porzsák felrepedése után, szerencsés esetben, bekövetkezik a megporzás: a mikrospóra a bibére hull. Megatapad, felreped, vegetatív sejtje tömlőt hajt, a generatív két hímivarsejtre osztódik.

 A virág termőleveleinek része a bibe, bibepárna és a magház. A magház két része a magkezdemény és a termőalj. A magkezdemény két fő része a magkezdemény burka, ami a makrospóra anyasejtet veszi körül. A makrospóra anyasejtből számfelező sejtosztódással egy makrospóra jön létre, a másik három utódsejt pedig elhal. A makrospóra 3 osztódással 8 sejtet hoz létre. Az 1 petesejt felülre kerül, a mellette lévő 2 segítő sejt a tömlő felnyitásában játszik szerepet, de a petesejt hibája esetén annak szerepét is átveheti. A 3 ellenlábas sejtek alul helyezkedik el. A központi vegetatív sejt két sejt összeolvadásával jön létre.

 Kettős megtermékenyítés: Zárvatermőkre jellemző szaporodási részfolyamat, melynek során a magkezdemény petesejtje és központi vegetatív sejtje is összeolvad egy-egy hímivarsejttel. Ezzel megkezdődik az utódnövény embrionális fejlődése

 A zigótából csíra, a központi vegetatív sejtből tápszövet, a magkezdemény burkából maghéj lesz, amik együttesen adják a magot. A mag terjesztését segítő termésfal a termőaljból fejlődik. A mag és termésfal együttese a termés.

 5. A fejlődés iránya

 Az egyszeres genetikai állományú ivaros szakasz egyre rövidül. A zöldmoszatoknál és moháknál ez a hosszabb életidejű és nagyobb, a harasztoknál viszont már rövid életidejű és kicsi (tehát a legnagyobb változás a mohák és harasztok között van). A virágos növényeknél az ivaros szakasz a virágba rejtve megy végbe.