2.10. NEMZETKÖZI MUNKAMEGOSZTÁS, tankönyv 66-69. oldala

 1. A gyáripari munkamegosztás fejlődése

 Az új jellegzetesség a régibb mellett jelenik meg. Tehát napjainkra mindhárom jellegzetesség érvényes.

 1. Országok közötti, más néven klasszikus nemzetközi munkamegosztás, 1900 – 1970

 Jellemzők

”Egyes országok, illetve azok vállalatai kereskedtek egymással.” /Fr10Of-66./

 ”A fejlett országok főként olyan magasan feldolgozott késztermékekkel, fejlett technológiák és szolgáltatások értékesítésével vannak jelen a világpiacon, amelyek jelentős bevételt hoznak. A fejlődő országok energiahordozókat, nyersanyagokat, illetve kevésbé feldolgozott félkész termékeket szállítanak a világpiacra.” /Fr10Of-69./

 Példa

 Anglia: Megvette az ausztrál gyapjút és oda kész szövetet adott el.

 USA: A II. Világháború után a Föld ipari termelésének felét adta, és a Keleti Blokk kivételével szinte az egész Föld a piaca lett és mindenhonnan vonzotta magához a nyersanyagot.

 Magyarország: Az örökös tartományokba élelmiszert adott és onnan iparcikkeket kapott, pl. búza - szövet, gép.

 2. Vállalaton belüli munkamegosztás, 1970 – 1980

 Jellemzők

 ”A mind nagyobb gazdasági szereppel rendelkező nagyvállalatok váltak a munkamegosztás meghatározóivá. Beszállító üzemeket telepítettek a kedvező adottságú országokba. A munkamegosztás így már vállalaton, illetve az adott iparágon belül jött létre.”  /Fr10Of-66./

 Tehát a termelést a TCN részegységei között osztják fel. Egyes, tudásigényesebb hatásköröket a szegényebb országokba is átengednek (pl. marketing), de az irányítás a TNC anyaországában marad.

 A legkisebb szaktudást igénylő tevékenység a leginkább mobilis (legkönnyebben mozgó). A TNC-k

”szinte azonnal képesek akár kontinensek között is átcsoportosítani termelőegységeiket.” /Fr10Of-49./

 Példa

 3. Országok és vállalatok közötti munkamegosztás, 1980-tól

 Jellemzők

 ”Az új ágazatok fejlődődéséhez drága kutatásokra és költséges beruházásokra volt szükség, melyek csak nagy mennyiségű termék előállításával térültek meg. Ezért egy-egy ország csak bizonyos termékek, alkatrészek, részegységek gyártására szakosodott.”

 Példa

 Az Airbus részvénytársaság, mely a repülőgépek gyártását négy országban - Németország, UK, Franciaország, Spanyolország – végzi. Jogelődjét 1970-ben alapították. A vállalat 50 000 embernek ad munkát. Székhelye a franciaországi Toulouseban (tulúz) van. Az összeszerelés a székhely mellett Hamburgban is zajlik. Főként polgári, kis részben katonai csapatszállító gépeket gyárt.

 4. Táblázat

 2. Olajárrobbanás

 1973-ban Izraelt megtámadta Egyiptom és Szíria. Az arab országok ebben az ún. Jóm Kippuri háborúban bevetették az olajfegyvert és október 16-án 70 %-kal megemelték a szaúdi nyersolaj árát, másnap pedig bojkottot hirdettek az Izraelt támogató hatalmak (USA, Japán, Hollandia) ellen. Az USA-ban sorok kígyóztak a benzinkutak előtt és korlátozni kellett a gépkocsiforgalmat.

 A második olajárrobbanás 1979-ben, az irak-iráni háborúval kapcsolatban következett be. A két olajárrobbanás hatására a kőolaj azonnali ára 14 x-re emelkedett (1973.10.16-án 2.8 dollár volt, 1981.10.01-ére viszont 40 dollár fölé emelkedett).

 3. Olajárrobbanás hatása

 1. Szegény országok

 Számukra rossz, hogy az anyag és energia hatékonység nő à a nyersanyagok, energiahordozók, félkész termékek és élelmiszerek ára egyrészt arányosan csökken, másrészt ingadozik is; csak az érték 1/3-a fordul meg a szegény országokban is (de ezek egymás közti kereskedelme elenyésző).

 ”A legnagyobb exportforgalmat napjainkban már Kína bonyolítja le.” /Fr10Of-69./

 2. Gazdag országok

 Versenyelőnybe kerültek pl. az üzemanyag takarékos japán kisautók, valamint az atomerőművek és a megújuló energiaforrások.

 A második olajárrobbanás hatására az addig gazdaságosan kőolajat nem termelő Texas és Louisiana, valamint az Északi-tenger olajmezővé vált.

 Kikényszerítette a fejlettebb technikákat, melyeknek egyre jobb lett az anyag- és energiahatékonysága. Az olajárrobbanások hatására a gazdag országok csökkentették nyersanyag- és energiafelhasználásukat, és növelték a K+F kiadásaikat. Ennek eredményképp egyre drágább késztermékeket állítottak elő, amikhez képest a nyersanyagok és energiahordozók ára csökkent.

 3. Egyebek

 A számítástechnika és informatika fejlődése tette lehetővé a szolgáltatások exportját, amely a teljes exportnak már negyedére rúg, pl. repülőjegy vásárlás az interneten

 védővámok leépítése - egységesedő piac

 globális verseny - méret gazdaságosság, specializáció

 4. Kihasználói: TNC-k.

 A Földön a legnagyobb kivitele már Kínának van.

 4. Világgazdaság szerkezete /Fr10Of-68./

 1. Alapfogalmak

 Világgazdaság

 Az emberiség legátfogóbb gazdasági egysége, amelyben az anyagi termelés, a

szolgáltatások és a fogyasztás világszinten is szerveződik.

 Kereskedelem: ”valamit elcserélni valamire” /Gaz-18./, ”Termékek cseréje” /Kgl-264./

 Cserekereskedelem an. barter: pénz közvetítése nélküli csere

 Adásvétel: ”pénz közvetítésével lebonyolított csere” /Kgl-264./

 Világkereskedelem

 A kereskedelem azon része, melyben az áru vagy szolgáltatás az országhatárt átlépi.

 Részvevői: ”A nemzetközi kereskedelemben a fejlett ipari országok egymás közötti forgalma a meghatározó” /Fr10Of-69./ - a világkereskedelemben megforduló érték 2/3-a a kizárólag közöttük halad.

 2. Centrum-periféria

 Centrumtérség: A Föld gazdaságilag legfejlettebb országai = Triád.

 Triád (3): USA, Európai Unió, Japán

 Félperiféria: A Triád közelében lévő és azzal szoros kapcsolatot tartó, közepesen fejlett országok. ”A Triád számára felvevőpiac és beruházási terület.” Pl. Magyarország.

 Periféria térség: A Föld gazdaságilag legszegényebb országai, melyek a Triádtól (általában) földrajzilag távol vannak. Jelentős az önellátás, gazdasági külkapcsolataik gyengék. ”Ebbe az országcsoportba tartozik a fejlődő világ túlnyomó része.” /Fr10Of-68./

 3. Változások

 Újonnan iparosodó országok: Egykor a fejlődő országok közé / a harmadik világba tartoztak, de szegénységből sikeresen kitörtek. Elsőként a Japán körül és jórészt Japán által kifejlesztett gyűrűben írták le őket, úgy mint ’kis tigrisek’. A négy kis tigris: Dél-Korea, Hongkong, Tajvan, Szingapúr. Később Thaiföld és Malájzia, valamint Indonézia és a Fülöp-szigetek is az újonnan iparosodott országok körébe lépett. Mára ide tartozik Törökország, Dél-Afrika, Brazília és Mexikó is.

 BRICS-országok

 A BRICS betűszó öt ország angol nevének kezdőbetűiből származik.

 Ezek az országok adják földi értéktermelés névértékének ötödét /Fr10Of-68./, de vásárlóerő paritáson számolva már a harmadát. Itt él a Föld lakosságának 42 %-a.

 Meghatározó ereje Kína, a vásárlóerő 58%-val és a lakosság 45%-val; a második India a vásárlóerő 24%-val és a lakosság 42 %-val. A fennmaradó három ország tehát csak a vásárlóerő 31 %-val és a népesség 13 %-val bír.

 PPP = vásárlóerő a Föld egészének %-ban