2.5. A TNC-K, tankönyv 46-49. oldala

 1. Fogalma és száma

 Fogalma

 Transznaciolális vállalat, angol néven Transnational Corporation, rövidítve TNC: Olyan vállalat, amely több országban termel

 ”A Nestlének 86 országban 447 gyára, a Shellnek világszerte 40 ezer benzinkútja van.” /Fr10Of-47./

 Multinacionális vállalat: Olyan TNC, amelynél maga az anyacég is több ország tulajdonában van, pl. a Shell és az Unilever brit és holland.

 Száma

 ”2005-ben az ENSz mintegy 76 ezer transznacionális céget tartott nyilván, s e cégeknek közel 700 ezer külföldi leányvállalata volt.” /Fr10BPr-31./ Tehát egy anyavállalatnak kb. 10 leányvállalata van.

 2. Jelentősége és helye

 ”Az 500 legnagyobb vállalat a Föld teljes GDP-jének több mint 40 %-át állítja elő.” /Fr10Of-50./

 ”2004-ben a világkereskedelem több mint kétharmadát bonyolították.” /Fr10M-26./

 Anyacége (központja), K+F részlegeinek zöme és startégiai tervező központja a fejlett országban van, a definiált munkafolyamatokat viszont leányvállalatai által az olcsóbérű periféria országaiba helyezi.

 ”A transznacionális vállalatok által megtermelt jövedelem a centrumtérségekben koncentrálódik.”

 ”A transznacionális vállalatok több mint 80%-a a világ legfejlettebb országaiban összpontosul (de ez az arány 2004-ben még 90 % volt /Fr10M-26./). Az anyavállalatok több mint fele mindössze öt országban található: USA, Németország, Nagy-Britannia, Franciaország, Japán. Az Európai Unió, Japán és az USA rendelkezik az 500 legnagyobb vállalat által megtermelt jövedelem 90 %-val. Közülük is kiemelkedik az USA: a jövedelem közel 40%-át, a profit több mint felét amerikai központú vállalatok termelik meg.” /2015, Fr10Of: 48, 50./ Tehát ily módon kerül az USA-ba a földi GDP 16 %-a, az EU-ba és Japánba pedig kb. a 15 %-a és 5 %-a. A három centrumtérség összességében a földi GDP 36 %-át szerzi meg a TNC-k révén.

 3. Működése

 1. Szerveződése

 Globális szerveződés

 ”Ott létesítenek leányvállalatokat, ahol erre legkedvezőbbek a feltételek, pl. adó, vám, munkabér és munkaügyi törvény tekintetében. Információk birtokában szinte azonnal képesek akár kontinensek között is átszervezni a termelést, átcsoportosítani termelőegységeiket. Ezáltal nagy előnyt élveznek az egy országon belül működő vállalattal szemben.” /Fr10Of-49./

 2. Intrafirm keresedelem

 ”Tevékenységüket úgy szervezik, hogy a legkisebb ráfordítással a legnagyobb profitot érjék el.”

 ”Hatalmuk alá vették a világot.” /Fr10Of-47./

 A TNC a magas jövedelemadójú országban számolja el költségét, a nyereségét pedig a vállalaton belüli kereskedelem útján átjuttatja egy adóparadicsomba.

 A TNC-k ”üzleteik bevételéből áfát fizetnek, az üzemeikben alkalmazottaknak munkát adnak, utánuk adót, tb-járulékokat fizetnek. Az aránytalanságokat azonban jól jellemzi, hogy a kis- és közepes cégek átlagos adóterhelése 30 százalékkal magasabb a nagy cégeknél.” /Gazdaság, 2016.02.04./

 3. K+F

 ”Rengeteget költenek kutatásra és fejlesztésre. Az új technológiák kifejlesztése a legnagyobb transznacionális vállalatok köré összpontosul.” /Fr10Of-49./

 K+F tevékenység alapján egy ország lehet újító, követő vagy technológiai sivatag ország.

 4. Beruházások

 Napjainkban a működőtőke beruházások 80 %-a a transznacionális vállalatok szintjén szerveződik.” /Fr10Of-59./

 A beruházások 10 %-a az első szektorba (mezőgazdaság és bányászat), 45-45 %-a pedig az iparba és szolgáltatásokba áramlik.

 4. Hatása

 Előnye a befogadó államra nézve

 Új munkahelyet teremt, technológiát hoz, munkakultúrát emel, magas színvonalú árut vagy szolgáltatást ad el, egy keveset adózik is

 Hátránya a befogadó államra

 Létesítésekor

 Tönkre teheti a helyi ipart – régi munkahelyet szüntet meg. Munkahelyeket szüntet meg, pl. egy bevásárló központ minden 2 új munkahelye 3 régit tesz tönkre. A hazai vállalkozásokkal szemben hegemón helyzetbe kerülnek, mivel azok nem tudják elkerülni a tisztességes adófizetést

 Drága: napjainkban a magyar állam 5-6 évre előre kifizeti a munkabért annak a TNC-nek, amely Magyarországon beruház. Ez az összeg munkahelyenként 4-6 millió Ft. Később is fizetni kell, hogy maradjon, pl. az Audit 2011-ben minden magyar 4 000 Ft-tal támogatta (40 milliárd Ft-ot adott a magyar állam. ”A jelentős támogatások nyilván hozzájárulnak ahhoz, hogy az ágazat cégei jól érzik magukat nálunk.” /Man.2015.11.01./

 A gazdag ország érdekét szolgálja, a termelt hasznot kiviszi. Keveset adózik, pl. a tíz legnagyobb hazai ipari cég a 9 %-os nyereségadó helyett csak 3-5 %-os adót fizet /Nész-2017.07.26./

 Bizonytalanságot okoz, mert bármikor tovább állhat.

 Ellenőrizhetetlen pénzmozgatása által függővé és sebezhetővé teszi az államot

 Nagy gazdasági és politikai erejével nyomást gyakorolhat az állami politikára, ami sérti a demokráciát. ”A United Fruit Company egykor annyira egyeduralkodó volt Közép-Amerika gazdaságaiban, hogy a régió országait ’banánköztársaságnak’ hívták.” /Gaz-11./

 Uniformizál

 Elsöpri a hagyományokat – általános életcél lesz az ”amerikai álom” (zöldövezeti kertes ház nyírt gyeppel, autó), uniformizálják a lakosságot.