5.12.1. NÖVÉNYRENDSZERTAN – NÖVÉNY TÖRZSEK, B10M: 202-207.

 Növények

 ”A növények közé a jellemzően szárazföldi mohákat, harasztokat, nyitvatermőket és a zárvatermőket sorolják.” /B10M-178./

 1. Mohák

 1. BÉM

 1. Besorolása

 Élővilág, növények országa, mohák törzse à kb. 25 000 leírt fajuk van.

 Példanövény a seprűmoha. További fajok: háztetőmoha, tőzegmohák.

 Evolúciója

 Őseik a víztől elszakadó ősi zöldmoszatok, azon belül a csillárkamoszatok voltak.

 Őseikből fejlődtek ki a harasztok.

 Újítása

 Már a szárazföldön él, de szaporodásában még vízhez kötött

 Már vannak szövetelemei, de még nincsenek szövetei.

 2. Élőhelye

 Már szárazföldi, de még nedves élőhelyet igényel, mivel spórája vízben úszik

 Számos faja változó vízállapotú növény: elviseli a részleges kiszáradást.

 3. Mérete: A legkisebbek mm-esek, a legnagyobb 50 cm /B10M-178./

 2. Szerkezete

 Szerveződési szintje: telepes, azon belül sejttestes.

 Szaporodás: spóratató nyél + tok: benne termelődnek a spórák.

 A vízfelvétel az egész testen keresztül zajlik.

 3. Működése

 Fotoszintetizáló, termelő

 Szaporodása spórákkal és ivarsejtekkel történik.

 4. Emberrel való kapcsolata

 Vízraktározó

 Televényképző à úttörő növény

 Tőzegmoha láp (jelenkor) à 10 méteres mélységtől leggyengébb szén. Írországban fűtenek vele.

 5. Fajismeret

 Májmohák osztálya

 Ősibbek. Lapos, májlebenyekre hasonlító vegetatív test, kiemelkedő ivarszervek

 Lombosmohák osztálya: Gyökér-, szár- és levélszerű képződményeik vannak.

 2. Harasztok

 1. BÉM

 1. Besorolása

 Élővilág, növények országa, harasztok törzse à kb. 10 000 leírt fajuk van.

 További páfrány faj az aranyos fodorka, édesgyökerű páfrány és a gímpáfrány.

 Csoportjellemzője

 Szövetes-szerves szerveződésű. ”Megjelentek a szövetek, melyek lehetővé tették a szárazföldi életmódhoz való jobb alkalmazkodást.” /B10M-179./ Gyökere, szára, levele van, de még nincs virágja és magja.

 Evolúciója

 2. Élőhelye: Már szárazföldön de még nedves élőhelyen

 3. Mérete: Az óriáspárfány a 30 m-t közelíti (28 m, pálma-alakú, Új-Kaledóniában él).

 2. Külleme az erdei pajzsika példáján

 Szervei

 A kifejlett páfránynövény szerveződési szintje már szövetes-szerves. Gyökere, szára, levele van.

 Mivel nincs virágja, a mohákkal együtt a virágtalan növények körébe sorolják.

 3. Szaporodása

 Spóra à szív alakú előtelep, rajta ivarszervek, benne ivarsejtek à zigóta à páfránynövény: gyökér, szár, levél à levél fonákján spóratartók à benne spórák à …

 Az előtelep szív alakú. A hím ivarszervek a csúcsán, a női ivarszervek az öböl táján találhatók.

 A hímivarsejt teste csavar alakú, a mikroszkópban az ostoroktól szőrösnek látszik

 Mivel a hímivarsejtek úsznak, a megtermékenyítéshez vízhártya kell.

 4. Emberrel való kapcsolata

 Döntően a fatermetű (max. 40 m) ősharasztokból képződött ”a Föld kőszénkészletének fele a karbon időszakban” /B12M-153./

 3. Nyitvatermők

 1. BÉM

 1. Besorolása

 Élővilág, növények országa, nyitvatermők törzse à kb. 1 000 fajuk van.

 ”A legtöbb ma élő nyitvatermő a fenyők osztályába tartozik. A fenyők zömében az északi féltekén fordulnak elő, helyenként óriási erdőket alkotnak.” /B10M-181./

 Példanövény az erdei fenyő.

 További fenyő faj a jegenyefenyő, lucfenyő; törpefenyő, fekete fenyő, vörösfenyő; k. boróka.

 Csoportjellemzőik

 Gyökér (1): Gyökérzetük csak főgyökérzetes lehet

 Szár (1): Szárukban csak vízszállító sejtek vannak (nem csövek)

 Levél (1): Levelük általában tűlevél

 Virág (3): Már van virágjuk, de még csupasz és bibe nélküli, a magkezdemények a nyitott állapotú termőn vannak (de csak rajta, és nem benne); Csak szélmegporzásúak lehetnek

 Mag (2): Már van magjuk; de még sokszikűek; termésük nincs.

 Evolúciójuk

 ”A nyitvatermők ősi harasztokból alakultak ki a földtörténeti óidő második felében, a devon időszakban, mintegy 400 millió éve. A középidőben a növényvilág legjelentősebb képviselői voltak.” /B10M-181./

 2. Élőhelye

 Teljes mértékig szárazföldiek, mivel ”a megtermékenyítéshez már nem szükséges a víz” /B10M-181./

 Tágtűrésűek (talaj, víz, fény, hő) – a nyitvatermők szétterjedése miatt visszaszorított helyzetben vannak

 Legfőbb csoportjuk a fenyők, melyek azonban már csak a hegységekben és hideg kontinentális éghajlaton erdőalkotók.

 3. Mérete: Napjaink legmagasabb nyitvatermője egy 116 méteres mamutfenyő.

 2. Szervei

 3. Szaporodása az erdei fenyő példáján

 Mag à A csírázás során csíranövénnyé fejlődik à fotoszintetizálni kezd: magonc à

 Kifejlett fenyő: gyökérzet, szár, levél; vesszőinek végén kifejlődnek a virágzatok à

 porzós barkavirágzat, portok, léghólyagos virágpor à hímviarsejt

 termős tobozvirágzat, magkezdemény à petesejt

 Megporzás és megtermékenyítés után a magkezdeményből mag lesz.

 4. Emberrel való kapcsolata: épület-, bútor- és papírfa; lakk, olaj, balzsam.

 4. Zárvatermők

 1. BÉM

 1. Besorolása

 Élővilág, növények országa, zárvatermők törzse à 240 000 fajuk van.

 Ide tartozik a növények 86%-a. Két osztály van:

 kétszikűek osztálya, almafa faj

 egyszikűek osztálya, pompás tulipán faj

 Csoportjellemzőik

 Gyökér (2): gyökerükön már gyökérszőr van, gyökérzetük mellékgyökérzetes is lehet

 Szár (1): Már vízszállító csövek vannak

 Levél (1): Elsődlegesen széles, lombot alkot

 Virág (2): Virágjukban már takarólevél és bibe is van; Víz- és állatmegporzásúak is lehetnek

 Termés (2): Már van termésük; Már csak két- vagy egyszikűek.

 Evolúciójuk

 ”Első képviselőik a középidő júra időszakában jelenhettek meg, az ősi nyitvatermők továbbfejlődésével. A középidő végére már nagy egyedszámban és fajszámban éltek.” /B10M-182./

 2. Élőhelye

 A legjobb helyeken – ma is terjeszkedőben.

 Az erdőalkotó nyitvatermőket látványosan visszaszorították.

 3. Mérete

 Volt olyan óriás eukaliptusz, amely magasabb volt a mamutfenyőknél

  2. Szervei

 3. Szaporodása

 Lényegében olyan, mint a nyitvatermőké, de a termőlevél alja már teljesen beburkolja a magkezdeményt. A termőaljból fejlődik ki a termésfal, ami a maggal együtt alkotja a termést.

 Kialakulnak a takarólevelek és ”a termő végén kialakult a beporzást segítő bibe.” /B10M-182./ A szélmegporzás mellett víz- és állatmegporzás is van.

 ”A termésfal változatos kialakulása lehetővé teszi az elterjedést, védelmet biztosít, befolyásolja a mag fejlődését.” /B10M-182./

 4. Emberrel való kapcsolata

 Bortermő szőlő – bor

 Termesztett búza - mindennapi kenyerünk.