6.5.2. SZUBTRÓPUSI MEDITERRÁN ÉGHAJLATI TERÜLET

 Tankönyv 219-221. oldala

 1. Területei

 1. Általánosan: A földrészek nyugati partján, a 30-45 szélességi fokok között fordulhat elő

 2. Konkrétan

 1. A Mediterráneumban: a Földközi-tenger három földrészre kiterjedő partvidékén. Példavárosa Róma és Athén. Ennek száraz peremvidéke a Magas-Közel-Kelet, pl. Ankara, Kabul.

 A Földközi-tenger partvidékéhez hasonló a Fekete-tenger és Kaszpi-tó déli partvidéke.

 2. Hidegáramláshoz kötött mediterrán éghajlatok

 2. Éghajlata

 1. Nyara forró és száraz.

 2. Tele enyhe és csapadékos.

 3. Hőingása közepes

 4. Csapadéka közepes

 5. Szelei: Nyáron a Földközi-tenger hűvösebb mint a környezete, ezért felette és a partvidéken is a levegő leszáll.

 3. Vizei

 1. Vízháztartása: Egyensúlyi, a párolgás és a csapadék megegyezik: Cs = P

 2. Folyók vízjárása: Ingadozó, télen áradnak, nyáron apadnak

 4. Felszínformálása

 Nyáron az aprózódás, télen a mállás van túlsúlyban.

 5. Élővilága

 1. Biomja: keménylombú erdő, pl. paratölgy

 2. Tápláléklánca: légy à k. kaméleon à vörösróka

 6. Talaja: Fahéjszínű erdőtalaj vagy mediterrán vörösföld tn. terra rossa A

 7. Emberrel való kapcsolata

 1. Mezőgazdaság: négy ágazata van

 1. Szárazművelésű gabonatermesztés (3)

 A fő népélelmet a szárazművelésű gabonatermesztés adja (2): őszi búza, árpa. Ősszel vetnek, a téli esők szárba szükkentik őket, tavasszal kalászt hánynak és learatják őket. A forró nyár már csak a tarlót süti.

 A szántóföldeken emellett hüvelyeseket is termelnek (3): bab, borsó, lencse.

 2. Öntözött kertek és ültetvények (2):

 A zöldséget: hagyma, saláta, spárga; paradicsom, paprika; káposzta, karalábé, karfiol, répa, retek, uborka, articsóka, padlizsán; földi epret

 Citrusféléket: narancs, keserűnarancs = grape fruit = grépfrút = = jaffanarancs, citrom, mandarin öntözik. "A mediterrán tájakat a világ gyümölcsöskertjeinek is nevezik." /Fr9N-167./

 3. Szárazművelésű fás kultúrák: Mély gyökérzetük eléri a tajalvizet, ezért öntézést nem igényelnek. A szőlő gyökere 20 méteres mélységbe is lehatolhat.

 Legfontosabb a (3) szőlő, olajfa és a füge.

 Mellettük jelentősek még a csonthéjasok: mandula, őszi és sárgabarack, cseresznye és meggy; valamint a paratölgy és szelídgesztenye.

 4. Legelőváltó juhászat (2): Nyáron felhajtják a juhnyájat a hegyi legelőkre.  Télen a síkságon legeltetnek. A kecske által letarolt erdők helyén terjedt el a macchia (mediterrán cserjebozót).

 Táplálkozás: Szénhidrátban dús népélelem az őszi búza és árpa. A húsfogyasztás sokáig csekély volt és főként a tengeri halra korlátozódott. További hagyományos fehérjeforrásai a hüvelyesek. Zsírforrása az olajbogyó. Textilnövénye a len.

 2. Környezeti probléma

 Az erdőirtás  à és talajpusztulás; másodlagos növénytársulása a macchia.