6.3. ZUZMÓK, B10M: 218.

 1. BÉM

 1. Besorolása

 Élővilág, gombák országa, zuzmók törzsének 18 000 faja, melyek közül 700 él Magyarországon.

 A zuzmókat azért sorolják a gombák országába, mert az együttélésben a gomba a meghatározó.

 Szerveződési szintjüket tekintve: telepesek.

 A zúzmókkal foglalkozó tudomány a zúzmótan, tn. lichenológia.  Tudósuk a lichenológus.

 2. Élőhelye - tágtűrésűek

 Talaj

 Nem igénylik, a csupasz sziklán is megélnek, amibe az általuk termelt zuzmósavval marják bele magukat.

 A zuzmók általában nem érzékenyek a nehézfémsókra: egyes fajaik a vas, ólom, és cink érctelepeinek jelzői.

 Víz: Változó vízállapotúak – kiszáradás tűrők.

 Levegő

 A kén-dioxid szennyezésre érzékenyek – jelzőfajok tn. indikátorfajok.

 A nagyvárosok zuzmótérképén az erősen szennyezett levegőjű gócok zuzmósivatagok, az enyhébben szennyezett helyeken pedig csak kérges zuzmók élnek. Távolodván a szennyezési góctól, feltűnnek a leveles, bokros, legvégül pedig a szakállzuzmók is.

 Magyarországon a XX. században 16 zúzmófaj halt ki, ma további 60 veszélyeztetett.

 Fény: Elviselik az árnyékot és tűző napfényt is.

 Hő

 Felépítő folyamataik még -24 oC-on is meghaladhatják a lebontókat. Akár a 100 oC-ot is elviselik.

 Ezek után érthető, hogy az állandóan fagyos biom kivételével minden szárazföldön megtalálhatók, a tundráktól a trópusi esőerdőkig. Legnagyobb jelentőségük a száraz, ún. zuzmós tundrán van.

 Másutt jelentőségük abban áll, hogy úttörő tn. pionír növények, melyek jelentős szerepet játszanak a mállásban és humuszosodásban (zuzmósav, szerves anyag).

 Gyakorta fánlakó növények: pl. fakérgen, ágon vagy falevélen (tajga és trópusi esőerdők).

 3. Mérete

 Telepeik mérete a mikroszkopikustól a több méteresig terjedhet.

 A Kárpát-medencében a legnagyobbak a 30 cm-es hosszt is elérő szakállzuzmók.

 2. Külleme

 1. Alkotói

 Mikroszkóppal megfigyelhető, hogy telepeiket főként fonalas tömlősgomba és egysejtű kékbaktérium vagy zöldmoszat alkotja. A gomba 95%-ban tömlősgomba, 5%-ban moszatgomba - sőtt egy bazídiumos faj is ismert. A moszat nálunk 25 / 75 %-os arányban kék vagy zöld (pl. Nostoc- és Chrolella-fajok).

 ”A kapcsolat leggyakrabban olyan szoros, hogy az alkotók önállóan már nem is képesek az adott élőhelyen megélni.” /B10M-218./ Ezért mondják azt, hogy a szoros kapcsolat új élőlényt hoz létre. Ez az újdonság egyrészt abban nyilvánul meg, hogy tűrőképessége jóval tágabb, mint alkotóié. Másrészt a gomba és a fotoszintetizáló társ közösen termeli pl. a zuzmósavat.

 2. Színe

 A gombafonalak szürke, a moszatsejtek zöld színe miatt általában szürkészöld, pl. rénszarvaszuzmó, szakállzuzmó, tölgyfazuzmó.

 De lehet színes is: vörös, narancs, sárga (térképzuzmó, sárga falizuzmó), zöld, kék; fekete, fehér vagy barna.

 3. Alakja

 4. Szerkezete - telepük gyakorta négyrétegű

 A felső védő gombakéreg tömör, vastag sejtfalú gombafonal szövevény

 Középső része a laza gombafonal szövevény, melynek üregeiben vannak a fotoszintetizáló sejtek

 Az alsó védő gombakéreg szintén tömör, vastag sejtfalú gombafonal szövevény

 A rögzítő gombafonalak zuzmósavval mállaszthatják a kőzetet, és a víz- és tápsófelszívásban is részt vesznek.

 3. Táplálkozása

Az együttélés során a gomba védelmet, szén-dioxidot, vizet és ionokat ad, a moszat pedig kész szerves anyagot. A víz és tápsó a gombakérgeken passzívan is bejuthat a moszatsejtbe.

 Az együttélés meghatározóbb szereplője a gomba, mely a telep alakját is meghatározza. Az együttélés mellett élősködés is előfordul -- a gombafonalak megemésztik a moszatsejteket, melyek azonban szaporodásukkal fenntartják az egyensúlyt. Az együttélés szorossága változó: gombafonalak ráfonódnak a moszatsejtekre - vagy szívófonalaikkal behatolnak a sejtekbe: tokjába, sejtfalába, sejtplazmájába. Egyes esetekben a zuzmótelep moszat és gomba alkotórészeire válhat szét.

 4. Szaporodása

 A zuzmók általában lassú növekedésűek, van, hogy csak az év néhány napján aktívak. Vannak fajok, amelyek telepe száz év alatt nő 1 cm-t és több ezer évig élhetnek.

 A telep alkotói szaporodhatnak együtt vagy külön.

 1. Együtt

 1. Darabolódással, kiszáradás esetén.

 2. Sarjmorzsákkal. A sarjmorzsákban a moszatsejtekre gombafonalak borulnak. Lisztszerűen fonom porként jelentkeznek és a széllel terjednek.

 A sarjmorzsák kétfélék lehetnek. Az ún. izídiumok változatos alakú (pl. henger, gömb, bunkó, pikkely) alakú, gombakérges kinövések a telep felszínén. A szorídiumok a telep belsejében létrejövő, kéregtelen szemcsék, melyek csak a telep gombakérgének felrepedésével jutnak ki a szabadba.

 2. Külön

 A moszatsejtek osztódnak vagy rajzóspórát képeznek. A gombák termőtestet fejlesztenek – ezeken alakulnak a tömlők, a tömlőkben képződnek a spórák. Ha a széllel terjedő spóra kicsírázik és moszatsejtre talál: új zuzmótelep képződik. A tömlősgomba termőrétege lehet nyitott, tányér alakú ún. apotécium, vagy zárt, gödörszerű peritécium.

 5. Emberrel való kapcsolata

 1. Mezőgazdasági: Rénszarvastáplálék

 2. Ipari

 A színesekből            festéket

 az illatosakból            illatszert állítanak elő

 zuzmóból készül a     lakmusz

 egyesekből pedig       antibiotikum vonható ki.

 6. Fajismeret

 Rénszarvaszuzmó, tn. Cladonia rangiferina

 10 cm magasra is megnövő szürkészöld bokroszuzmó.

 A tundrákon részarvastáplálék – innen a neve. Magyarországon is él.

 Hengeres, villásan elágazó "ágacskái" jellegzetesen egy oldalra hajlanak.

 Térképzuzmó, tn. Rhizocarpon geographicum:

 Csupasz sziklafalakon élő sárga-fekete kéregzuzmó.

 A sárga mezők közötti zegzugos fekete rajzolatot a gomba termőtestei adják.

 Sárga zuzmó tn: Xanthoria parietina

 Aranysárga színű lomboszuzmó. Fakérgen vagy fakerítéseken gyakori. Gombafonalai tányér alakú termőtesteket fejlesztenek. A zuzmók többségével ellentétben nem érzékeny a levegő kén-dioxid szennyezettségére.

 Tölgyfazuzmó, tn. Everina prunastri

 Szürkészöld lomboszuzmó, mely a tölgyfakérgen tapadókoronggal rögzül. Népi neve: ”fakosz”.

 Kellemes illata miatt illatszert gyártottak belőle.

 K. tölcsérzuzmó, tn: Cladonia pyxidata

 Szürkészöld tölcsérzuzmó. A tölcsér a gomba termőteste.

 Tágtűrésű: a hegyvidéki kőzettörmeléken, mohapárnán, korhadt fán és az alföldi homokon egyaránt megél.

 Szakállzuzmó, tn: Usnea dasypoga

 Szürkészöld. Dúsan, szálasan elágazik. A szálak 1-2 mm vastagok, hosszuk a 30 cm-t is elérheti.

 A kárpáti fenyvesekben a lucfenyők kérgén tapadókoronggal rögzül. A tűleveleken is megtelepedhet.

 Mannazuzmó, tn: Lecanora esculenta

 Fehér színű.

 A Közel-Kelet és a Turáni-síkvidék sivatagjaiban él.  Száraz állapotban daraszerűvé darabolódva a széllel terjed. Nedvesség hatására megpuhul, feléled - ehető lesz, íze a tésztáéra hasonlít. A kazahok ma is fogyasztják, pusztában vándorló zsidók ezt is ették. Nem ismerték: ”man hu” = mi ez? – innen a neve.