|
3.1. Magyarország földrajzi helyzete
2018.01.04. 23:47
3.1. MAGYARORSZÁG FÖLDRAJZI HELYZETE, tk. 54-57. oldala
1. Alapadatok
|
Alapadatok
|
Magyarország
|
Kárpát-medence
|
|
1. Területe
|
93 030 km2
|
330 000 km2
|
|
2. Lakossága
|
10 m fő
|
30 m fő
|
|
3. Magyar
|
9 m fő
|
2 m fő
|
|
4. Hossza Ny-K
|
520 km
|
1200 km
|
|
5. Alja
|
76 m Szeged / Gyálarét
|
64 m Palánk
|
|
6. Teteje
|
1014 m Kékes
|
2655 m Gerlachfalvi-csúcs
|
A Kárpát-medence legnépesebb nemzete a magyar.
Magyarország legalacsonyabb pontja Gyálarét /Ind.07.11.24./.
A medence belső legalacsonyabb pontja a Karas és Néra torkolata között, a szerbiai Palánknál található /Döv-282./.
Magyarország nyugat-keleti kiterjedése 520 km /Fr8N-71; N8-71./, észak-déli szélessége 320 km /N8-72./.
A Kárpát-medence hosszúsága 1200 km (a Grác – Budapest – Kézidvásárhely vonalon).
2. Abszolút helyzet
1. Vízszintes
1. Gömbi negyed: A Föld északi és keleti gömbi negyedén található.
2. Övezet: Az északi mérsékelt övezet közepén terül el.
3. Fokhálózat: Budapest az északi szélesség 47.5-ik, és a keleti hosszúság 19-ik o-ánál található.
2. Függőleges tagoltsága
1. Szintek
Magyarország kétharmada alföld, harmada dombság – a hegységek aránya elhanyagolható.
Pontosan: 68 % alföld, 30 % 200-400 m, 2 % 400 m felett
2. Szélsőségek
|
Domborzati szélsőségek
|
|
Terület
|
Legmélyebb
|
Legmagasabb
|
|
Magyarország
|
Szeged - Gyálarét, 76 m
|
Kékes-tető 1014 m
|
|
Kárpát-medence
|
Aldunai-szoros, 68 m
|
Gerlachfalvi-csúcs 2655m
|
3. Természetföldrajzi helyzet
1. Földtan: Európa közepén /Új-Európa / Alpok-Kárpátok vidéke / Kárpát-medence
2. Domborzat és vízrajz – medencealj és hegységkeret (3)
kedvező (4): éghajlat, folyóvizek, kiváló talaj, központi helyzet
kedvezőtlen (3): szennyeződés, hadviselés
folyóvizek: felszíni vizeink 95%-a külső
3. Éghajlat
Valódi mérsékelt öv / nedves kontinentális éghajlati terület
Azonos távolságra van az óceáni éghajlatú Hamburg és száraz kontinentális éghajlatú Konstanca.
4. Távolságok légvonalban
|
Város
|
km kb.
|
pontos
|
|
Bécs
|
200
|
215
|
|
Belgrád
|
300
|
320
|
|
Fiume – Adriai-tg.
|
400
|
421
|
|
Csíksomlyó
|
500
|
524
|
|
Gdansk – Balti-tg.
|
800
|
767
|
|
Constanca – Fekete-tg.
|
800
|
811
|
|
Hamburg – Északi-tg.
|
1 000
|
957
|
|
Isztambul – Márvány-tg.
|
1 000
|
1 039
|
|
Brüsszel
|
1 200
|
1 163
|
|
Boredeaux
|
1 500
|
1 531
|
|
Moszkva
|
1 700
|
1 670
|
|
Magnyitogorszk
|
3 000
|
2 867
|
5. Társadalomföldrajzi helyzet
1. Határ
1. Prinz Gyula: "Kevés nép olyan szerencsés, hogy hazáját a térképen akkor is megtalálja, ha azon a határok nincsenek kirajzolva." /N8-57./
2. A trianoni békediktátum a tömbmagyarságba és nagytájakba (5/6) hasított. Egyedül a Dunántúli-középhegység nem sérült egyáltalán, és a Dél-Dunántúli-dombvidék csak alig. A felét elcsatolták viszont az Alföldnek és Kisalföldnek.
1. A Kisalföldi Duna természetföldrajzi határ, de a folyam mindkét oldalán magyarok élnek.
2. Kelet-Magyarország határa lényegében végig vasúthatár. A vasútnak az országcsonkítás idején olyan nagy szerepe volt, mint ma a sztrádáknak. Csonkaország magyarlakta határvidékére így könnyen lehetett volna sereget mozgósítani.
3. A drávai határ természet- és etnikai szempontból egyaránt helyes. A határ az egykori társország határa maradt.
4. A nyugati határ zegzugosan szeli át a Nyugat-dunántúli-dombvidéket, de etnikailag helyes.
|
Trianoni határaink elemzése
|
|
-
|
Szakasz / Szempont
|
Természetföldrajz
|
Etnikailag
|
|
1.
|
Kisalföldi Duna
|
helyes
|
helytelen
|
|
2.
|
Vasúthatár
|
helytelen
|
helytelen
|
|
3.
|
Dráva
|
helyes
|
helyes
|
|
4.
|
Nyugat
|
helytelen
|
helyes
|
3. Különleges helyek: Pozsonyi-hídfő és Soproni-félsziget
4. Határos területek (magyar neve) és országok
|
Határos
|
terület
|
ország
|
|
1.
|
Felvidék
|
Szlovákia
|
|
2.
|
Kárpátalja
|
Ukrajna
|
|
3.
|
Erdély
|
Románia
|
|
4-6.
|
Délvidék
|
Szerbia, Horvátország, Szlovénia
|
|
7.
|
Őrvidék
|
Ausztria
|
2. Határos országok, határon túli magyarok
|
Táj
|
Ország
|
1910
|
2015
|
Központ
|
|
|
Felvidék
|
Szlovákia
|
890 000
|
460 000
|
Révkomárom
|
|
|
Kárpátalja
|
Ukrajna
|
185 000
|
140 000
|
Beregszász
|
|
|
Erdély
|
Románia
|
1 650 000
|
1 200 000
|
Marosvásárhely
|
|
|
Délvidék
|
Szerbia
|
400 000
|
250 000
|
Újvidék
|
|
|
Horvátország
|
70 000
|
14 000
|
Eszék
|
|
|
Szlovénia
|
25 000
|
4 000
|
Lendva
|
|
|
Őrvidék
|
Ausztria
|
26 000
|
4 000
|
Kismarton
|
|
|
Összesen
|
7 ország
|
3 245 000
|
2 072 000
|
Budapest
|
|
3. Geopolitikai irányok
|
Erőközpontok
|
|
Irány
|
Kapu
|
Kapocs
|
Név
|
Történelem
|
|
ÉNy
|
Dévényi-kapu
|
Duna-völgy, Ausztria
|
Németország
|
NRB, Habsburg, EU
|
|
ÉK
|
Vereckei-hágó
|
Ukrajna
|
Oroszország
|
Szkíta-hun, tatár, orosz (3)
|
|
DK
|
Nándorfehérvári-kapu
|
Morava-völgy, Balkán
|
Törökország
|
Oszmán
|
|
DNy
|
Delnicei-hágó
|
Kulpa folyó
|
Olaszország
|
Római Birodalom
|
Történelem - kiemelve
1. ÉNy
Kelták, Nyugat-római Birodalom, Német-római Birodalom, Habsburg Birodalom, Német Birodalom, EU-NATO (1999/2004-)
2. ÉK
Szkíták, Jászok (jazigok), Hunok, Besenyők – úzok, kunok, Tatárok (1241-42, - 1717), Szovjetunió (1944/1945 – 1989/1991)
3. DK
Galaták útja, Szentföldi zarándokút, Oszmán Birodalom (1521/1526 - 1699/1718), Bagdad vasút
4. DNy
Római Birodalom, Nagy Lajos
4. Gazdaságföldrajz: Eurázsiai lépcső, gazdasági erősödés - népességi hanyatlás.
5. Politikai földrajz
Magyarország államformája: köztársaság
Nemzetközi Szervezetek: Tagja a NATO-nak és az EU-nak.
| 
