2.7. PÉNZÜGYEK, tankönyv 54-57. oldala

 1. Pénz fogalma és szerepe

1. Fogalma

 Pénz: Az anyagi érték önállósult, tárgyi formája, mely általános elfogadottságnak örvend.

 2. Szerepe

1. Csereeszköz

Általa megvásárolható minden áru – minden, aminek pénzbeli ára van. Ezt megelőzően cserekereskedelmet (bartert) folytattak - árut cserélnek árura.

2. Értékmérő

Általa kifejezhető az áruk értéke, értékaránya

3. Vagyonképző

Általa vagyont lehet képezni

Leköthető a bankban, befektethető az üzleti életben, értéktartó ékszert, festményt, ingatlant vehetnek rajta, stb.

 3. Technikai jellegzetességei: legyen

 könnyen szállítható (könnyű), tartós, nehezen hamisítható.

 2. Régi pénzek

 0. Szemelvény

 ”Az idők során valószínűleg sokféle jószágot véltek alkalmasnak és használtak fel ténylegesen erre a célra. Úgy tudjuk, hogy a társadalom kezdetleges korszakában a barom volt a kereskedelmi forgalom elismert eszköze. Semmiképpen sem lehetett kényelmes eszköz, mégis azt látjuk, hogy a régi időkben gyakran értékelték a javakat aszerint, hogy hány barmot adtak értük cserébe. Diomedész fegyverzete, mondja Homérosz, csak kilenc ökörbe került, Glaukoszé azonban százba. Abesszíniában állítólag a só a kereskedelem és a csere általános eszköze, az indiai partvidék egyes helyein egy bizonyos kagylófajta, Új-Foundlandon a tőkehal, Virginiában a dohány, nyugat-indiai gyarmataink némelyikében a cukor, néhány más országban a prém és a kikészített bőr; Skóciában pedig még ma is van egy falu, ahol, úgy hallottam, mindennapos dolog, hogy a munkás pénz helyett vasszögeket visz a péknek vagy a sörházba. Végül is ellenállhatatlanul nyomós érvek minden országban arra késztették az embereket, hogy minden más jószággal szemben a fémek mellett döntsenek. Nincs az a jószág, amelynek a tárolása kevesebb veszteséggel járna, mint a fémé, hiszen alig van valami a világon, ami ennél kevésbé romlandó; azonkívül, megint csak veszteség nélkül, akárhány részre osztható, a részek pedig egybeolvasztással könnyen újra egyesíthetik.” /Adam Smith: A nemzetek gazdasága, 1776, részlet/

 1. Árupénz pl.

(1)   ”A vár piacára ezüstöt, aranyt, sok nagybecsű marhát máglyába kihordat” /Arany János: Szondi két apródja/

 Pénz jellegűen működtek a Rejtő Jenő által írt oldalak. Volt bolt, ahol pénzként elfogadták és a boltos váltotta be azt a kiadónál.

 2. Nemesfém pénz

 ”Az első pénzérméket Kr. e. 640 k. Lüdiában /a mai Törökország területén/ állították elő. A király oroszlánfej-szimbólumát nyomták rá, ezzel garantálva a tisztaságát.” /Gaz-20./

 Az ezüst előnye a kopásállóság, az aranyé az érték és megmunkálhatóság volt.

 Szent István ezüst dénárjának felirata: Lancea Regis = a király lándzsája.

 A középkorban szinte minden uralkodó vagy város saját pénzt veretett.

 ”A pénzérmék és bankjegyek értéke évszázadokon át bizonyos aranymennyiségnek felelt meg. Ez az ’aranystandardként’ ismert rendszer azt jelenti, hogy az ország gazdaságát aranytartalékai határozzák meg.” /Gaz-21./

 3. Mai pénzek

 0. Fedezetük

”1971-től az országok nem kötötték többé az aranyhoz pénzük értékét. A mai pénzérméknek és bankjegyeknek csak attól van értékük, hogy az államok, kormányok deklarálják. A pénz e fajtája a fiat-pénz /a fiat latin szó, jelentése: ’legyen’/./Gaz-21./

 1. Készpénz

 Érme / fémpénz vagy papírpénz / bankjegy

 Magyarországon a legkisebb érme az 5 Ft-os, a legnagyobb papírpénz a 20 000 Ft-os

 ”A 10. századi Kínában egyre bevettebb lett a kereskedőknél hagyni a nehéz pénzérméket. A kereskedő írásos bizonylatot adott róla, s azt az ügyfelek elkezdték pénzként használni. Végül az állam vette át ezt a szerepet: hivatalosan is pénzként használható bizonylatokat kezdett nyomtatni. Ezek voltak az első bankjegyek, az első papírpénzek.” /Gaz-20./

 2. Számlapénz

 Más néven folyószámla pénz v. virtuális pénz

 Egyik fajtája a lakossági folyószámla pénz

 Mobiltelefonon vagy interneten is adható megbízás pl. rezsi fizetésére (víz- és csatornadíj)

 Leköthető a megtakarítás

 Devizaszámla: külföldi valuta

 3. Kártyapénz

 A készpénzt helyettesíti, általa készpénz vehető fel a bankautomatából

 Bankautomata, angol néven Automated Teller Machine, rövidítve ATM.

 4. Bank

 Bank: Összeköti az ötletes vállalkozót az ötlettelen pénzes emberrel

 Az ötlettelen ember a bankba teszi a pénzét, ezáltal betétessé válik. A bank a betétes lekötött pénzért (kisebb) kamatot fizet. ”A bankszámlán elhelyezett pénz nem sokat gyarapszik ugyan, de biztonságban van. A befektetés már kockázatosabb.” /Gaz-26./

 Hitel mn. kölcsön: Az átmeneti pénzhiány áthidalására szolgáló eszköz, melyet általában szigorú feltételekkel (törlesztő részlet, kamat, fedezet: jelzálog, kezes) ad az adósnak.

 Hitelügylet: Olyan értékforgalom, melynek végén a hitelfelvevő adós tartozik, a hitelt adó hitelező pedig követel.

 Törlesztő részlet: A hitel alapösszegének meghatározott időközökben, részletekben való visszafizetése.

 Kamat: A hitel alapösszegétől független, plusz pénz. Az adós számára: a hitel ára.

 Fedezet: meglévő (pl. értékes lakás, pénzes kezes) vagy jövőben létrejövő (sikeres vállalkozás haszna) érték.

 Hitelbírálati díj, folyósítási jutalék

 Teljes Hiteldíj Mutató, rövidítve THM, %-ban adják meg

 Hitel lehet lejárata szerint rövid vagy hosszú, a kamatfizetés szempontjából pedig rögzített tn. fix vagy változó kamatozású.

 5. Infláció

 Fogalma

 Infláció: A pénz értékvesztése, mely az árak tartós és általános emelkedését okozza.

 Oka

 Hirtelen megdrágul a termelés pl. mert  felmegy a behozott kőolaj ára

 Hirtelen sokan akarnak vásárolni pl.

·         élelmiszert, háborútól tartva

·         fogyasztási cikkeket háború után – elhalasztott vásárlások pótlására

 Hirtelen sok pénz nyom az állam ahhoz képest, hogy mekkora rá a fedezet. Ez az ún. bankóprés.

 Példája

 A hosszabb magyar szabadságharcok során a bankóprés probléma volt. Elértéktelenedett pl. Rákóczi réz-libertása és a Kossuth-bankó egyaránt. Rákóczi libertása az infláció miatt végül annyit ért, mint a réz anyaga.

 ”Magyarországon 1946-ban a pengő hiperinflációját követően létrehozták a stabil forintot.” /Kgl-404./

 6. Valuta és deviza

 1. Valuta

 Valuta: Egy adott ország hivatalos pénzneme mn. ”az egyes országokban használt hivatalos pénz”.

 Példák a nemzetközi forgalomban használatos betűhármasokkal

 magyar forint: HUF

 amerikai dollár: USD; euró: EUR; svájci frank: CHF, japán jen: JPY

 indiai rúpia: INR; kínai jüan CNY.

 Árfolyama az adott ország gazdaságának pillanatnyi értékelésétől függ.

 2. Deviza

 Fogalma

 Deviza: ”Nemzetközi elszámolásokban készpénzt helyettesítő fizetőeszköz.

 Nem konkrét fizikai értelemben vett pénz tehát, hanem valutára szóló követelés. ”Valutánkat devizaszámlán helyezzük el.” /FrOf10-56./

 ”Nemzetközi elszámolásokban készpénzt helyettesítő fizetőeszköz.

 Nem konkrét fizikai értelemben vett pénz tehát, hanem valutára szóló követelés. ”Valutánkat devizaszámlán helyezzük el.” /FrOf10-56./

 Példája

 ”Ha valakinek USA-dollárja, vagyis valutája van, akkor ezt egy bankban devizaszámlán helyezheti el. Ha az illetőnek angol fontra van szüksége, akkor devizaszámlájáról felvehet angol fontot, vagyis valutát.” /Fr10BPr-37./

 Spekulációs ügyletek

 ”A nemzetközi devizakereskedelmet rövid lejáratú vagy spekulációs ügyletnek is szokták nevezni. A befektetők a nemzetközi kamat-, árfolyam- és adózási különbségeket, mozgásokat kihasználva próbálnak profithoz jutni. A Föld legnagyobb piaca a nemzetközi devizapiac, hivatalos nevén Forex, /angol elnevezéssel Foreign Exchange; azaz: idegen (pénz)váltás. Napi fogalma Magyarország éves GNI értékének 20x-a, és kissé meghaladja az összes ember azon a napon munkával előállított jövedelmét is.”

 7. Értékpapírok

 Értékpapír

  ”Olyan okirat, melynek tulajdonosa meghatározott összegű pénzt követelhet attól, aki kibocsájtotta.” /FrOf10-56./

 Értékpapír-forgalom

 Értékpapír adásvétel. Végbemehet közvetlenül a gazdasági szereplők (állam, vállalat, magánszemély) között, vagy az értéktőzsdén.

 Állampapír

 ”Állam által kibocsájtott, hitelviszonyt megtestesítő értékpapír. Megvásárlásával az államnak adunk kölcsön.” /MÁK/ Lehetnek rövid (1-2 év) vagy hosszú lejáratúak (3-5 év). /FrOf10-56./

 Kötvény

 Rögzített tn. fix kamatozású, hitelviszonyt megtestesítő értékpapír, ahol a gazdálkodó szervezet adós, de tulajdonosi jogot nem ad. /Kgl-300./ ”Gazdálkodó szervezetek bocsájtják ki, újabb beruházások finanszírozására vagy korábban felvett hiteleik visszafizetésére.” /FrOf10-56./

 Részvény

 ”A pénzbeli követelés mellett tulajdonosi jogokat is biztosít. A részvénytársaság alapításakor vagy a további működéshez szükséges újabb tőkebevonáskor /alaptőke-emelés/ bocsájtják ki.” /FrOf10-56./

 ”A részvénytársaság olyan vállalkozás, amelynek tőkéjét részvények kibocsájtásával gyűjtik össze. A részvények megvásárlásával a részvényesek a vállalkozás résztulajdonosai lesznek, a részvényesek a közgyűlésen résztulajdon arányában szavazhatnak, és a nyereségből a részvények névértékének megfelelő arányban osztalékot kapnak. A részvénytársaságot nem a hagyományos gyártulajdonosok, hanem szakértők, ’menedzserek’ irányítják.” /ZávIII-201./

 8. Tőzsde, régi nevén börze

 Tőzsde: ”Szigorú felügyelet mellett működő sajátos piac, ahol nyersanyagokkal, árukkal, nemesfémekkel, valutával vagy értékpapírokkal kereskednek. Ügyleteket csak hivatásos közvetítők, brókerek köthetnek.” /FrOf10-57./

 Tőzsdeindex: Mutató, mely tájékoztat az adott tőzsde cikkeinek ármozgásairól.

 Értéktőzsde: Pénzek és értékpapírok piaci forgalmát lebonyolító tőzsde.

 ”A valutatőzsdék közül a londoni és a szingapúri emelkedik ki.” /FrOf10-57./

 ”A New Yorki Értéktőzsde; a legismertebb tőzsdeindex a Dow Jones-index, melyet 1896 óta tesznek közzé. A New Yorki Értéktőzsdén tapasztalt folyamatok azonnal éreztetik hatásukat az egész világon.”

 London, Frankfurt, Tokió, Hongkong értéktőzsdéje szintén nemzetközi jelentőségű. /FrOf10-57./

 Budapest: ”A Budapesti Értéktőzsde működését a BUX-index alakulás tükrözi.” /FrOf10-57./

 Árutőzsde: ”Az árutőzsdék néhány termék adás-vételére szakosodtak. Közülük Chicago gabonatőzsdéje a legnagyobb.” /FrOf10-57./

 ”Bikák”: A részvényárak emelkedésében bíznak. Részvényeket vásárolnak, amiket kedvező esetben majd magasabb áron adhatnak el.

 ”Medvék”: Előre megállapodnak abban, hogy majdan megszerzendő részvényeket adnak el, egy előre rögzített áron. A részvényárak csökkenésében bíznak. Kedvező esetben éppen csak eladási határidejük előtt vásárolják meg az eladandó részvényeket, alacsonyabb áron, mint az előre rögzített ár volt.