5.11.2. EGYEDFEJLŐDÉS 2. – A TERMÉS, B10M: 197-198.

 1. Bevezetés

 1. Fogalma, kialakulása, részei

 Termés: A zárvatermők termőjéből (magházából) a megporzás és megtermékenyítés után kialakuló szaporító képlet, mely egy vagy több magot; valamint termésfalat tartalmaz. /B10M-198./

 Megporzás és megtermékenyítés után a

 a takarólevelek, porzólevelek valamint a termő bibéje leszárad, lehull. A

 magkezdeményből   à mag, a

 termőaljból               à termésfal lesz.

 A termés két része a mag és az azt körbe záró termésfal.

 2. Működése

 A mag védelme: elsődlegesen a kiszáradástól

 A mag terjesztése

·         szél pl. gyermekláncfű, árvalányhaj, gyapot

·         víz pl. kókuszdió

·         állat pl. makk, gyümölcs.

 3. Mag

 Mag: A magvas növények (ma: nyitvatermők és zárvatermők) szaporító képlete, mely megporzás és megtermékenyítés után a magkezdeményből alakul ki.

 Részei: A mag három része a csíra, tápszövet mn. táplálószövet és maghéj.

 A csíra három része a gyököcske, rügyecske és sziklevél.

 A nyitvatermőknek sok, a kétszikűeknek két, az egyszikűeknek egy sziklevele van.

 Kétszikű pl. bab, dió, földimogyoró, napraforgó

 Egyszikű pl. búza, kukorica.

 A gyümölcs stratégiával terjedő mag általában

·         keserű, pl. csonthéjasok (barack, cseresznye), alma

·         kicsi és kemény, pl. szamóca.

 4. Termésfajták

 1. Termés – áltermés

 Termés: Kialakításában csak a termő (magház) vesz részt

 Áltermés: Kialakításában a termőn (magházon) kívül más virágrész is részt vesz.

 2. Termésfal víztartalma szerint

 A termés a termésfal víztartalma szerint lehet húsos vagy száraz. A száraz termés lehet felnyíló vagy zártan maradó. Ez adja a termések legalapvetőbb csoportosítását.

 3. Termőlevelek száma szerint

 Egy termőlevélből fejlődő, egymagvú: aszmag, szem

 Egy termőlevélből fejlődő, többmagvú: tüsző, hüvely

 Két termőlevélből fejlődő, egy(?)magvú: kaszat

 Két termőlevélből fejlődő, többmagvú: becő

 Egy vagy két termőlevélből fejlődő, egymagvú: csonthéjas termés

 Egy vagy több termőlevélből fejlődő: bogyótermés /NsztH-396./

 Két vagy több termőlevélből fejlődő, egymagvú: makk

 Két vagy több termőlevélből fejlődő, többmagvú: tok

 Három termőlevélből: kabaktermés /NsztH-396./

 Öt termőlevélből: alma áltermés /NsztH-396./

 Több termőlevélből fejlődő, többmagvú: narancstermés /NsztH-396./

 4. Terméságazat: termések szabályszerű csoportosulása, mely a virágzatból fejlődik ki.

 2. Húsos termések

 1. Bogyótermés /NsztH-394./

 Jellemzője

 Húsos, egy vagy több termőből alkakuló, sokmagvú termés.

 Külső termésfala a bőrszerű és színes héj,

 középső termésfala a húsos és lédús gyümölcshús,

 belső termésfala nyálkás – benne ülnek a magok.

 Előfordulása

 Szőlő (5.): a levében lévő cukorról kapta a nevét a szőlőcukor, ma már másodlagosan magtalan fajtája is van

 Burgonyafélék

 burgonya (5.) - kivétel, hogy a burgonya termése nem színes

 paprika (5.): felfújt bogyótermése van. A termésfal a zöld- és paradicsompaprikánál húsos marad, a fűszerpaprikánál azonban az érés során kiszárad. A középső termésfal óriássejtjei az üreg belseje felől jól láthatók. ”A maglécből származó rekeszfalak mirigyes bőrszövete választja ki – többnyire olajszerű cseppek formájában – a csípős ízt adó capsaicint.” /NszH-396./

 paradicsom: külső termésfala a likopintól piros. Magja olyan ellenálló, hogy áthalad az ember tápcsatornáján és a csatornarendszeren is – van, hogy szennyvíztisztító telepek komposztján kicsírázik és termést érlel.

 Datolya (7.): Az eddig említett bogyótermésekkel ellentétben ”egymagvú. Egy fáról akár 150 kg-ot is leszüretelnek.” /B7M-35./

 Arizónai óriáskaktusz (7.)

 Banán (7.) – termése másodlagosan magtalan, gyöktörzsről szaporítják.

 Továbbá: egres, ribizli, áfonya, gyöngyvirág /Zt-146./.

 2. Csonthéjas termés /NsztH-396./

 Jellemzője

 Egy vagy két termőlevélből alakul /NsztH-396./

 Külső termésfala színes héj,

 középső termésfala lédús és ízletes gyümölcshús,

 belső termésfala kemény, kősejtes csonthéj, mely bezárja a magot.

 A belső termésfal és mag egységét kőmagnak nevezik.

 Előfordulása

 Rózsafélék: kökény, szilvafa, őszibarackfa (5.)

 Bors: ”Csonthéjas termése egymagvú. Ha a termést éretlenül szüretelik le, akkor a termésfal összezsugorodva rászárad a magra, és megfeketedik. Ez a közismert fekete bors. Ha éretten szedik le a termést és meghántolják, fehér borsot kapnak.” /B7M-37./

 Diófa és mandula: kivételes hogy termésfala nem színes és felnyílik

 Kávécserje: Termése a kávébab, mely ”cseresznye formájú, éretten piros, kétmagvú. Zölden szállítják. A szemeket árusítás előtt pörkölik. A belőle készült ital koffeinje tágítja a szív és agy ereit.” /B7M-36./

 Kókuszdió: Vízen úszik, ezért a forró övezeti tengerpartokon általánosa elterjedt. Külső termésfala vízhatlan. Középső termésfala rostos és sok levegőt tartalmaz - úgynevezett úszószövetet alkot. Belső termésfala a kemény csonthéj.

 Málnatermés

 Több, önálló termőből fejlődő csonthéjas termés, melyeknek húsos része egyesül.

 Pl. málna, szeder.

 3. Kabaktermés /NsztH-396./

 Jellemzője

 A bogyóterméshez való hasonlósága miatt vértes bogyónak is nevezik.

 Nagy méretű, három termőlevélből fejlődik ki.

 Külső termésfala bőrszerű, kemény. Középső termésfala húsos – óriássejtes (a sejtek szabad szemmel láthatók /NszH-390./). A belső termésfal szivacsos válaszfalakat képez a magok körül.

 Előfordulása

 A tökfélék rendjére jellemző, pl. úritök, uborka, görögdinnye, sárgadinnye, patisszon, cukkini.

 4. Narancstermés /NsztH-396; B7M-46./

 Jellemzője

 Húsos, több termőlevélből fejlődő sokmagvú termés. C-vitaminban gazdag.

 A külső termésfal mn. terméshéj rücskös, bőrszerű, színes. Az illóolaj tartók miatt illóolajban gazdag.

 A középső termésfal  kívül fehér és szivacsos, belül a hártyás válaszfalakat képezve a gyümölcshúst gerezdekre osztja

 A belső termésfala a terméshús, amit zsákszerű, lével megtelt szőrök alkotnak. Ebben ülnek a magok.

 Részeinek szerepe

 A külső termésfal színes és illatos - hogy az állat észre vegye

 A belső termésfal az édes és lédús gyümölcshús - hogy az állat megegye

 Magva keserű - hogy az állat nem egye meg.

 Előfordulása: citrusfélék: citromfa, narancsfa, keserűnarancs mn. grépfrút, mandarin.

 3. Száraz felnyíló termések

 1. Becő /NsztH-392./

 Jellemzője

 Két termőlevélből fejlődő, száraz, felnyíló, hosszúkás, sokmagvú termés.

 A magok a maglécből képződő hártyás válaszfalon ülnek.

 A termésfal éréskor alulról felfelé nyílik fel.

 Előfordulása: Keresztesvirágúak rendje, pl. repce, fejes káposzta.

 Becőke: A termés hossza és szélessége kb. azonos, pl. kerti holdviola (termése a ’júdáspénze’), pásztortáska.

 2. Hüvelytermés /NsztH-392./

 Jellemzője

 Egy termőlevélből fejlődő, száraz, háti és hasi oldalán is felnyíló, sok magvú termés.

 Előfordulása: pillangósok rendje, pl. babok, lucernák, akácok, akáciák, földimogyoró.

 A zöldbab hüvelytermését még húsos állapotban szedik.

 A belső termésfalnak két rostos rétege van, melyben a rostok futása egymást keresztezi. A száradás során a rostok összehúzódnak, ami a termésfal megcsavarodását és felnyílását eredményezi.

 A lucerna hüvelytermése csigaházszerűen csavarodott.

 A földimogyoró hüvelytermése kivételes, mert a talajban fejlődik ki és nem nyílik fel.

 3. Toktermés

 Jellemzője

 Két vagy több termőlevélből alakuló, egy vagy több üregű, száraz, felnyíló, sok magvú termés. A felnyílás történhet

·         fogakkal pl. kankalin

·         kupakkal pl. beléndek

·         lyukakkal pl. pipacs, mák

·         kopácscsal pl. pompás tulipán; vöröshagyma (termőlevelek középvonalánál nyílik)

 Előfordulása: továbbá: pompás tulipán, vanília, kakaó

 Kakaócserje: ”Sokmagvú toktermése tojásdad alakú.” /B7M-36./

 4. Tüszőtermés /NsztH-390; BDL-384./

 A legegyszerűbb termés, egy termőlevélből, felső állású magházból fejlődik és több magot érlel

 Száradás hatására az ún. hasi varraton, alulról felfelé nyílik

 ”Jellemző a boglárkafélék családjára. A mocsári gólyahírnek tüszőcsokra jön létre.”

 Előfordulása

 Az alma áltermés valódi termés része. Az alma esetében az öt tüszőtermés (rekesz) pergamenszerű falú és kétmagvú.

 4. Száraz zárt termések

 1. Kaszattermés

 Jellemzője

 A makkterméssel azonos módon: száraz, zárt, egymagvú termés, ahol nem nő össze a termésfal és a maghéj. Ezért lehet a szotyiban lévő magot könnyen megtisztítani a termésfaltól.

 ”Két termőlevélből és alsó állású magházból képződik.” /BDL: 188-189./

 Egyes esetekben a csészelevelek repítőszőrré módosult bóbitát alkotnak, mely a termés csúcsán áll. Az ilyen termés széllel terjed, pl. pongyolapitypang más néven gyermekláncfű.

 Előfordulása: jellemző a fészkesekre, pl. napraforgó termése a ”szotyi”.

 2. Makktermés

 Jellemzője

 A kaszatterméssel azonos módon: száraz, zárt, egymagvú termés /T6M-95./, ahol a termésfal nem nő össze a maghéjjal. Ezért lehet a kiszáradt tölgy vagy mogyoró magját a termésfalnak ütközve ”kotyogtatni”. A termésfal fásodott.

 Jellegzetesek a termést védő kupacslevelek (fellevelek), melyek összenőve a rendnek nevet adó kupacsot alkotnak. A kupacs formája változatos: a

·         tölgyeké csésze alakú, a kiszáradt termés ”kotyog”

·         bükkfáé felnyíló, rojtos, szúrós.

·         k. gyertyáné háromkaréjú repítőszárny

·         a vad- és szelídgesztenyéé tüskés.

 Előfordulása

 Kupacsosok rendje, pl. tölgyek (kocsányos és kocsánytalan tölgy, csertölgy), bükk, vad- és szelídgesztenye.

 Különleges változatai

 ”Lependéktermés: két termőlevélből képződött szárnyas makk. Jellegzetessége a termésfal külső rétegéből kifejlődő repítőfüggelék. Pl. szil, kőris.” /BDL-220/

 ”Az ikerlependék-termésben két lependéktermést villás terméstartó kapcsol össze, pl. juharfajok.” /BDL-174./

 Makkocska: a makkterméstől abban tér el, hogy a két termőlevélből utólagos feldarabolódással négy apró termés keletkezik, melyeket csészelevelek borítanak. Az ajakosokra jellemző, pl. mezei zsálya.

 3. Aszmag

 Jellemzője

 A makkterméssel azonos abban, hogy: száraz, zárt, egymagvú termés, melynél nem nő össze a termésfal és a maghéj.

 Általában lényeges különbség, hogy sok termés fejlődik egymás mellett – és így terméscsokrot alkot.

 Előfordulása

 Erdei iszalag: a bibéből repítőszőr fejlődik

 Tavaszi hérics: aszmagcsokor

 Csoportos termésű rózsafélék pl. szamóca, csipkebogyó.

 4. Szemtermés

 Jellemzője: Száraz, zárt, egymagú termés, melynek termésfala szorosan összenőtt a maghéjjal.

 Előfordulása: Jellemző a pázsitfüvekre.

 5. Táblázat

 6. Áltermés

 Fogalma: A termés kialakításában a termőn kívül más virágrész is részt vesz.

 1. Almatermés /BDL-19./

 Jellemzője

 Öt termőlevélből és alsó állású magházból fejlődik. Csutkája az öt tüszőtermés.

 Vacokból                   à színes, viaszos, bőrnemű héj, és a húsos és édes gyümölcshús egy része.

 Sziromlevélből           à a húsos és édes gyümölcshús másik része.

 Termésfalból              à öt viaszos, hártyás, pergamenszerű rekesz

 Magkezdeményből    à öt pár, barna és keserű mag.

 ”A körte terméshúsában kősejtek vannak. A felül elszáradva megmaradó öt csészelevél a termő alsó állását bizonyítja.” /BDL-19./

 Előfordulása: alma, körte

 2. Eper

 Jellemzője: Az egyes makkocskákat az elhúsosodó lepellevelek burkolják.

 Előfordulása: Eperfa.

 3. Csipkebogyó

 Jellemzője: Több, önálló termőből fejlődő aszmag termés, melyek az elhúsosodó, serleg alakú vacokba süllyednek.

 Előfordulása: Gyepűrózsa.

 4. Szamóca

 Jellemzője: Az egyes aszmagtermések az elhúsosodó, kúpos vacokba süllyedtek.

 Előfordulása: Szamóca.

 7. Termőképesség