6.9. FÜGGŐLEGES ÖVEZETESSÉG

 Tankönyv 232-235. oldala, házi feladat a munkafüzet 112/1. oldala

 1. Területei

 Általánosan

 A tengerszintnél jelentősen magasabban lévő területek. ”A hegységekben az övezetesség alapját jelentő elemek a tengerszint feletti magassággal változnak.” /Fr9Of-232./

 A hőmérséklet esetében 1 méter felfelé - annyi változást jelent, mint 2 kilométeres út a sarkok felé.

 A Kilimandzsáró majd’ pontosan az Egyenlítőn magasodik. Mivel a Föld kerülete 40 000 km, az Egyenlítő és az Északi sark távolsága 10 000 km. A hóhatár ezen a távolságon 0 m-re csökken.

 A levegő nyomása a tengerszintihez képest fokozatosan csökken.

 Konkrétan

 1. Európában pl. Alpok, Kárpátok

 2. Ázsiában pl. Tibet

 3. Afrikában pl. Etióp-lávafennsík

 4. Amerikában pl. Nagy-medence, Altiplano.

 2. Éghajlata

 1. Meghatározója a tengerszint feletti magasság.

 Környezetéhez képest hidegebb, szelesebb, borultabb, csapadékosabb.

 2. Napsugárzás

 Mivel a fölöttes (sűrű) légkör vékonyabb, az UV-sugárzás intenzitása kb. 100 méterenként 1.33 %-kal nő. Ezért használnak a hegymászók ajak- és orrvédő krémet; vagy álarcot.

 3. Hőmérséklete

 A hegyvidéki éghajlat környezetéhez képest (4) hidegebb, csapadékosabb, borúsabb és szelesebb.

 Az átlaghőmérséklet felfelé haladva 100 méterenként 0.5 oC-ot hűl (p. 0.65 oC-os).

 Az Északnyugati-Kárpátokban (Felvidék, Szlovákia) az évi középhőmérséklet 1 000 m-en 5 oC, 2 000 m-en pedig 0 oC körüli. Az Alacsony-Tátra tetején (2 000 méteren) már bármely hónapban eshet a hó /Döv-160./.

 Hóhatár: Az állandó hó- és/vagy jég alsó határa.

 4. Csapadéka

 Magyarországon 100 m-enként kb. 35 mm-rel nő az éves csapadék.

 5. Szelei

 1. Hegy-völgyi szél

 2. Bukószél

 Az Alpok jellegzetes bukószele a főn (rétoromán szó).

 ”A főn télen gyakran okoz hirtelen enyhülést, amely megolvasztja a legfelső hórétegeket, és ezzel elősegítheti a lavinák kialakulását. Hófalónak is nevezik.” /Fr8-28./

 3. Vizei

 1. Vízháztartás

 Cs > P

 2. Vízjárás

 A hóhatár alatt a folyók általában bővizűek, a hóhatár fölött azonban hiányoznak.

 4. Felszínformálása

 A hóhatár alatt folyóvizek, a hóhatár felett a jég a fő külső erő.

 Lavina

 ”A meredek lejtőkön hirtelen lezúduló hógörgeteg a lavina. A lavinák főleg tavasszal, hirtelen hóolvadás alkalmával gyakoriak. Nagy károkat okoznak, és sokszor emberéleteket követelnek.”

 ”Lavinaveszély esetén nem szabad elhagyni a kijelölt sípályákat, mert a pályáról letérő síelők maguk is lavinát indíthatnak el. A lavina ma is évente több síelő halálát okozza.”

 5. Élővilága

 1. Biomja

 A

 2. Növényzete és állatvilága

 1. Határok

 Erdőhatár: ”A zárt erdő felső határa” /FrOf9-232./

 ”Dél-Amerika tűzföldi térségében, óceáni éghajlaton van hogy 300 méteres magasságban zárt erdő felső határa” /FrOf9-232./

”A zárt erdő felső határa” /FrOf9-232./

 Fahatár: ”A magányos fák felső határa” /FrOf9-232./

 2. A kárpáti övezetesség

 Fenyves: Jellemző növénye a lucfenyő; jellemző állat az ide szorult barnamedve és siketfajd.

 Törpefenyves: Jellemző növénye a törpefenyő és fekete áfonya.

 Havasi gyep: Itt él a - Kárpátokban ritka - havasi gyopár. Jellemző állat a mormota, zerge, szirti sas.

 4. Tápláléklánca pl. fű, zerge, szirti sas.

 6. Talaja

 Övenként változó à lásd a fentebb.

 7. Emberrel való kapcsolata

 1. Gazdasága általában

 2. Környezeti probléma

 Tiszta levegőjű helyeken a havasi gyopár hófehér, de a szennyezett levegő hatására elszürkülhet.

 A Csomolungma mn. Mount Everest hegymászó útjai igen szemetessé váltak (oxigénpalack, kiürült gázpalack, imazászló). 2003 óta egy dél-koreai hegymászó kezdeményezésére megtartják a ”tiszta hegyek nemzetközi napját”, melynek során a szemetet összegyűjtik és lehozzák. Az ilyesféle akciókra szükség is van, mert ezt követően tíz évvel a Csomolungmát megmászok száma évi 500 főre nőtt. 2012-ben 15 tonna szemetet hoztak le róla.